Eger - hetilap, 1872
1872-02-29 / 9. szám
X. évi folyam 9 szám. Február 29-én 1872. Előfizetési dij : Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft kr. . 2 ft 50 kr. . I ft :íü ki. . — -15 kr. - 12 kr. Hirdetésekért: minden 3 hasébzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal : a ljceumi nyomda Elüti zetéscket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca 84. sz.) J e n t s c h G. könyvkereskedése s minden k. postahivn al. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Jegyzetek a gazdasági rendszerek és vetésforgásról. (Folytatása s vége.) A földművelés körül teendő minden javításnak a föld és termesztendő növények természetének ismeretén kell alapulni, nem tévesztvén szem elöl a helyi viszonyok és körülményeket. M;nden oly növény termesztését félre kell tenni, mely a föld természetével meg- nem egyez és termő erejével rnegnem elégszik s biztos jövedelmet nem igér. Különösen sokkal nehezebb az egyes növényeknek a vetés-forgásba való béosztása és elrendezése, oly gazdaságoknál, melyeknek földjében az agyagtartalom túlnyomó, s a fölösleges nedvesség róluk nehezen vezettetik el, hol is csak kiséletképen szabad más tiszta ugar, repce, vagy zölden kaszált hüvelyesek után jönni az őszinek. Soha pedig, egy szántásu ffis lóher-tarlóba. — Sokkal kíiny- nyebb oly földben kellő vetés-forgást berendezni, melyek természetüknél fogva könnyűek, ha csak nem akarunk oly növényeket termeszteni, melyek természete a laza földdel nem egyez. Minden földnem, mely túlságosan kötött és nedves, elveszti a folytonos termelés és munkáltatás által a legerősebb trágyázás mellett is azon kötöttségét és nedvvisszatartó erejét, melyet a rajta termelendő növények, különösen az ősziek tökéletes tenyészbetöségökre igényelnek, ezért szükséges a nyugalom, — a föld ugyanis a nyugalom által visszanyeri újra a folytonos termelés által elvesztett és szükségelt kötöttségét és azon sajátságát, hogy a légből nedvességet és termékenységet vegyen át, és ezt hoszabb időre meg is tarthassa, mi a jövendő növényzetnek kedvezőbb és biztosabb állást ád, a fagytól, időjárás viszontagságaitól és forróságtól védi. Azért, főleg könyebb talajokon a termelés biztossága miatt időről időre le kell mondani az oly elő vetem ényröl az ősziek előtt, mely igen lazítja a földet, de utána, ha különösen jó a föld, lehet bátran tavaszi kalászos növényt vetni, mert a tapasztalás bizonyítja, bogy oly jő volt az, mint kapásnövények után, ha kellő munkáltatást kapott, és itt első helyen említendő az őszi tarlótörés. — Könnyű földeknél több évi hevertetés többet ér, mint a legerősebb trágyázás. Ama pendans váltógazdasággal, mely nem enged két kalászost egymásután jönni, már alább hagytunk ; mi változtatjuk ugyan a növényeket, de nem irtózunk két kalászos növényt egymásután következtetni, elismerjük a rét és legelő hasznát, s szivesen veszszük segedelmüket, hogy miután meggyőződtünk, miszerint a szalma igen nagy befolyást gyakorol a gazdaság erejére, a gabnatermelést kiterjeszthessük, és a földet tiszta fekete ugar által erősitnünk és tisztit- nunk lehessen. Ha valamely gazda oly helyzetben van, hogy rét által vagy legelőn oly marhaállományt képes eltartani, hogy földének */3-át, vagyis az ugart minden évben bőven megtrágyázhatja, továbbá, ha a gabna-növényoknek magas áruk van, egyéb termények pedig olcsók, ekkor a 3 nyomású gazdálkodás a legelőnyösebb. Minden növénynek megvan a maga talaja, melyben leginkább diszlik, és minélinkább megfelel a talaj a növénynek, annál kevesebb trágyát igényel tenyésztéséhez. A növényeknek trágya tekintetében is különböző