Eger - hetilap, 1874

1874-05-14 / 20. szám

XIII. éri folyam.

20. szám.

1S74. májas 14 én.

Előfizetési dij:

Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám

5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 ki.

— 45 kr.- 12 kr.

EGER.

Hirdetésekért:

minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadé tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó-hivatal: a lycenmi nyomda. Előfizetéseket eS fogat! .* a szerkesztőség ( Széohenyi-utca 84. sz.) J ent s eh G. könyvkereskedése 8 minden k. postahivctaL

Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben.

Az ipárbizottságok szüksége hazánkban.

Az iparviszonyok rendezése táigyában, illttö ministeriun uck irógnult évben egy sürgető s buzdító körlevelet intézvén a tör- v» nybatcsági khoz, abban különösen fi;.yel< rube ajánlotta az ipartörvény 98-ik §-sát, mely rövideden az iparbizottságok szervezéséről, illetőleg egy oly bíráskodó testület aik< tatától szed. mely az iparosok és lanotcok, segédek, vagy nurkísck közölt íeimerü'ő a:on súrlódások és peres kérdések lelett ité!, melyek a munkavagy tanviszeny n fgtodúére, loytatásáia, vagy megszűnésére, azairak tariama alatt ÍÖrálló kölcsörög kötele zetiségek teljesítésére, s a munka vagy tanviszory megszüli égéből keletkező kártérítési követelésekre venalkoznak. Ez volta tehát ulajdonképen az iparos osztály bírósági irtézmérye, törvényszéke, triburálja, s ezt öi-sze nem kell zavarni a törvény 73-ik §-sában említett bébtbirósá- gokkal, mely pótolni Ígérkezik ugyan az iparbizottságok missioit, de ezek nagy íonlosságus mindent n agába fogla ó kőiéire n ég sem terjed ki.

Ezen intózn ény, mely különböző revek alatt különböző államokban évek óta a legjobb eredménynyel ntíki dik, ha hazánkban gyökeret verhetne és kifejlődhetnék, — eltekintve átlő1, logy a hatóságokat fölötte sok dologtól mentené meg, hatalmas tényezővé válhatnék az iparos osztály erkölcsi és anyagi emelésére. A törvényhatóságok tehát, de különösen ezek közegei, épen a törvényhozás intentiója szerint cselekednének, és háladatos föladatot telje- sitnének, ha az illető iparosokat az amolyan bizottságok alakítására serkentenék s azokat az alakításban és az alapszabályok készítésében tettleg támogatnák.

Szükség azonban ezen intézmény szervezésében különösen az iparjog tiszta logalmát s követelményeit szem előtt tartani, nehogy az nagyon könnyen kiváltságos egyedárusággá fajuljon s az iparszabadságot újabb bilincsekbe verje.

Az iparjog onnan veszi eredetét, hogy az iparos általános polgári joga az ipar természete által részint saját vállalatához való viszonyára, részint egy harmadik személyhez való viszonyzatára vonatkozólag módosítást nyer. Az első tényezőből keletkezik az iparrendtartás, — másodikból az i parrendé szét. Mindkettő együtt képezi az iparszabadság iparjogát, mely meg ismét részint általános, s az ipar minden nemeivel közös, — részint különleges.

Aziparrendtartás két nagy kört foglal a maga rendszerében, t. i. egyrészről az ípartízlethez való jogot, másrészről a mester és segéd-munkások közötti jogviszonyt — a vállalkozók és munkások correlatioit.

Az iparszabadság elve követeli, hogy mindenki, a mennyiben polgári jog szerinti cselekvőségre képes, bármily ipartizletre vállalkozhatni jogositva legyen. Az tehát nem helyeselhető : hogy egy iparvállalat megkezdése csupán erkölcsi feddhetetlenség, vagy a honossági engedélyektől tétessék függővé. A bejelentkezés csupán az adókötelezettség miatt szükséges, minélfogva kell, hogy ezen vezérelvek az alkotandó szabály-rendeletek egész szövegén átfonódjanak.

A porosz és osztrák iparrendtartás álláspontja, mely elkövetett bűntény miatt birói elmarasztalással az üzletre való képesség elvo nását megengedi, nem helyeselhető, a teljes iparszabadság szellemében.

