Eger - hetilap, 1874

1874-05-28 / 22. szám

171 Városi ügyek. Az 1874-ik óv máj. hó 17-ón Tavassy Antal polgármester elnöklete alatt Eger városa részéről képviselői ülés tartatván, következő ügyek tárgyaltattak: (Folytatás.) Olvastatott Heves és K.-Szolnok t. e. vmegyék bizottságának f. év mart. 23-ról kelt 116 sz. végzése, melynél fogva Plank Kálmán házi pénztárnok és Piszkor Antal ellenőrnek 1872-ik évi házi és alapítványi pénztári számadásai, nem különben Bistey Ferenc Eger város volt m. r. kapitánynak 1868-ik évi pásztorbéri számadásaik felülvizsgáltatván, azok helyeseknek találtattak; miért is nevezett számadókat említett számadásaikra nézve felmentendöknek nyil­vánítja. A fölolvaso t megye-bizottsági végzés alapján számadók, ezen számadásokra nézve a szokott óvások fentartásával, az 1871-ik évi XVIII-ik t. c. 129-ik§-hoz képest a további számadás kötelezett­sége alól felmentetnek. Fekete Károly és Wolf Károly képviselők, mint Laszczik Alajos fogyasztási adó pénztárnok — 1872-ik év febr. 22-től dec. 31-iki időszakra terjedő — számadásának megvizsgálásával meg­bízottak jelentése, mely szerint számadó, mintán számadása he­lyesnek találtatott, említett számadására nézve felmentendőnek vé­leményezik. A számvizsgálók véleménye alapján számadó ezen szá­madására nézve, a szokott óvások fentartásával, a további száma­dás kötelezettsége alól felmentetik, s számvizsgálóknak munka bér fejében 60 forint a fogyasztási adó-pénztárból kifizetendő, ezennel utalványoztatik. Olvastatott Adler Mór egri lakos kérvénye, melyben a tulajdo­nát képező, úgy nevezett „portörő“ helyiségnek, dologbáz létesítése céljából leendő megvételét e testületnek ajánlatba hozza. Kérdéses helyiség megvizsgálása, és vélemény-adással, Fekete Károly elnök­lete alatt, König Endre, Ürményi Antal, Babits István, Imre Miklós, Mészáros István, Gyubek Lajos, Stészel Ferenc, képviselők, Bénisz Lajos mérnök, Danilovits Pál főorvos és Dusárdy József főjegyző bí­zatnak meg. Levelezés. TÍ8za-Flired, máj. 22. 1874. A szerény községi telepeknek is kijut néha nemcsak az ör­vendező, de szomorú részvétből is. Egyek (Szabolcsmegyei község T.-Flired szomszédságában) a kebelében lakott Takó Jánost, volt honvéd kapitányt kisérte e folyó bó 21-én a sírba. Az isten-itéletek. Egy vádlott egyén ártatlansága, vagy bűnös volta fölött vizs­gálatot tartani, melyben az istensóg, csodálatos közbevetése által határozzon, mint már a legrégibb kornak — századok hosszú folya­mán keresztül — kiilönbözöalakban nyilvánuló szokása, eléggé isme­retes. Európában e tekintetben leggyakoriabbak valának a tűz-, viz- és vl-próbák. Ezen már a divatból rég kiment maradványa a vad kegyetlen­ségnek, Angolországban 1817-ben még mindig fönállott, hol követke­ző eset adta magát elő: Ashford Mária, fiatal s igéző szépségű leánya egy varvikshirei földmivelönek, halva találtatott. A leány borzasztóan volt meggyilkolva s a gyanú a szomszédban lakó kö- mivesek egyikét sújtotta. Ez törvényszék elé állíttatott s tizenkét óráig tartó vizsgálat után, ártatlannak nyilvánitaiott. Erre a meg­gyilkoltnak fivére, Thornton Ábrabámot párbajra hívta ki. Ez fölleb- bezé az ügyet a törvényszékhez, mely öt ártatlannak nyilvánitá; de egyszersmind késznek nyilatkozott, ártatlanságának bármily mód általi bebizonyítására, s kesztyűjét mint a bárbaj zálogát az egy- begyült törvényszék előtt odadobta. Ashford azonban oly körülményeket hozott föl, melyek erős gyanúba ej ték a vádlottat, mely esetben a törvény megtiltja a be­panaszolt félnek a viaskodást, egyedül önmagának tartva föl az Íté­letet. Thornton erre mindent elkövetett, hogy teljes szabadulást nyerjen, a mi sikerült is; mert a birák érett megfontolás után tekin­tetbe véve a vádlottnak gyenge korát, valamint physikai tehetetlen­ségét a vádlóval megvívni, a kihívást megtilták. Nem sokára ezen rendkívüli esemény után a király III. György alatt hozott törvény a párbaj ítéletet eltörlé. Ezen Európából most már kiküszöbölt