Eger - hetilap, 1874

1874-04-23 / 17. szám

130 lekezetiek által lakott községekben, mely házi pénztárából egyházi célokra vagy valamely felekezeti iskola javára segélyt szolgáltat ki, e segélyben minden ottan létező vallásfelekezet igazságos arányban részesítendő, — miután ezekből önként következik, hogy bizonyos esetekben a községek részint kötelezve, részint feljogosítva vannak arra, hogy hitfelekezeti célokra kiadásokat tegyenek, ilyenek pedig a költségvetésbe felveendők, — átalánosságbau szabályrendeletileg fel nem tartható, hanem egyes községek költségvetéseinek tárgya­lásánál s megállapításánál, a fen forgó viszonyok tekintetbevételével határozat hozandó. Ezeknél fogva s tekintetbe véve még, hogy az 1868. XVIII. t. c. 116 § át oly községek költségvetései, melyek ellen panasz nem emeltetett, s a kiadások a községi vagyon jövedelméből fedeztetnek, feltétlenül helybenbagyandók, oda utasítja e megyék közönségét, hogy az általánosságban hozott szabály rendel ettől eltérve annak el­határozását, hogy valamely község költségvetésébe egyházi s fele­kezeti költségek felvétethetnek, a költségvetés tárgyalása alkalmára tartsa fenn. Ez által egyszersmind a gyöngyösi kath. iskolaszék és kath. plébános felfolyainodványai is nyernek elintézést, amennyiben Gyön- gyö. város is jogosítva van a feiekezetek irányában feuálló törvé­nyes kötelezettségen alapuló tartozását házi pénztárából leróvhatni. Ennek kapcsán olvastatott a pénzügyi szakosztály előterjesztése. Határozat: Midőn a megye a kérdéses 371 sz. határozatot hozta, tette azt azon okuál fogva, mert a községeknek kellett valamely szabályren­deletet zsinór-mértékül szolgáltatni, melynek alapján az évi közi­gazgatási költségvetéseket szerkeszszék, ez azonban mindenkor fen- tartással történt, mert azért minden egyes község költségvetése kü- löu tárgyaltatott, megbiráltatott és a beterjesztett okmányok alapján hagyatott helyben vagy változtattatok meg. Hogy azonban még is e felolvasott ministeri rendeletnek is elég tétessék, s a községek is tájékozva legyenek azok iránt, miket a költ­ségvetések tárgyalásánál szem előtt tartaniok kell, az 1873 év; me­gyei határozat következendökkel egészittetik ki: „Az 1873 évi 371 sz. megyei határozat a m. k. belügyminister- nek 5806 számú rendelete szerint általánosságban nem leven alkal­mazható, de az ezen határozat hozatalának célja nem is volt és nem is lehetett az, hogy a községek jogai csorbittassanak, vagy azok ala­pos s törvényszerű kötelességeik teljesítésében gátoltassanak, sőt ellenben a cél éppen az volt, hogy a községek mint ilyenek köteles­Emlékeim között. Fehér lapon sötét sorok . . Régi tanúi lelkem bánatának, Kik fényre nem, csak feledésre vágynak . . Lelkem most is fölöttök andalog . . . Elevenülnek a hideg vouások, S belőlök száz tlindérkép száll felém; Csillaghullásként, eltűnt mosolygásod, Koszorús tündér, kedves, szende lény . . Dús fürteidnek gyászként lengő árnya Bájid fényéhez szép árnyéklatúl, Mely sark-éjként szállt homlokod havára, Szavad, melytől a csattogány tanúit; Szemöldeidnek sötét szivárványa, Mit bús tündér sötét ecsetje vont, S a vigasz szemek, miknek egy sugara Nyitott a szívben bájtól tarka hont : E lapokról mind felém fénylenek, Rajok sugárt a múlt visszfénye vet . . . Fehér lapon sötét'sorok . . . Strversei a múlt temetőjének, Bús betűitek ab! miért regélnek, S rajtok e lélek miért andalog?! Az első szívvágy, mely még névtelen volt, Mert keresztvízül köuy nem húllt reá; A gyermek-idő, ez a tiszta égbolt, Melynek arcát bú nem árnyékold . . . Miért tűnnek föl e komor betűkön, ségeik s jogaik gyakorlatában elősegítessenek, s más részről a kü­lönféle hiifelekezetek