Mester, segédek és tanítványok a teljes iparszabadság szerint, m elyet a magyar ipartörvény is nyújt, már ma csak történeti fogal- m ak és jogviszonyok, az ezen viszonyok körül felmerülendő kérdések csak az általános polgári törvények szerint itélendök meg.

Azonban a legtöbb állandó és önálló vállalatkép jelentkező tulaj- donképei i iparüzletek természete a korábbi perrendtartások ezen viszonyainak egy nagy részét megtartotta és meg is fogja tartani. Ennélfogva elvül kell elfogadni: hogy a segédmunkások mirden viszonyaira nézve közvetítnül a megkötött szerződés az irányadó, — ahol pedig a szerződések nem léteznek, ott az iparrendtartások jogának segédjogkép kell föllépnie. S ámbár a német perrendtartások, milyeket különösen Kleinsrod és Kantól biiunfe, — erről nem szólnak világosan, tartalmukból mégis, e tételre nézve nem merülhet föl kétely.

Az iparbizottságok történeti alapját a régi céh-társulatok és kebelzetek önkormányzati joga képezi. Az iparszabadság uj elve ezeket ugvan fölvette, azon eszmének alapján: hogy a mester, legénytk és tanítványok közötti viszonyok még most is különös tártait urna! bírnak, és hogy másrészről a tulajdonképeni bírósági eljárás ezeknél nem alkalmazható. Anglia e tekintetben meghagyta a békebiróságok régi hatalmát; Franciaország, mely az ipart a mti- ipartól inkább elvileg, mint valóságban különbözteti meg, a „Conseil des piudbommes“-t inkább mint n unkások bíróságát állította föl, s csupán Németországban tartották föl, illetőleg lépteték újra életbe a tulajdonképeni, egyébiránt a tanítványok tekintetéből nem igen gyakorlati iparbizottságokat és bíróságokat. Midőn az ipar- és kereskedelmi ministerium a hatóságokat arra nógatja, hogy basonnenti iparbizottságokat szereztessenek, minthogy alapját akarja megvettetni az ipartörvenyszékeknek,ezeknek statutarius házi rendtartásához nemcsak egy vagy más, de minden céh benső rendszabályaira van szükség, ha mindazon száz meg ezernyi nuacce-okat méltatni akarjuk, melyeket az iparilag beléletéböl annak technikai és etbikai része nyújt.

Az illető és műveltebb iparosok mennél gyakoribb megbeszélései s kérdezései mindenesetre jelentékeny és hasznos szolgálatot tennének itt; erre azonban megyénkben különösen, de még másutt is az által lehetne leginkább céltérni, ba az iparosok mindenekelőtt valami basziuóféle egyesületet alakitnának maguk közt, s ott a folytonos eszmecsere, értekezések, felolvasások és viták által koronkint anyagot szolgáltatnának oly szabályrendeletek alkotásához, melyek az ország törvényhozásának nagy és sürgetően várt munkálatához a legkívánatosabb segédkezést nyujtandanák.

Lorinczfy János.

Ojtsunk-e himlőt vagy nem?

Közli dr. Schvvarcz Dávid.

(Vége.)

Ezen túlságos buzgalmat, melyet az orvosi véleményben valamint annak egyes pontjaiban kifejtve találunk, azon feltünőleg kedvező eredményben kell keresnünk, melyet az utolsó háborúban a revaccinált német katonák közt a himlöjárvány alkalmával tapasztalt csekély számú halálozás a francia táborban történt iszonyú pusztítással szemben felmutatott. Azonban nem lehet egy teljesen fölszerelt és jól táplált, és e mellett diadalmas seregnek viszonyait egy megvert, futásnak indult, s a szükséges élelmi szerekben és ru- ha-nemtiekben szűkölködő sereggel párhuzamba hozni Ezenkívül dr. Oidtman törzsorvos bizonyítéka szerint a német hadi kórházak egészségi berendezése egészen más irányú volt, mint a franciák himlő-szobái, melyeket a nevezett tanú a himlő-ragály elzárt, bliz- hödt fészkeinek mond.

És igy ezen tudományos deputationak egyáltalában nem szol-