Eger - hetilap, 1874
1874-04-23 / 17. szám
140 Egér-irtás. Azon szomorú emíékü csapások között, melyek a mait év folyama alatt annyi mindenféle alakban az országot sújtották, nem kis aggodalomba ejtette a gazda-közönséget az év második felében bekövetkezett rendkivüli szárazság mellett a vetéseket nagy mérvben pusztító mezei egerek elszaporodása, mely egynémely helyen oly számra rúgott, hogy ezek kiirtására nemcsak egyesek, hanem megyék is a jövő veszélyeztetett termés megóvása érdekében a legerélyesebb intézkedések tételére kényszerittettek. Ennek folytán a m. kormány a több vidékről érkezett szomorú hírek után szükségesnek találta az összes • törvényhatóságok és gazd. egyesületek figyelmét ezen calamitásra fölhívni s azok irtása iránti célszerű intézkedések megtételére figyelmeztetni, azon megjegyzéssel, hogy: mit tehet az erélyes intézkedés? megkiildé egyszersmind a Baranya megyében kebelezett szentiöriuci bér-uradalom tárcsái és keresztesi gazdaságaiban eszközölt ilynemű irtás eredményeiről szóló igazgatósági jelentést, mely szerint : a vetett földek körülárkoltatásá- val fogattatott ......... 35960 lajtokba vizet hordva gyermekek által kiöntetett . . 24866 díjazásért minden 10 egér után 1 kr. — fogtak . . . 199880 phosphor mérgezés után 828 hold vetésen elhullt . . 66240 darab egér Összesen: 326946 Minthogy azonban az érintett jelentésben különösen a phos phorbói készült mérgezésseli irtásnak eljárási módja körülményesen megírva nem volt: a gazd. egyesület a m. kormányt egy hozzá intézett föliratban megkérte, hogy annak használati módjáról az illető tisztviselöségtöl egy körülményesebb leírást eszközölni méltóz- tassék; mire megküldetett a következő leírás: I Barita carbonica méreg. Minden egy font barita carbonicához veendő két font liszt s összekeverendő s annyi vízzel kell hígítani, míg gyúrható tésztává lesz; azután elvékonyítva^ kockákra metélni kell, oly formán, hogy minden egy kocka egy szemer barita carbonicát tartalmazzon (liszttel behintve, hogy össze ne ragadjon) ezen készletből minden egér-lyukba egy kocka dobassák. Ezen egér irtó szer minden jesetre a pusztításra legalkalmasabbnak bizonyúlt be, mert ezen méreg által elpusztított egerek lyukaikban maradnak s azokat feltúrás esetében minden veszedelem és baj nélkül bármely húsevő állatj megeheti; hátrányos relativ azért, mert a barita carbonica drága a gazda- közönségre.— II. Phosphor méreg. Egy hosszúkás teknöbe mintegy tiz itce viz öntendő, melybe a phosphor darabonkint bele rakandó s azt addig kell egy lapos fakanállal keverni, mig a phosphor felolvad s olaj-folyékonyságú lesz, ezután ezen folyadékba liszt keverendő és pedig akként, hogy egy font phosphor egy mázsa liszttel összekeverendő ; ha pedig a fent említett folyadék egy mázsa lisztet nem képes felvenni, úgy több viz öntendő hozzá, míg a liszt sodorható tésztává lesz. Megjegyzendő, hogy a viz mennyiségét a liszt minősége szabályozza. Ezen tésztából apró kockák formáltassanak mintegy két szemer nagyságúak, melyek aztán az egér-lyukakba teendők. Azonban ezen mérgezés ott alkalmazandó, hol semminemű állat nem jár. Ezen mérget nagy mennyiségben előre készíteni nem szabad, mert a léggel érintkezésben lévén, hosszabb idő alatt oxidálódiks ezáltal ártalmatlanná válik az egerekre nézve. Ezen méreg jóval olcsóbb az előbbinél. Ezek szerint utakon s legelőkön, hol állatok járnak, célszerűbb a barita carbonica ; vetéseken és oly területeken, hová állat nem hajtatik, célszerűbb a phosphor-méreg. Bátor vagyok egyúttal megjegyezni, hogy ezen utóbbi — egerek pusztítására szánt — mérget, netán megevett és elhúllott varjak ős vércsék