Eger - hetilap, 1874
1874-06-11 / 24. szám
189 csupán némi csekély , s körülményszerü módosítások mellett lön törvénynyó alkotva. Hasznát s nagy horderejét minden értelmes fő azonnal fölismerte, s belátta. Csupán a mi képviselőnknek , Csiky Sándor urnák , merültek föl ellenében némi erősebb aggályai, melyeknek különösen azon ép oly scrupulosus, mint igen fontos kérdésben adott kifejezést, hogy, hát a méter-mér- ték törvényes életbeléptetésével vájjon mit fogunk csinálni ama tömérdek hordóval, melyekben annyi százezrek vannak befektetve? Cs. S. ur e nehéz aggodalmában egy füst alatt a bortermelők- és borkereskedőkkel kapcsolatba vonhatta volna még a mérnököket, gyógyszerészeket, építészeket, mindenféle iparosokat, kereskedőket, korcsmárosokat, szóval raind-zokat. kik foglalkozásuk, vagy vizletökben különtóle mer-eszközöket használnak, megkérdezvén, hogy hát ezek mit fognak csinálni azzal a tömérdek röffel, zoll stockkal, singgel, öllel, mázsával, fonttal, itcés-pintes üvegekkel stb. stb. melyek az országban együttvéve szintén nem épen csekély tőkét képviselnek? No de azóta bizonyosan elegendő megnyugvást szerezhetett s szerzett is az iránt, hogy azért sem azok, kik az említett törvény életbe lépte után is a csapszékben nyolc tizedrész liter bor helyett egy itce bort merészelnek kérni, sem pedig azok, kik még a régi, de az uj mérték szerint meghitelesitett hordókból fogják szom- junkat, jó pénzért kielégíteni, nem fognak felakasztatni, s hogy utóvégre is a régi mértékeknek uj mértékké való reductioia, átszámítása nem valami nagy fejtörésbe kerül, sem pedig fensöbb mathe matikai ismereteket, nem igényel, magát pedig az uj mérték-rendszert épen úgy meg lehet tanulni és szokni, mint néhány év előtt megtanultuk s szoktuk pénzviszonyunkban a schlendrián 60-as láb helyett behozott célszerű tizes pénzlábat. Az ut mérték rendszernek a régi mértékekkel viszonyban való kezeléséről már több célszerű könyvecske van forgalomban, melyek alkalmas utasításokat, s világos példákat tartalmaznak. Ezekből tehát könnyen eltanulhatja az illető a szükségeseket. Az említett törvény áltál hazánkban érvényre emelendő uj mértékrendszerül az uj francia, úgynevezett méter-mérték-rendszer fogadtatott el. — Ama kényelmetlen, sok zűrzavart okozó, s a tudományos, valamint a kereskedelmi összeköttetést, s érintkezés gyorsaságát annyira hátráltató rendszertelen sokféleség, mely az egyes államok mér-eszközei közt azelőtt főnállott, s nagyrészben még ma is fönáll, azon gondolatot s tervet érlelők meg a múlt század végéu Francia-ország némely tudós térfiaiban, hogy a mérték- rendszer alapjául egy oly állandó mértékegység jelöitesék ki,mely nem lévén folytonos változásnak kitéve, egyszersmind az emberi önkénytől s független legyen. E célra legalkalmasabbnak vélték, ha a mér-egységet földünk mérviszonyaiból veszik. Mouton Gábor, lyoni csillagász volt az első, ki ez eszmét megpendité. Laplace hévvel ka- roltla fel azt, s fejlesztő tovább. Biot és Arago szigorú pontossággal eszközlött méréseket vittek végbe, melyekből a föld délkörnegyedé nek hossza kitelhető pontossággal meghatároztatván, eme délkörnegyed hosszának tizmilliomod-része vétetett föl a mérték-rendszer alapjaul, vagyis mértékegységül, mely mértékegység aztán méter (métre) nevet nyert. „Hazánk a viiágforgalomban évről évre nagyobb mérvben vesz részt — úgymond egy jeles tudósunk, a méter-mérték ismertetéséről irt legújabb müvében. — Ennek következtében napról-napra érezhetőbbé vált-annak szüksége, hogy a forgalom közvetítésére szolgáló eszközök, különösen a mérték- és s uly.r e n ds z e r, a nagy államok által már elfogadott rendszerrel egyenlővé tétessenek. E méter-rendszer ma már Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Németalfölden, Spanyolországban, Portugálban, Oláhországbau, Görögországban, Svájcz egy részében, Törökországban, s a délamerikai államokban tettleg alkalmazásban van. Angolországban, Oroszországban, s az éjszakamerikai egyesült államokban pedig ezen rendszer behozatala közel kilátásban van; miért is a méter-rendszer mamára müveit nemzetek közös mérték- és súly rendszerének méltán tekinthető. Mint igen nagy fontosságú, s hazánk minden egyes polgárát kivétel nélkül érdeklő intézkedést ezennel egész terjedelmében közöljük az uj mérték-rendszerről szóló törvénycikket: *1874. évi VIII. TÖRVÉNYCIKK a métermérték behozataláról. 