Eger - hetilap, 1874
1874-06-25 / 26. szám
203 polgárok, úgyis mint leendő szakférfiak, annyi hasznos ismereteket meríthetnek ? S ha még Egernek, ezeken felül, egyebeket mellőzve, négy nagy virágzásnak örvendő pénzintézetét, s ezek közt a Hevesmegye pártfogása alatt levő s milliókat forgató takarékpénztárt, számos gyárait, nagy és nagyhírű bortermelését s kereskedését, kórodéit, jótékony egyleteit, lövész- s tornatársulatait, csak futólag megemlítjük ; ha megérintjük, hogy egy sor- s tartalékezred parancsnoksága, a megfelelő legénységgel, egy zászlóalj honvéd, 81 ügyvéd, 70 tanár s tanító, 20 orvos és sebész, 17 mérnök s ezekközt egy állammérnök, érseki egybá/batóság, fökáptalan, s két nagy uradalom jószágigazgatósága, könyv- és kőnyomda, a főkáptalani országos hiteles levéltár (locus credibilis) stb., tanyáznak, vagy laknak állandóan falai között; ha szóba hozzuk, hogy bár a világforgalom közlekedési főpályájával csak szárnyvonal köti össze, ennek használata, akár a kivitelt s behozatalt, akár a személyszállítást tekintjük, oly élénk, hogy nemcsak kifizeti magát, hanem az államnak nem megvetendő jövedelmet is biztosít, s távol attól, hogy zsákutcát képezne, mint a hivatalos kimutatásokban elő sem forduló gyöngyösi kétes jövedelmű szárnyvonal, a tovább folytatás munka-föltételével bír, s azt mindjobban igényli; — ba mindezeket röviden fölemlítjük, teszszlik leginkább azért, hogy feltüntessük : mikép Eger városa — valamint a régibb időkben, ha hadi kürt rivalt, ha béke olajága virult téréin, mindig a kor civilisatiójának színvonalán állott, s hazafi kötelességek teljesitésében kereste az érdemet, amiért is majd (de, sajátságos körülményeknél fogva, csak egy időre) királyi városi címmel, majd e szavakban : „Agrienses heroes, qui patriae profue- runt,“ még kitüntetöbb elismeréssel jutalmaztatott,— úgy jelenleg is, a kor kívánalmainak megfelelöleg, igyekszik a polgárosodás haladásával lépést tartani, s már is annyi különböző fon,os érdekek, pályák, tettkörök és foglalkozások központját képezi, hogy, túl a megye határain, messze vidékekre gyakorolja természetes vonzerejét, lm ezek azon okok és tényezők, melyek Eger városát, mint a múltban úgy a jelenben is, ha nerois földrajzi, de minden más tekintetben természetes központjává tették és teszik a megyének, mely előnyét tőle Gyöngyös városa semmiféle sophísmávai, létező s leendő útvonalakra, török világbeli kivételes eseményekre, s 48 előtti párt- maneuvre-ekre való hivatkozással nem képes elvitatni. S érdekében volna-e az államnak, hogy ily természetes központokat, melyek körül a centripetal elemek már részint elhelyezkedtek, részint szakadatlan közlekedés- s központra törekvésben nyilvánítják az attractio törvényének érvényesülését — mint ezt a .///• alatt csatolt községi nyilatkozatok is tanúsítják, melyek szerint a Heves megyéhez tartozandó 146,község közöl 84 fejezi ki azon óhajtását, hogy a megye székhelye továbbá is Eger legyen, — érdekében volna-e az államnak az ily központok s az ily megtelepedett extstentiák szétrobbanták, vagy csak meggyengítése is ? Ellenkezőleg nem közéidek-e, hogy a természetes processus utján kifejlett, de mesterségesen alig létesíthetö központokat minden módon emeljük, s tovább fejlődésekben elősegítsük? — nehogy különben, ezt elmulasztva, vagy épen ellenirányban haladva, odajussunk : hogy, minden érdek egyetlen egy hely, a főváros által absor- beáltatván, a polgári és politikai szabadságot leginkább fejlesztő és biztosító decentralisationak többé semmi értelme ne legyen, s magától beálljon a legridegebb centralisatio. Meg vágjunk győződve, bőgj a n éljen tisztelt Kf'pviselöbáz semmitől sincs távolabb, mint az oly célzatok előmozdításától, melyek e sajnos eredményt előidézhetnék. Az előadottak után, közvetlenül ugyan Fger városa, de emellett egyszersmind annyi más jogosult megyei, sőt országos s állami érdekek nevében is alázattal, s igazsáeszeretete és bölcseségébe vetett bizodalommal kérjük a mélyen tisztelt Képviselőházat: hogy a törvényhatóságok területi rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása esetében, Heves-Szolnok megye fő városát, Egert, miDt egy nagy, s a megye határán is túlterjedő vidék természetes központját, az alakítandó Heves-Jászmegve székhelyéül is meghagyni, s a kormányjavaslat ezt kifejező pontját elfogadni méltóztassék. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t.. e. vármegyék 1874. junius 15 én Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt tartott, rendes bizottsági közgyűlésén következő ügyek tárgyaltattak: (Folytatás.) 10) Az iskolaiigyi évnegyedes jelentések semmi különös megemlítésre méltó újabb mozzanatot nem foglalnak magukban, csupán BenkoA. szolgabiró Bessenszöghre vonatkozó jelentése olyan, mely intézkedést igényel, miért is az, tárgyalás végett beterjesztetik. 11) A faiskolatigyi évnegyedes jelentésekből az tűnik ki: hogy a tavaszra Ígért s kitűzött munkát nem mindenütt fejezték be, s hogy a tanítók több helyt vonakodnak a faiskola gondozását s kezelését magukra vállalni, azt adván okúi, bogy nem értenek hozzá, vagy hogy nincs idejött reá. Ezen körülményre nézve vizsgálat fog tartatni s részletesb jelentés kivántatni. Kovács Józef szolgabiró jelentése nyomán kiemeleodönek találtatik, hogy Szarvaskő községének az egri érsek faiskolának való tért adományozott. 12) Az ujoncozás a megye területén f. é. február 15-től april Egri tárca-levelek. VIII. Holt idény és pezsgő éle'. Eger és Karlsbad. Viz és bor. Fördés és uszkálás.— A modern' gárda — és garde-robe. — A nagy uszoda s kora reggeli lakói. — Majális júniusban. — Tárkány és mulatságai. Mindenütt és mindenfelé a saison mórt uralmát jelzik. Kivételt természetesen a fürdők képeznek, hol a pezsgő élet most veszi kezdetét, bőven hullatva az arany eső drága cseppeitaz orvosok és vendéglősök zsebébe — s szűkén adva ezért cserébe a még drágább egészség sovárogva várt életerejét. Nálunk természetesen,mint fürdő-helyen, a pezsgő életuralkodik, nem épen azért, hogy a cimbalom-estélyen honcidá- tól boncidáig folyt a pezsgő, mint tenger, sem pedig azért, hogy a szik-viz snstoigó sugaraival pezsegtetik sokán a galagonyás citrom-izü nectarját1, hanem igen is azért, mert városunk fürdő v ár os, és pedig egész Európában arról nevezetes: hogy gyógyforrásainak vizbősége miatt mindjárt Karlsbad után következik, —mely fürdő pedig, mint tudjuk, a legnagyobb vizböségnek örvend. Igen természetes, hogy a tengeri, balatoni, dunai és más fürdők itt sorozatba nem jönnek. Tehát Karlsbad után mindjárt az egri fürdők, de csak vizbö- ségben, fájdalom hogy nem vendég-bőségben—pedig ki tudja, hogy számtalan embernek nem jobban használna e az egri, mint a karls- badi és 1 i n d e n w i e s e-i viz- és bor-ura. De hát ez most nem divat, s nincs mit tennünk, mint a fürdés divatját magunk közölt fentartanunk, — s hogy helyi fürdőnk jó hírét emelhessük, mennél szorgalmasabban eljárnunk a fürdőbe. Reggel hat órakor már megkezdődik a vándorlás. A napi teendőkkel elfoglalt komoly úri emberek órája ez,kik gyors léptekkel sietnek az uszoda tág öblü csendes tükörébe, átadva magokat azon kellemes élvezetnek, mit a ifirdés és úszás, illetőleg ezen big elem- beni lebegés nyújtanak. Hanem jerünk egymás után, s nézzünk be kora reggel az uszodába, miután később úgyis a zöld bajtökás ezred keményszívű testőrei zárják el a bemenetelt, akadályozzák meg a be- és kilátást, 8 binsitanak meg minden interventiot. Benyitva egy tágas udvarba, melynek keresztül-kasul húzott kötél-hálózatán olt száradnak a vízi nymphák fürdöburkai, —ragyogó csikós 8/.inpompa, Ízletes helyzet, alak, és térimében, melyekből a gyakorlott szem, kevés különbséggel meg tudja különböztetni a tulajdonosunk korát, termetét, nagyságát sőt színét is,— benyitunk az uszoda-helyiségbe. Mintegy 300 □ öl területű viz tiszta, átlátszó tüköréből kilátszó sima arcok, eleinte megdöbbentenek, s hajlandók vagyunk azt hinni, hogy talán tiltott időben is jövünk ; de csalódásunk pillanat alatt eloszlik egy-egy ösmerös hang hallatára, s meggyőződünk arról, hogy a fürödők az emberi nem szoknyát viselő osztályához tartoznak ugyan, — hanem kö/tilök még 1874 év alatt egyetlen egy sem ment férjhez, s erre, tudomásom szerint, egyik sem tart igényt; s dacára, hogy halálok órájáig vőlegények, a házasságot nem érvényesítik. Megnyugodva ezen tapasztalatokon , a langymeleg vízbe temetkezünk, s iparkodunk a kedély élénk társalgásába be'e keveredni, mely a fürdés óráját oly kedvessé, és szórakoztatóvá teszi. Csodálatos is az a víz! Nem hiába égjük éltető elem, de már érintése is felvillanyoz bennünket, Lát mégha hig ölében ringatjuk magunkat, s hullámzó lebegéssel ölelkezünk a minket körülfogó árral! Mily élvezet! igazán sokat veszt az, akinek nincs bátorsága, illetőleg akarata ezen élvezetet megszerezni magának, annál inkább, *