módjai az elitélésnek Az 1848—49-diki szabadságharcnak egyik csatárbajnoka volt ő is: de előbb a tudományok pályáján leventéskedett. Megfutotta már a jogi Akadémiát, s a mezei élet gyakorlati emberévé is ki akarván magát képezni, a Festetics Georgiconjának rajzó növendékei közé is belépett. Itt hallotta meg a hazai Hadúr véres kardjának pengését, s a magvetés, kenyér-faültetés, jószágnevelés leckéinek hallgatását a fegyver-forgatással cserélte fel azonnal. . . Hogy mily sükerrel ? tanúja ennek ama tiszti rang, melyre benne az egyszerű közvitéz a kiállott csaták zajlásai s küzdelmei között érdemesen fel emelkedett. Világosnál a fegyverletétel után az ellenfél táborába Boroztatott ő is, mint sok mások; de benne az ügyes hadfi ott is feltűnt s tiszti ranggal jutalmaztatott. Jelen volt a solferinói s königgräzi csatározásokban, amint had­nagy nyugalmaztatta magát. Származásra székely volt, Baróton született Erdélyben; s mint bun-ivadék az ős hajdanból emlékezetes tiszavidéki bánszállások egyikén, az ősbunok hamvai között egy, sokáig vizraosta, övezte földnyelv idylli kertjében találta fel végső nyugalmát 50 éves korában. Ot s unoka-testvérét, Kiss Jánost, a jelenlegi egyeki alesperes- plebánost, néhai nagybátyjuk, Takó György, premonstrat rendű tanár nevelte, s neveltette. Miként gyermekkorukban emitt is a szeretet ölében élt test­vérével, kivel kölcsönösen egymásnak ékes koszorúi voltak, fonód­ván az egyiké dicső harcmezei virágokból, s a házi hűség, s gon­dosság nefelejcseiből, a másiké pedig az evangéliom szerény szőllö- telepeinek himes fürtjeiből. De ö benne im az egyik koszom már elhervadt, melyet a teme­tés alkalmával nemcsak a bús unokatestvér, de mi is könyekkel öntöztünk. A megrendítő circumdederunt hangja részvéttel hangzott vissza úgy az egyeki nép, mint más vidéki tisztelőinek kebeléről, kik szá­mosán jelenének meg gyászravatalánál , bogy a végtisztességet megadják neki. Szótlan s néma elfojtott kesergéssel hagytuk el sírját. Nyugodjék békével! Tariczky Endre. más világrészekben mégis gyakoriak. Indiában például szokásban van a rablókat dioya vagy istenitélés által venni vizsgálat alá, mely kilencfélekép történik t. i. mérleg, tűz, viz, méreg, a cosha (oly viz, melyben egy bálványkép mosatott) megrágott rizs, forró olaj, izzó vas a végül a dharmach áltál. Egy nagy korsóba t. i. két szobrocska tétetik, egyik az igazságnak ezüstből készült szobra; a másik a ha­misságé, mely agyag, vagy pedig vasból áll. Ha a vádlott az ezüst szobrot huzza ki, szabadon bocsáttatik; ellenkező esetben el­ítéltetik. Még Japánban is, habár a japánok felvilágosultabbak, mint ezt társadalmi állásuk után várni lehetne, az istenítéletnek nagy divatja van, habár nem a nyilvános törvényszékeknél, hanem egyes csalá­doknál, ha megraboltatnak vagy bármi módon bántalmaztatnak, ezen mód basználtatik a végre, bogy kiderüljön, vájjon a gyanúval terhelt egyén bünös-e vagy ártatlan. Mihelyt valami bűntény követte- tett el, a japáni családapák papot hivnak azok közül, kik a hires Jen no giósa-tól származnak, és elbeszélik neki, ami történt. A pap a bűntényt megvizsgálván, a bűnös felfedezésére törekszik. Ebben három módja van, ba az első g ezután a második sem basznál, ak­kor a harmadik mint hibázhatlan vétetik foganatba. Az első ünnepélyes megigézéssel kezdődik. A pap kezével el­kezd maga előtt badonázni, melynek olyszerü gyakorlatában van, hogy ujjainak változatos forgatása által a tigris, krokodil vagy más állatnak alakját észrevehető ügyességgel tudja jelezni, egyúttal arcá­nak bizonyos szenvedélyes kifejezést igyekszik adni; igy azután nagy bév s indulattal holmi varázsszavakat kiált. Ha áz ebből szár­mazott félelem hatása elégtelen arra, bogy a vádlottat a bűntény be­ismerésére birja, akkor a Jen^no giósá-nak ivadéka a szentelt gyógy­szer hatását kísérli meg. Ez egy titokszerü madárképekkel s az eremiták főnökének aláírásával elllátott papir-ivböl áll. Ebből *

Next

/
Thumbnails
Contents