1. §. A magyar korona országaiban az eddig használt mértékek helyett uj mértékrendszer hozatik be, melynek alapja a méter, tizes felosztással és többszörözéssel. 2. §. Alapmértékül az országos levéltárban őrzött platinapál- cán két vonással jelzett távolság szolgál, mely 1870-ik évben a magyar kormány és a francia kormány részéröl kiküldött bizottság által a párisi állami levéltárban lévő eredeti méterpálcával (métre das archives) egybehasoulittatván,ahhoz mérve a fagypont felett 16 Celsius foknyi mérsékletnél 1.00000219 méternek találtatott. 3. §. A hosszmérték egysébe a méter. A méter tizedrésze a deciméter, századrésze a centiméter, ezredrésze a milliméter. Ezer méter a kilométer, tízezer méter a miriaméter. 4. § Térmértékek a hosszasági mértékek négyszögei. Száz négyszögméter: az ár, tízezer négyszögméter: a hektár. 5. §. A köbmértékek általában a hosszas ági mértékek köbei. A ürmérték egysége a liter. A liter a köbméter ezredrésze. A liter tizedrésze: a deciliter; századrésze: a centiliter. Száz liter a hektoliter. 6. §. A sulymértékre nézve alapmértékül az országos levéltárban őrzőt «platina-kilogramm szolgál, mely 1870 évben a magyar kormány és a francia kormány részéröl kiküldött bizottság által a párisi állami levéltárban levő eredeti kilogrammal (kilogramme prototype) egybehasonlittatván, annak 0,99999973 részével egyezőnek találtatott. 7. §. A suiymérték egysége a kilogramm. A kilogramm egy liter lepárolt viz súlya a fagypont felett 4 Celsius foknyi mérsékletnél. A kilogramm ezredrésze a gramm. A gramnak tizedrésze: a docigramm, századrésze: a centigramm; ezredrésze: a mil'igramm. Tiz gramm: a dekagramm: ezer kilogramm: a tonna. 8. §. Az erőmérték egysége a lóerő; alatta azon erő értetik, mely 75 kilogrammnak egy másodperc alatt egy méternyi magasságra emeléséhez megkiváutaiik. 9. §. A régi és az uj mértékek viszony-számai a forgalmi használatra következőleg állapíttatnak meg: a) Hosszmértékek. 1 méter annyi mint 0.52729 ötvenkétezer hétszázhuszonkilenc százezrediész bécsi öl. 1 méter annyi mint 3.16375 bárom egész tizenhatezer három- százhetvenöt százezredrész bécsi láb. 1 méter annyi mint 37.965 harminchét egész kileneszáz hatvanöt ezredrész bécsi hüvelyk. 1 méter annyi mint 1.283 egy egész kétszáznyolcvanhat ezredrész bécsi röf. 1 centiméter annyi mint 0.37965 harminchét ezer kileneszáz- batvanöt százezredrész bécsi hüvelyk. 1 kilométer annyi mint 0.11971 tizenegyezer kileneszáz hetvenegy százezredrész m. mértföld. 1 kilométer annyi mint 0.13182 tizenhárom ezer száznyolcvankét százezredrész ausztr. (posta) mértföld. 1 miriaméter annyi mint 1.1971 egy egész ezer kilencsszáz hetvenegy tizezredrész m. mértföld. 1 miriaméter annyi mint 1.3182 egy egész háromezer egyszáz- nyolcvankét tizezredrész ausztr. (posta) mfd. 1 bécsi öl annyi mint 1.89648 egy egész nyolcvankilencezer hatszáznegyvennyolc százezredrész méter. 1 bécsi láb annyi mint 0.31608 harmincegyezer hatszáznyole százezredrész méter. 1 bécsi röf annyi mint 0'777 hétszázbetvenhét ezredrész méter. 1 bécsi hüvelyk annyi mint 2-6340 két egész hatezer háromszáznegyven tizedrész centiméter. 1 magyar mértföld annyi mint 8-3536 nyolc egész ötszáz harminchat tizezredrész kilométer. 1 magyar mértföld annyi mint 0‘83536 nyolcvanbáromezer ötszázharminchat százezredrész miriaméter. 1 austriai mértföld annyi mint 7’5859 hét egész ötezer nyolc- százötvenkilenc tizezredrész kilométer. 1 ausztriai mértföld annyi mint 0’75859 hetvenötezer nyolc- százötveniklenc százezredrész miriaméter. 1 marok (ló-mértékj annyi mint 10.525 tiz egész ötszázharminchat ezredrész centiméter: Egyleti élet. in. Hoves vgye és a Jász-kerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1874 ik év febr. hó 8 án tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. (Vége.) 63. Alapszabályaink értelmében báró Beust Ödön, ki az egyesület fon állása érdekében áldozat-készségégének annyi jelét adta,
