Eger - hetilap, 1872
1872-02-29 / 9. szám
67 Az újon rendezendő városi rendőrség erélyében pedig bízunk, hogy teljes erővel sietni fog közreműködni azon magasztos cél elérhetésére, miszerint megmentessék veszélytől az erkölcs, s a társadalom megbízható munkás egyénekkel szaporittassék. _______ (V Pi nce-gazdászatunk. i. Ne fagyoskodjunk mindig a szőlőben, lépjünk a pincébe is, hisz kellemes dolog az ó borokat végig kóstolgatni; s a gazda öntelten fogja hallgatni borai dicséretét, s olykor mosolyogva tekinti némely avatlannak Ítéletét, ki legjobbnak találja a középszerűt, s hibásnak Ítéli néha az első ragu bokrétás (bouquet) bort, mert természetesen nem ért hozzá. Részemről fájdalomnak nyilvánítom, hogy a kor élvezetéhez képességgel nem birok, s legfölebb jó barátim látogatásival adom rá fejemet, de akkor is rendesen áldozata leszek utólagos pár napi roszul-léttel. Mindemellett csendes magánosságban végig szoktam Ízlelni boraimat, minemüségök kitudása végett; — s az ilyen próba leghivebb, a nyugodt bírálat legigazabb. Mindenesetre öröme a bortermelőnek, ha pincéjét jóféle borokkal megrakva, és szépen elintézve látja. Ezen örömnek azonban megalkotására sok tényezőnek kell összefolyni. Legtöbb bortermelő — főleg a közép osztály és nép körében — elégségesnek tartja, hogy csak termése a pincébe jusson, ott majd magától növekszik jósága. De ha a szőlőben száz a dolog, a pince kezelése ugyanannyi gondot kíván. Mert noha a bor nem képes egy helyből más helyre menni mint az állatok, de mondhatni mégis, hogy van élete és halála. Előnek mondhatni addig, mig egészséges ép állatehát 10°/o. Amint a foglyok számát ugyanazon termekben kisebbítették, 500 közül nem halt meg 50, hanem csak 25 halt el. A halandóság is tehát felével kisebbedett. Épen igy bebizonyították a laktanyákról, hogy azokban a halandóság annál nagyobb, minél inkább meg vannak rakva legénységgel. Hogy az iskolatermek levegőjük szorgos megváltoztatását követelik, arra a tanítók egészségi állapota elég bizonyság. Nevezetesen hivatalos működésük első éveiben igen jól érzik a lélegzés és börkipárolgás által elromlott lég hatását ; jóllehet, idővel a test ehhez is hozzászokik, mégis ennek dacára a tanítói állás középszámitáson túl közönségesen a legtöbb betegség és haláltól látogatott. A hálószobák túlságos benépesítése sokkal veszélyesebb mint a lak- és dolgozószobák teletömése. Alvás közben különösen a bőr kipárolgásai vergődnek érvényre. Ezek közül különösen vízgőz, tehát nedvesség jön létre, mit mi az ablakra való leverödésből észrevehetőnk, mihelyt a külső hömér8ék éjjel alábbszáll. Hogy a bőr tevékenységét még inkább ne fokozzuk, jó ezen termek fűtésével felhagyni. Az alvás hideg szobában élénkítő s frissítő leszen, mig ellenben a melegség által túlságosan izgatott bőr tevékenysége a testet ellankasztja. Azon gőz, mely a hálószobákban reggelenkint oly feltűnően érezhető, és pedig annál inkább, minél népesebb azon terem : világosan mutatja, hogy az ily termekbeni tartózkodás az életre nem lehet egészséges. A szellőztetés itt tehát igen szükséges, mert különben a nedvesség a falakra csapódik le s füledt légkört idéz elő. Nyáron az ablakok és ajtók szorgalmas kinyitogatása előnyös ugyan, de sajnos, hogy hálószobáink oly helyzetűek, hogy a beömlő lég épen nem sokkal jobb, mint a kiömlő. Igen gyakran sziik udvarokra nyílnak, vagy az úgynevezett ágyszobák, (alkoven) összeköttetése a küllevegővel igen meg van nehezítve. Szabályul kell elfogadnunk, hogy minden alvónak kétszer akkora tér szükséges, mint a mekkorát az ágy elfoglal. A felnőtt ágya számára 24, a gyermekére pedig 10 négyzetlábat mindenkor számíthatunk, úgy tehát, hogy egy 10 láb hosszú és 10 láb széles teremben csak 2 felnőtt vagy 3 gyermek alhatik. Fájdalom, kevés kilátás van, hogy ezen mélyreható bajok elé melyek alatt az összes emberiség, sőt még azok is, kik közvetve érintetnek általuk, görnyednek, gát emeltessék, sőt ellenkezőleg a kilátások mindig leveröbbek, miután a lakások nem építtetnek azon arányban, melyben a népesség szaporodik. Minden városban a lakhiányt leginkább az alsóbb rendűek érzik, s ezáltal természetesen a lakbér is e- melkedik. Természetszerű következménye az, hogy szoronkodni kell; vagy kisebb lakást foglalnak el, vagy többen összehurcolkodnak. Jóllehet ily szoronkodások soha sem hiányzottak, most azonban mindig nagyobbodnak. Már korábban is megvolt a gyermekekbeni bőség, mely közönségesen a szegénységnek van szánva, a lakszobák pótban van, holtnak akkor, midőn beltulajdonait s alakzatát változtatta másféle folyadékká, például ecetté, vagy a rothasztó forrás által mindenre alkalmatlan