Eger - hetilap, 1874
1874-04-09 / 15. szám
XIII. éri folyam. 15. szám. 1874. április 9-én. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hóuapra Egyes sz&m . 5 ft kr. . 3 ft 5« kr. . 1 ft 30 kr. . — -15 kr. — 13 kr. Ti fl Tl "D io II J]j XLi Hirdetésekért: minden 3 hasábzott péti: sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetést«) 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 16 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lycenmi nyomda, ei ^tűzetéseket elfogad.- a »z e r k«»»t a»és (Széohenyi-utca 84. sz.) Jeninek O. könyvkereskedése s minden k. postai, vi tai Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. A nemzeti központibank kérdése. Ezen tárgyhoz eddigelé még legtöbbnyire az úgynevezett „la- teinerek“ szólották, természetesen olyan, a közügyért, tnlbuzogva lelkesült, vagy politikai pártszempontból ex offo zajongó magyar jó emberek, akik a magyar pénzügy és pénzintézetek viszonyait csak távolról, hallomásból ismerik, s legtöbbnyire nagyitó üvegeiken át nézdelik, banküzéri és iparüzleti dolgokkal és viszonyokkal sem nem foglalkoznak, sem azokkal nem küzködnek; azoknak titkait, labirintusait, tortúráit, s ravaszságait nem ismerik; szóval olyan emberek, akik minél kevesebb közvetlenül tényleges hasznát élvezik és veszik az akármiféle állapotú banknak. Ha veszsztik az európai üzletemberek statistikáját, erre nézve mi magyarok majdnem legszegényebbek vagyunk. Ugyanis például Genfben van legalább is 13 milliomos vagyonú üzletember. Ezen minőségű classiücálás minden esetre legkönnyebben tájékoztató mérték arra nézve: hogy milyen jelentőségű egy város lakosainak gazdagsága s milyen erővel bírók üzleti életének leghatályosb tényezői. Ha már most a parányi Genf mértékét alkalmazzuk hazánk legfőbb vidéki városaira, e tekintetben határozottan elmondhatjuk: hogy hazánknak egyetlenegy vidéki nagyobb városában sem létez nek millionairek. A Pesten lehető milliomosok, legalább is fél lábbal Bécsben élő üzletemberek; Pesten a millionairek nagyon kevés számmal lehetnek, ami abból kétségtelen, mert nemcsak az országos kölcsönök elhelyezésére, aláírására és fedezésére soha nem vállalkoztak, de még csak a Pest városi kölcsönt sem valának képesek aláírni. Vagyon és gazdagság nélkül csak akkor lebet az ember független, ha olya n cynicus, mint Diogenes. Milliomos vagyonú magyar emberek nélkül: független s erőteljes magyar bankot létrehozni nagyon nehéz; és pedig annál kevésbbé, mert a világon független bank csupán egyetlenegy van, és ez az a n g o 1 b a n k. Amint ez üti a pénzvilágban a ,,m a r s e h-t a c t u s t“ le vagy felfelé; minden bank ahhoz alkalmazkodva kénytelen a kamatlábat fel s le fokozgatni. De hogy ily hínárba estünk, annak csak magunk vagyunk okai; mert a magyar mindent visszásán cselekszik. Emlékezzünk csak vissza, midőn a váltó-törvény behozatott hazánkba; hogy tetszett ez leginkábbb a középosztályu földbirtokosainknak: „Jó lesz biz az akis váltó, kevés Írásba kerül, még azt is a hitelező teszi meg épen csak nevünket firkantjuk alá s megvan az egész“, — mondának bécsi sógoraink és az ezekhez csatlakozott most már emancipált polgártársaink természetszerűleg nagy hosannát kiáltottak e dicső felfogásunknak, gondolván : hiszen ez öl meg benneteket; és már most csakugyan látjuk, hogy Üstökűnk az adósságért német sógoraink markában, s földbirtokaink egy kapzsi néptöredék által elszedve, mely ugyancsak szépen fölkerekedett mellettünk. Nemhogy elébb gondoskodtunk volna egy központi bankról, honnan majd pénzt kaphassunk váltóinkra. Most tehát ismét magunk kárán okulva mondjuk a mea culpát. Vessük fel azon kérdést: vájjon a független bank által mit akarnánk elérni? és ama feleletet nyerjük, hogy olcsó kamatú pénzünk legyen, és hogy ne legyünk kénytelenek a kamat-lábat mindig a bécsi tactus után irányozni; és mindezt a bécsi uraknak „dacára“ akarjuk kivinni. De tájékozásul lássuk, hogy a mostani pénzszorultságot mi idézte elé az osztrák-magyar monarchiában? Első sorban a francia nagy kölcsön, mert az osztrák nemzeti bank igazgatósága attól való félelmében, hogy ha olcsón lesz nála a pénz kapható, majd nagyon sok francia kölcsönt írnak alá a bécsi börze-emberek, akik az ilyen börze-üzleti dolgokat leginkább kölcsö npénz segélyével gombolyítják le, — a kamat-lábat jó előre fölemelte. Második ok a rósz termés Magyarországban ; mihez járult még az ezüst-ágió leszállása ; ezért az élet árának a magyar ár akhoz való olcsósága. E miatt legalább is 60 millióval kevesebb jött be Magyarországba; minek aztán természetes következménye azon viszontagság, hogy Magyar- országon minden kereseti ág mindinkább megcsökken, és összébb zsugorodik. Eme sokszoros nyomorúságok meg azzal lőnek tetézve, hogy Lonban az 54 milliónyi névértékű kölcsön aláírása épen most megbukott, egyenesen az illetők ügyetlen szereplése s rendezbe- dése által. Minthogy az osztrák-magyar monarchia egy együttes kereskedelmi és vámterületet képez, igen természetesen együttesnek kellene lenni a pénzforgalom és bankügy rendezése feletti idönkinti intézkedésre való jogosultságnak is; azonban ez, ez ideig nt m így történt. A bécsi pénzügyminister az osztrák nemzeti bank gou- verneurje Bécsben vala az egész monarchiára, az összes és egyetemes pénzforgalom és bankügy s ez által a kama tláb kényóriás irányzója. Mi tehát azt akarnók, a bankkérdés megoldása által legelőször elérni, hogy a magyar pénzügyminister és bankigazgatóság épen annyi jogot, hatalmat s befolyást gyakoroljon a monarchia pézforgalma a bankügye felett, mint az osztrák pénzügyminister és bankigazgatóság. Jóakaróink elfogult nézete szerint, részünkről a lehető legvastagabb és elvakultabb önámitás ama feltevés, hogy mi magyarok, a bank ügyet és kamatlábat, ha valahogy úgynevezett független magyarbankot tudnánk létrehozni, önállóau és függetlenül volnánk képesek meghatározni s le — és fel irányozni, mert a magyar kivitel és behozatal legnagyobb része Bécsbe és az osztrák tartományokba, vagy azokból és azokon át történvén : ami pénzforgalmunk s kamat lábunk kénytelen mindig azok után irányulni, s ha ott bö a pénz, nálunk is az; ba ott emelkedik a kamat, nálunk szintén. Ha a mi bankunk kevesebb kamattal dolgoznék, egyszerre felénk rohannának a bécsi váltókkal, és sietnének az olcsó kamatú pénzt tovarejteni, a bécsi üzletemberek. Második feladata a bank-kérdés megoldásának az, hogy ez által az osztrák iparos és üzleti tényezőket s erőnket lehetőleg hazánkba vonjuk, s ide plántáljuk át. Harmadik feladat, és pedig ez a legfontosb hazánk üzleti, iparos és gazdászati életére nézve hogy az olcsó pénz előnyeiben hazánk minél számosb egyes városa s vidéke lak« sait részesítsük. Jelenleg amióta az uzsora-szabadság létre jött, a pénz egv r; másra 9—10 százalékért kapható hazánkban; holott már 7—8 százalékos pénzzel is huzamos ideig nem lehet egészségesen s gyarapító haszonnal főleg iparosnak és gazda embernek dolgozni. Vergődni lehet, de életerősen boldogulni nem. Negyedik feladat végül az : hogy az osztrák-magyarjnonar- cbia pénzforgalmi ügyeibe az osztrák birodalom-részszel m inéi inkább egyenlő és együttes befolyást, intéző és irányzó hatalmat gyakorolhassunk ; szóval e tekintetben is egyenjogúak legyünk a bécsi urakkal, és a bécsi mérvadó körökkel; ne maradjunk továbbra is azoknak köteles alárendeltjei. Szóval a leendő nemzeti bankban egy oly intézet létesítését óhajtjuk, mely a bank-foglalkozások minden fönemét űzvén, nem magán-érdek, hanem a status közjóléte elvein épülve, a magyar birodalompénzügyi 8 kereskedelmi üzleteit vezérelje^ alap-sezeknek gyámforrásul szolgáljon, a nélkül azonban, hogy átalánosan kizáró egyed- áruságot gyakorolhasson. Ezért óhajtjuk, hogy a bank-törvénynyel
