Eger - hetilap, 1874
1874-05-21 / 21. szám
XIII. évi folyam. 21. szám. 1S74. májas 21-én. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft - kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 ki. . — -Í5 kr. - 12 kr. Hirdetésekért; minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lycenmi nyomda. Előfizetéseket elfogad . a szerkesztősé g (Széohenyi-utca 84. sz.) J e n t s e. h G. könyvkereskedése s Minden 1c. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Régészeti buvárlatok. ív. Avagy ama mythosi tudatot jelképeznék, mely a népies mesékben, s mondákban a hétvilágról, a világtalan világig való járásról szól ? 3) Felemlítendő még, hogy itt, a Holt-Tisza parton jelenben is létezik még, mintegy 150 ölnyi kiterjedésben, egy földvár-maradvány, (pogány vár-helyiség,) melynek méhéböí még az utóbbi időkben is a Tisza árja számtalan régiségeket mosott ki, úgymint kanosokat, hamvedreket, sarkantyút, csákányt, lózablákat, stb. Tisza-Szöllös egyéb halmai között a Szikbalom egyelőre is pogány temetkezési helyül tűnik föl, hol valamely néptörzs Övéinek eltakarításában a Hadúrnak is áldozott. Különben 1839. óta e telephelyiség Nagy-Aszó partjával (= Nagy-völgy partja; Kis-Aszó = Kis-völgy Megygy-Aszó — ^gygy'^ölgye) meglehetősen ösmereteg már a régész-világ előtt az arany vértes lovag dús leietjéről, kinek hiven megőrzött s homlokon a vitézség jelvényével (fenmaradt kardvágás jelével) ékeskedő koponyája sajátommá, végre az egri muzeum sajátja lett. Domaházán, Tisza-Eörvénynyel közös halomszerü határdombjából a kincs-keresők már ezelőtt régebben fekete és vörös csúcsos hamvedreket áskáltak ki. Tisza-Füredröl elég a Csákhalmot kiemelnem, mely a Holt-Tisza partnak Egyektöl délnyugot felé kanyaruló vonalán mintegy rommaradvány magasiik, de mely felett a múltból egy ősi név, mint a nemzeti genius ragyogó lehellete világol még most is. A tiszai vaspálya megalakulása előtt sok utazó járt mellette, mert a regi debreceni országút mentében balra terül; akkor még, kivéve éjszakkeleti oldalát,melyet a hajdani Elő-Tiszacsonkitott meg, teljes épségben diszlett, de ki tudja? akkor is, most is, nem úgy volt-e, van-e vele több vándor, mint ama sirok őre, ki az éji homályban a föld szine fölött lángfénybeu cikázó surranást nem tudja magának megfejteni ? Már 1856-ban, majdnem négyötöd részben bele méretvén a mérnök által az országútvonalába, a kegyelet helyett a rontás, bontás szelleme terjesztó ki fölötte hatalmát, s elkezdett az ut lapályainak töltésére hordatni. Mely alkalommal három egymás mellett fekvő csontváz emeltetett ki déli oldalából. Egyik-egyik egy pár arany fülbevaló-féle ékszerrel látszott birni, lévén a két szélső csontvázé kisebb, a középsőé pedig nagyobb. Az ékszer karikáin falevél idomú cifrázott szegélyű aranylapok függtek; s a középső páros függője mintegy 6 darab arany súlyú lehetett. Nyilvános jelek bizonyítják , hogy e halom természet-al- kotta tuti. Különben találtattak még benne más ógetetlen csontvázak is nagy koponyákkal, vas kardokkal, vas és rézcsatokkal, mik által a*zok a derékhoz lehettek kapcsolva. 