Eger - hetilap, 1872

1872-03-07 / 10. szám

77 házi pénztári pénzmaradvány számbavételére s a t. vonatkozó pénz­ügyminiszteri rendeleteket, előkészítés végett, az állandó választmány pénzügyi s gazdasági szakosztályainak adta ki. 8) A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszternek 1874. szá­mú rendelete, az egri kir. törvényszék két börtönhelyiség átengedése iránti megkeresése, s a Zagyva folyó kiáradása által Hatvan mezővá­rosban okozott károk tárgyában tett vizsgálatról felvett jegyzőkönyv véleményes jelentés végett az állandó választmány illető szakosztá­lyának szintén kiadattak. 9) Az egészségügy kedvező, a közbiztonság helyzete kielégítő. 10) 1872. január 1-től februái 29-ig a megyéhez mindössze 260 miniszteri rendelet érkezett. A felolvasott jelentés tudomásul vétetett. Az 1870. XLII. t. c. 42§-a értelmében a közgyűlések számának és idejének meghatározása tárgyában kinevezett küldöttség vélemé­nyes jelentését bemutatja. A felolvasott javaslat változatlanul elfogadtatván, — az mint a megye szabályrendelete kellő számú példányokban kinyomatni, a bizottság tagjainak, s a tisztviselőknek tudomás a szolgabiróknak és polgármestereknek Mezőtúr városában a főbírónak egyszersmind kö- röztetés végett kiadatni, végre a szomszéd törvényhatóságoknak is szokott módon megküldetni rendeltetik. Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya az 1870. XLII. t. c. 46. §-ban érintett ügyrendre vonatkozó javaslatát be­mutatja. Egyszersmind javasolja, hogy a bizottság intézkedjék: 1) arra nézve, hogy a jegyzők részére a terem acusticailag legjobb pontján alkalmas módon fölemelt helyek jelöltessenek ki, hogy mindenki által jól megértethessenek ; 2) arra nézve, hogy a hallgatóság részére a terem végén kijelölt hely a célnak megfelelöleg rendeztessék be, s elölről hátrafelé emel­kedő padozattal és ülőhelyekkel láttassék el. A felolvasott javaslat, a 3. és 7. §§-okban tett s rögtön a szö­vegbe iktatott módosításokkal, elfogadtatván, mint megyei szabály- rendelet kellő számú példányokban kinyomatni, s a bizottság tagjai­nak és tisztviselőknek tudomás és alkalmazkodás végett kiadatni, egyszersmind pedig a szolgabirák és polgármesterek, Mezőtúr város­ban a föbiró által szokott módon kihirdettetni rendeltetik. Ami a jelentésben a jegyzők és hallgatóság helyeire vonatko­zólag javasoltatik, — helyeseltetvén : a terv részleteire s mily módon való foganatosítására nézve még e gyűlés folyama alatt bemuta­tandó véleményes jelentéstétellel az állandó választmány pénzügyi és gazdasági szakosztálya bizatik meg. Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya az 1870. XLII, t. c. 49. §-ában érintett titkos szavazás módjáról készített javaslatát bemutatja. A felolvasott javaslat a 4. §-ban tett s rögtön a szövegbe ik­tatott módosítások elfogadtatván, — mint megyei szabályrendeletet kellő számú példányokban kinyomatni, s a bizottság tagjainak és tisztviselőknek tudomás végett kiadatni, egyszersmind pedig a szol­gabirák és polgármesterek, Mezőtúr városában a főbíró által szokott módon kihirdettetni rendeltetik. Az 1870. XLII. t. c. 79. §-ában érintett fegyelmi választmány választás alá eső két tagjának titkos szavazás utján való megválasz­tása céljából, a titkos szavazásról szóló szabályrendelet értelmében Altnássy Félix, Ecsedy László, Lipcsey Péter és Mosócy János a szavazatszekrényhez küldöttségül neveztetvén : a szavazás megtör­ténte után Almássy Félix mint a küldöttség elnöke, jelenti: hogy 135 szavazat közül Majzik Viktorra esett 96, Berec Ferencre 95, Alexy Mikályra 40, Babies Istvánra 39, Puky Miklósra 2, Mosócy Jánosra 1, Bánócy Józsefre 1. Minélfogva Majzik Viktor és Berec Ferenc a fegyelmi választ­mány választott tagjainak kijelentetnek. Ugyanezen választmányba a megye tőispánja a törvény értel­mében, a maga í’észéről Alexy Mihályt és Babies Istvánt nevezi ki. Miről megválasztottak és kineveztettek, s a megye összes tiszt­viselői tudomás s miheztartás végett, jegyzőkönyvi kivonaton érte- sittetnek. Az állandó választmány közigazgatási szakosztálya a kis és nagy községek elöljárósága kötelességeinek és szolgaszemélyzete lét­számának megállapodásáról szóló javaslatát beterjeszti. A javaslat I. és II. fejezete felolvastatván, az előbbi változat­lanul, az utóbbi pedig egy rögtön a szövegbe igtatott pótlással elfo- gadtatik, — s az idő elhaladván, a