belső viszonyai is érintetlenül hagyassanak, s mind az, mi az egyik, vagy másik jogköre megszorításának tűnhe­tett fel, kerültessék, ezeknél fogva kijelentetik: a. ) Oly községek költségvetései, hol az összes, tehát a netaláni felekezeti költségek is a községi vagyon jövedelméből községi adó igénybe vétele nélkti, fedeztetnek,s a költségvetés egyebekben a tör­vény követelményeinek megfelel, s ellene panasz nem emeltetett, egy- rüen tudomásul vétetnek. b. ) Hogy oly felekezeti költségek, melyek a községet mint er­kölcsi testületet szerződés vagy inás törvényes jogcímnél fogva illetik, ezen kötelezettségnek hiteles kimutatása mellett a költségve­tésekben felvehetők. c. ) Hogy oly községekben, melyekben az 1868 XXXVIII t. c. 25 §-a értelmében a felekezeti iskolák fentartattak, ezen iskolák költségei az előirányzatba felvehetők ugyan, azonban egyúttal kimu­tatandó, hogy a községi vagyonból azon hitfelekezeti jellegű isko­lák is részesittetnek adóaránylagos segélyben, amelyek a fentartott iskoia felekezeti jellegétől eltérő hitvallást követők által tartat­nak fen. d. ) Hogy oiy községekben, melyekben különböző vallás-feleke- zetüek laknak, az 1868 Lili. t. c. 23 § a értelmében a házi pénztár- bél egyházi költségek is fedezhetik, de ez eseteiben hitelesen bei­gazolandó, hogy a külön hitfelekezetüek száma és adó-arányában ezeknek is adatik egyházi célokra segély. e. ) Végre, hogy az elmondottak szerint e községek bizonyos esetekben részint kötelezve, részint a törvény áltai feljogosítva lévén arra, hogy hitfelekezeti célokra kiadásokat tegyenek, ba ezen jog­vagy kötelezettség kellőleg s megfelelöleg igazoltatott, a költségve­tés felül-vizsgálatánál ezen kötelességek s jogok mindenkor megbi- ráltassanak és az eredményhez képest a inegáliapi ás eszközöl­tessék. Miről a megyei községek az illető szolgabirák s polgármeste­rek utján, a számvevőség és a pénzügyi szakosztály hozzáalkal- mazkodás végett értesittecnek, és Gyöngyös város képviselő-testületé­nek, amelyre a felolvasott ministeri rendelet leginkább vonatkozik, a hozott határozattal együtt a ministeri rendelet is másolatban ki- adatik. Olvastatott Mártonffy Lajos — mint az egri székes káptalan s nagy iványi birtokos főügyészének kérvénye, melyben előadja, A. I­Fölöttök én miért gondolkodom? . A haldokló tél végsohaja leng künn . . E sóhaj az enyémmel oly rokon . . . Én benn merengek . . lelkem láthatárán Csaló káprázat csillan meg felém . . . Szende arcod az, megsiratott kis lány, Rajta új vigasz, rajta új remény . . . .... Fölrezzenek, s reám mi mosolyog ? Fehér lapon sötét, gúnyos sorok! — r. — a. A első köny. — Novella. — (Vége.) Harsas megvétele oly veté3 volt, melyből sok baj csirázott ki. Kezdetben minden egészen megfelelni látszott a kivánságuak. Az első hetek viszfényét képezték, habár nem is oly ragyogóan, a mé­zes heteknek. Tivadarban elejénte egészen feiujultak az akkori ér­zelmek. De ábrándja már sokkal jobban ki volt hülve, semhogy is­mét hasonló érzelgősségbe mélyedhetett volna. Azután hiányzott neki Hársason az, a mire pedig nagy szüksége volt, — t. i. a foglalkozás; kezdett most egy, majd más ürügy alatt egy vagy több napra tá­vozni. De mégis nagy kegyetlenség lett volna a szép fiatal asszonyt magában hagyni; Tivadar azért rábírta szinte érzelgössé lett fi-ro- konát, hogy Hársast amily gyakran csak teheti, meglátogassa, s a kedves cousin-nak nagy öröme telt abban, hogy Emíliát költői sé­táin a pompás fasorban vagy a tó kellemes partján kisérhette. Az alap-ok, melyet Tivadar ama jelentékes órában a mezei birtok megvétele ellen felhozott, fájdalom, igaz volt. Nehéz volt a T A R G

Next

/
Thumbnails
Contents