sat. elhasználás végetti összeszedésü < tilalmazandó!?.. Ezeknek fölterjesztése után maradtam stb. Bár a mezei egerek kártékony hatásának környékünkön e z ideig súlyosabb következései nem voltak, s adja isten, hogy ne íj- legyenek; mind a mellett következhetik idő, midőn ezen csapás vidékünket is sújtani fogja, mely esetre eleve gondoskodni soha sem felesleges. Ez okból kívánta a gazd. egyesület ezen egér-irtási mó»d- nak leírását a t. gazda közönséggel egy külön cikben megismerteted. Rigó Antal. gazd. egyl. titkár. Egyleti élet. i. Heves vgye és a Jász-kerület gazd. egyesülete részéröl Gyöngyösön 1874-ik év febr. hó 8 án tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. 68. Elnök a szép számmal egybegyült tagok szívélyes üdvözlése után, kijelenti, miszerint egyesületi elnök Kovách László, ezen a mai napra általa összehitt gyűlésre meg nem jelenhetvén, neki jutott a szerencse az elnöki teendőket végezni. Ez alkalomból két dolgot kíván a t. közgyűlés tudomására juttatni ; egyik : hogy egyesületi elnök Kovách Lászlótól ma délelőtt sürgönyt kapott, melyben édes anyjának hirtelen történt rosszúl léte következtében a gyűlésre leendő meg nem jelenhetését tudatja; eszerint hogy egyesületi elnökünk a mai ülésre meg nem jelent, korántsem hanyagság vagy rendetlenségnek, hanem a sors által reá mért kemény csapásnak tulajdonítható; a másik: hogy a jelen ülés nevezett egyesületi elnök általa mai nap délelőtti 10 órájára lett ugyan össze hiva, azonban ő folytonosan Pesten lakván, az itteni kürtilmények- kel nem ismerős; a véletlen tehát úgy hozza magával, hogy az általa kitűzött napra, egyik helybeli pénzintézet is, melynél az egyeSzörnyüség! Rettenetesen kellett szegénynek szenvednie! A második hét vasárnapja Dubidont szobájába zárkozottan találja. Dolgozik annyira, hogy a nagy munka miatt versenyt izzad a klarinét!-el. Végre 8 óra 30 perckor este — a nap épen sietett lepihenni — a klarinét explodál. Azon hang volt ez, mely magát oly régtől keresteti. Egy másik d jött a napvilágra, de az előbbiek octávája. így: cl. d. d. g. g. a. a. d. Fölösleges mondanom, hisz mindenki tudja már most a 1 ángel- me szándokát. Dubidon fújni akarta, hogy: „Allons, enfants de la patrie . . .* A Marseillaise volt az, mit Dubidon klarinét-solonak tanulmányozott. Egy hazafi volt szomszédom, ki gyapjú-alsóingben forradalmi dalokat csinált. Méltóztatnak tehát látni, hogy a gyapjú-alsóing .. . * Harmadik hétben vagyunk. Néhány roszúl sikerült kísérlet után eljutott Dubidon a: „Le jour de gloire est.. .“-ig. Midőn „arrivé“-hez ért, formaliter elővette a clarinctte-pa- roxismus. Nem csak este, éjjel, reggel, de most már napközben is kínozá a szerszámot, s délben ahelyett hogy ebédelni törtetne, törtetettnyo- morgatni a klarinét-et. „O boldogtalan flóta, bár soha se jutottál volna eszembe !“ De ezen gondolat nem az övé, ez a Schilleré. Midőn a: „Conlre nous de la tyrannie“ sorhoz julott, augustus vége volt. III. Epilog. A jelenet változik. Az idő jól előrehaladt, később megtudjuk, hogy mennyire. Egy ur siet le a lépcsőkön. Kezében clarinette. Ez az úr Dubidon, ki most megy, hogy a marseillaise-el nyilvánosan producálja magát. Izeg-mozog, poziturába teszi magát, bele fuj a klarinét-be... de már az első hangnál súlyos kéz nehezedik vállára. „Mit csinál itt jó ember?“ kérdi a drabant. „Amint hallja, hazafiui kedvtelésem szerint fújom a Marseil- laise-t, mely négy hó előtt, a háború alkalmával .... „Vaaáágy úúgygy! hm! Tehát ön nem látszik tudni, hogy a háború megszűnt, a Marseillaise be van tiltva s ön hazafiúi kedvtelése miatt — tizenöt napig lesz a hűvösön . . .“ Tableau. Kürthi Jmö. \