rothadt folyadékká válik. Tudjuk, hogy a mustból alakult bor nem hal meg rögtön kedvezőtlen körülmények közt is, de minemüségéhez képest rövidebb vagy hosszabb idő alatt t. i. a laposabb fekvésű szőlők borai hamarabb mint a hegyiek , s a vastag vizenyősebb fajta szőlőkből készült — például vidékünkön a golyhos- ból — akár lapos földön vagy homokon termett, akár hegyek magaslatain, előbb mint a jó fajta, több cukortartalmú szőlőkből került; és a hibás évi termések szinte hamarabb, mint ajó évek termései. Hamarabb következik halála akár kerti akár hegyi szőlők borainak, ha roszúl kezeltetnek a pincékben, mint a célzatos bormivelés szerint kezeltek. Örök időig azonban a legjobban kezelt bor sem tarthat, s ebből következik, hogy teljes kifejtésekor azon célra, melyre a gondviselés rendelte, élvezete megkezdhető. Hány évig tarthat a bor élete, bizonyossággal meg nem mondható. Jól kezelt kerti szőlők borai jó pincékben 3—4 évig, a hegyiek sokkal tovább, kitünöbbjeí 50—60 ig sőt egy századig, némelyek szerint tovább is elélhetnek; azonban tiz-husz esztendőn túl már csak mint ritkaságot hasznos tartani, noha túl is nevekednek jóságukban, de a benn fekvő töke kamatját bajosan szolgálhatják vissza. A szölőmivelésnek haszna tehát karöltve jár a bor életének tovább tartásával, mit célzatos pincegazdászat létesíthet ; s ebből látható, hogy akár egyik, akár másik miatt történjék hiány, mindenkor a szőlő-tulajdonos nyakába háramlik vissza. A pince-gazdászat alatt következéskép értetik : jó tulajdonságú pincéknek eszközlése, a boros edényeknek kellő minőségben tartása, s mindazon műveleteknek összesége, melyek által a bor jobb izüvé tétele, életének hosszabitása elömozdittaiik, a kereskedésre alkalmas volta eszközöltetik, a bor-betúltömésének oka, az anyagi eszközök azonban nem engedik, hogy a család lakása tetemesen megnagyobbittassék. Épen ezen túltömés teszi ezen szobákat a legroszabb emberi nyavaly ák tűzhelyévé, ez az oka a szenvedésnek, melyet a szegények lakásán találunk. Az ily szobák lakóinak beteges halvány kinézése, és a gyermekek mély és gyors lélegzése akilehelés által megmételyezett levegő hatása. Minél szükebbre szorittatik tehát össze a nép, szükségkép annál szomorúbbnak kell lenni az eredménynek. Erőteljes és munkaképes nép nevelése csak egészséges, nem pedig a lakások kipárolgásai által megmételyezett levegőben lehetséges. Jóllehet vannak itt-ott egyletek, melyek gondoskodnak arról, hogy a népnek egészséges lakása legyen, tevékenységük azonban a tengerparti homokszemhez hasonlítható. Ez korunkhoz méltóbb művelődési feladat lenne, mint a fegyverek és vontágyuk térvetése. A nagyobb zárt termek mint az iskolák, színházak és más nyilvános helyiségek, vendégfogadók, fogházak szellőztetése hasonlókép sok kivánni valót hagy hátra. A mulatságra szolgáló helyeken a lé- lekzésre alkalmas levegő becsének legbiztosabb mutatója a világítás. A láng hosszabbodása, úgy azoknak bágyadt égése elég világosan mutatja a lég megváltozott lényegét. Ezen jeleket fájdalom a bálokban, hangversenyek és színházakban elégszer láthatjuk. A hőség és mellszorulás, mely a jelenlevőket elfogja, az elégtelen légmozgás közetkezményei. Az élvezet az egészségről minden gondot elfeledtet s nem is ügyelünk első helyen arra, hogy a párák a padolatból és a föld színéről emelkednek fölfelé, s annál kevésbbé gondolunk továbbá arra, hogy még roszabb levegőt szivünk be. Legroszabb dolguk van a nézőknek a karzaton. Menthetetlen, hogy ily helyeken az illetékes szellőztetésre semmi tekintet sincs. Valóban nem kellemes gondolat ily helyeken ugyanazon levegőt oly sok egyénnek szívni. Már önmagában s önmaga által megmételyeztetik a levegő s igen köny- nyen lehetséges, hogy ily romlott levegővel valamely betegség okát szívjuk be. A lég rósz alkata (Beschaffenheit) tehát az elégtelen szellőztetés (ventilatio) a túltömött termekben gyakran súlyos betegségek oka, mint a kaszárnyák-, kórházak-, fogházakban s az utazó hajókon. A fogházak túltömése büntető intézvények halandóságviszonyaiból eléggé világos. E fölötti statisztikai adatok igen érdekes tényeket hoznának napfényre. Annyi áll, hogy a halandósági százalék a fegyencek szaporításával, tehát a termek túltömésével, igen jelentékeny fokban emelkedik. így kell tehát a közös fogságban több nek meghalni, mint a magános fogságban, jóllehet, hogy ez utóbbi hasonlithatlanul súlyosabb. S valóban csodálatra méltó, hogy még ma is találhatók kórházak, és pedig gazdag alapitványuak, melyek gazdagságaikat nem a betegek rendelkezésére, hanem pompás épületek emelésére fordítják. Kívül fenséges homlokzatot látunk, s belül a *