3) „Érdemes kérdés volna mythológiánkra nézve: minő világok ezek, különösen ama hétvilág, melyet a monda kitünően emleget ? . . . A monda-hős elindulva a hét világba vagy világtalan világig, csudás világokat jár be; bekalandozza a réz, ezüst arany- erdőket, a sárkányföld alatti palotákat, a tündérek boldog honát, s eljut a föld, tűz, lég, viz tündér-anyákhoz, a nap, hold, és szél sógornékhoz.“ — Ugyanott 325 lap. Nyngoti szélén e halomnak látszik még jelenben egy keleti szabású, de mégis nem minden sajátságaival az eörvényi pogány síroknak, egy sirverem is; mi arról tesz bizonyságot, hogy itt a halott elégetése is dívott; hogy különböző néptörzsek is temetkezhettek ide. 4.) Nagyobb tájékozás végett, hogy mennyire képviselik ez ős sziget halmai az östörténelmet, szabad legyen még egy oly halomról szót tennem, mely a karcagi határban a vasúti állomástól éjszaknak fekszik, mely 1872-ben az ott tanyázó honvédségi osztály által céllövészeti gyakorlat indokából átalakíttatván, megbontatott, átmetszetett. Egy szemtanú elbeszélése szerint százakra menő gyermek- js nagykorú emberi csontvázak találtattak ott szokatlan nagyságú koponyákkal, melyek alá többnyire egy egy tégla volt helyezve. Itt is feltűnt valamely rétegezés, mely agyag, meszes, és tégla törmelékes volt. 4) Nem hagyhatom említés nélkül, hogy Tisza-Fiireden 1872-ben aug. 5-én Csontos Józsefné, Körösi Szabó Erzsébet temetésekor a gyászoló gyülekezet tisztességes elfogadása végett az udvar-terület feltisz- tittatván, ott egy vastag fekete rozsda-kéreggel bevont korong találtatott. Kiss József helybeli tanácsnok György nevű fia vette azt magához: de meglátván azt a gyászoló család iskolába járó növendéke, azonnal megszólalt: Gyuri bácsi ! enyim volt az a korong; az nj iskola udvarán találtam a porban ... Ez iskola a reform hitfelekezeté; 1869-ben épült. A régi Holt-Tiszához s város keleti széléhez mintegy 40—50 ölnyi területen fekszik. Az tg tulajdonos család egyik tagja, tanakodás közben, hogy mi lehet ? egy bádog kanálban a tűzön próbára tette, nem tudván másképen a rozsdát róla letisztítani. A sistergő rozsda leomlott, s láthatóvá lett ekként, hogy az Attila féle emlékérem. Nagysága 2’’. Egyik lapján a hun király dombor-arcképe van e körirattal: ATTILA REX. Másik lapon : A Q V I L E I A. Ennek pedig alatta egy várrom ábrája tornyos falakkal tűnik fel. A rom felett balra volt még állítólag majdnem csillag alakú három ábra, kettő kisebb, egy nagyobb, mindegyik három ággal-de tisztítás által lekapartatott. Az érem fehér-barnás, s ezüstös vegyitékü ércből látszik öntve lenni. — A chemia jobban meghatározhatná. Az arcidom felett fül. gyanánt ki volt az érem lyukasztva; mi azt mutatja, hogy valamikor mellkép gyanánt hordoztatott. — E fülke már egészen kiszeldeltetelt az érc mivoltának felismerése végett. Tudtomra T.-Darócon is merültek fel már Attila [emlék-érmek - Szalacson 1841-ben az ottani, s akkori Kassay nevű reform, papnak is volt egy a birtokában, mely állítólag valamely hegy oldalában találtatott. Azonban az Attila emlékérmekről az egész világban az a közvélemény, mintha azok üzleti készítmények volnának. De azért legalább a füredi leletre fenmarad a kérdés: mikor juthatott lelhelyére? Hagyjuk az észrevételezést a bírálati érmészet avatottjaira. Mindenesetre méltó dolog, hogy a régészet az olyan Attila érmeket, mik valóságosan leletpéldányok, kellő figyelemmel kisérje.