munkálat további tárgyalása a holnapi gyűlésre halasztatik. (Folyt, köv.) Heti szemle. Képviselöházunknak e héten tartott üléseiben az uj választási törvények fölötti általános vita folyt Különösen kitűnt ez alkalommal Szilágyi Dezső, első orsz.gyűlési (úgynevezett ,,szüz“) beszédével, melyben a jobboldali ifjú képviselő fényes bizonyságát adta ama kitűnő tehetségeknek, melyeket a sajtó eddigelé is annyi elismeréssel hangoztatott, s melyek a jeles iíju jövőjéhez annyi szép reményt csatolnak. A baloldal részéről különösen Horváth Sándor és Patay István idéztek elő tréfás mondókáikkal élénkebb derült­séget, Az általános vita vasárnap mart 3-án végződött, a zárbeszédek pedig hétfőn tartattak. Az állami s z á m v e v ő s z é k 1870-ik zárszámadása a pénz­ügyi bizottság megvitatása után legközelebb a képviselőház elé kerül. A z or s zágos baloldali előértekezlet március 9-én délután 5 órakor, a városi redoute éttermében, a pártgyülés már­cius 10-én délelőtt 10 órakor ugyanazon épület nagy termében tartatik. A horvát oszággyiilés ápril 19-ére hivatik össze, s igy épen a magyarországi választások idejében fog ülésezni. Markovics bel- lovári alispán szintén lemondott hivataláról. Trnsky Pestre érkezett. Azt hiszik, hogy reá bírhatják lemondása visszatételére, s igy a nyu­galom vármegyéjében helyreáll. Mihalovics zágrábi érsek lemon­dását bevégzett ténynek tekintik. Az érsek állítólag szathmári püs­pökké fog kineveztetni. Helyét a nemzeti pártiak Strossmayer diako- vári nemzeti párti püspökkel kívánnák betölteni, az állomás azonban hir szerint egyelőre betöltetlen marad. A költségvetési vita a Reicbsrathban jövő kedden végződik, s azt hiszik, hogy öt nap alatt átesnek az egész vitán. Mart. 23-án az osztrák törvényhozás elnapoltatik, de szünideje csak néhány napig fog tartani. A magyar törvényhozásnál a húsvéti szünidőt négy napra tervezik. A lengyel kiegyezés tárgyalását a Reichsrath képv. házának alkotmánybizottságában a legközelebbi két ülésben befejezhetni hi­szik. Még két fontos pont van hátra. Az egyik a kiegyezésnek a galí­ciai Landesordnungba való becikkelyezésérölj szól; a másik Giskra azon indítványa, hogy a kiegyezés keresztülvitele az egyenes válasz­tásokkal kapcsoltassék össze. Az elsőre nézve a kormány egyetért az albizottsággal^ a másikra nézve még nem nyilatkozott. Francia országban a köztársasági kormány állása biz­tosítottnak tekinthető. A Chambord féle tüntetések teljesen megbuk­tak. A lillei küldöttséget Antwerpenből v issztértekor a városi lakos­ság gúnyolva és bántalmazva fogadta. Vadászati törvények. I. Fejezet. 1. §. A vadászati jog a földtulajdonjognak elválaszthatlan tar­tozéka. 2. §. Saját földbirtokán a tulajdonos, vagy az, akinek az jogot vagy engedélyt adott, a vadászatot ezen törvényben meghatározott korlátok között szabadon gyakorolhatja, ha az : 1) egy tagban vagy összefüggésben álló részekben legalább 100 holdra terjed, holdját 1600 □ ölével számítva, habár több határban fekszik, vagy utak, vasutak, csatornák, folyók és patakok által hasit- tatik is ; vagy ha a földbirtok 2) száz holdnál kisebb ugyan, de kertileg miveltetik és kerítés­sel vagy árkolattal el van zárva, belső telket, szőlőt vagy szigetet képez. Ha az iránt, hogy valamely terület ezen §. 2-ik pontjában kö­rülirt területek közé tartozik-e, vagy nem, vitás kérdés támad, a fe­lett első sorban a járás közigazgatási szolgabirája, és felebbvitel utján az illető megye alispánja határoz: fenmaradván a magát sértettnek érző fél számára a törvény rendes útja. 3. §. A. 2-ik §. alá nem tartozó földbirtokon a vadászat mi­kénti gyakorolhatása fölött az egy határbeli földbirtokosok többsége határoz. Ez esetben az évi tiszta jövedelem a tulajdonosokat földbirto­kuk terjedelméhez mért arányban illeti. A közös tulajdonra eső rész­let azon kulcs szerint lesz felosztandó, mely a tulajdonjogra, vagy a közös földbirtok más jövedelmeire arányul szolgál. Ha az arány ily módon sem lenne megállapítható : az egész jövedelem a községet illeti. Ha több kisebb birtokos birtokává 1 egyesül, és az igy egyesí­tett birtok egy tagban legalább 100 — 1600 □ öllel számított — holdra terjed, vadászati jogát azon szabadon gyakorolhatja. Ha valamely külön vadászterületet képező nagyobb erdőterület által egy vagy több más birtokosnak 1600 □ öllel számítandó 100

Next

/
Thumbnails
Contents