követeléseik vannak ; a növény tenyésztésnél necsak arra ügyeljünk tehát, hogy a talaj megfelelő legyen, hanem hogy tökéletes munkáltatás mellett oly trágyaszerekkel legyen ellátva, melyek a termesztendő növény sajátságainak megfelelnek. N m lévén azonban minden növény alá külön-külön trágya-nemmel és mindig frissen trágyázni, figyelnünk kell arra, hogy í. növényeket akként helyezzük a vetésforgásban egymásután, amint egyik növény több, másik kevesebb trágyát igényel, egyik teloldottabb, másik kevésbbé oldott állapotban kivánja a tápot, és amint egyik növény bizonyos tápszerekből többet vagy kevesebbet igényéi. Répa és burgonya nagymennyiségű kálit kivan, lóher, dohány, borsó raesz t és kálit, repce, burgonya, borsó, dohány, gab- na-fajok kovasavat. Nem jó tehát két oly növényt egymás után vetni, melyek mindkettője ugyanazon tápanyagokat veszi, nagyobb mennyiségben ki a földből. Figyelni kell még arra is, hogy friss trágyában mindig oly növényeket termeszsziink, melyek meg nem dűlnek, és a trágyát kellőleg fölhasználni képesek, mint, a repce, répa, mák, burgonya,káposzta, kukorica, napraforgó, mig oly növények, melyek már feloldott, s könynyen elsajátítható trágya-erőt igényelnek, péld. len, árpa, köles, lóher, másod-harmad trágyába helyezzük. Végre vetésforgási sorozat által igyekezni kell munkaerőt is megtakarítani, vagyis úgy törekedjünk a növényeket egymás után következtetni, hogy egyik a másiknak a földet elkészítve adja át, s igy a másikat segise elő. Kodolányi Antal. Mit kell tennünk a cselédügy javítására? Napról-napra mind-mind hangosabb a panasz a cselédek, különösen a uöcselédek romlottsága ellen, és bár tele a szánk keserű ki- fakadásokka!, senki nem gondoskodik arról, hogy lehetne e bajon segíteni. Igaz ugyan, hogy a törvény feladata volna igazságos, méltányos s mindkét oldalra nézve szigorú cselédtörvényt alkotni; de ha számos talán fontosabb teendői miatt erre nem jut ideje ; akkor a mit törvényhozási utón el nem érhetünk, — igyekezzünk azt társadalmi téren elérni. Folytonosan hangoztatom, hogy a valódilag civilizált nemzetek sorába nem számíthatjuk magunkat, mig mindenféle jótékony intézettel el nem lesz árasztva hazánk. Ilyen jótékony intézet vagy egyletnek tartom én a cselédjavitó egyletet. Ilyen egylet nélkül, amelynek legalább is egy város, vagy kerület cselédtartó gazdáinak tagjainak keíllenniök, egyes gazdák házi szabályai semmi, vagy csekély eredményt képesek felmutatni, épen azért, mert egyesek. Egészen máskép alakulandnak a viszonyok, ha egy város C3elédtartó gazdái egyesülnek a célra, hogy a cselédeket javítsák, a romlottságot akadályozzák, és a jókat a jóban megtartsák, mivel ekkor a jó eredmény okvetlenül be fog következni. Egyelőre is vizsgáljuk kissé közelebbről a cselédek helyzetét.— A gazda és cseléd közti viszony azok közé tartozik, — a mely a szolgálatot tevőnek természetnél fogva kellemetlen, amennyiben folyvást engedelmességet követel; a gazdának pedig azért nem kedves, mert az mindig azon hitben van, hogy azon bérért, melyet ö ad, nem eleget dolgozik cselédje. Olyan viszony ez, amelynél minden attól függ, mikép bánik egymással a két fél, ha ezt el nem találják , kölcsönösen sok keserű napot élnek. És fájdalom, darab idő óta sokkal lazább a gazda és cseléd közti viszony , mint volt ezelőtt. Nem akarok azon nevetséges hibába esni, hogy a jelent a régi jó idők rovására ócsároljam, de a mindennapi tapasztalás után be kell vallanunk, hogy hűség, tisztelet, ügyesség, alázatosság, őszinteség, engedelmesség, munkásság, végre erkölcsi tisztaság s vallásosság ritkább madár a mostani cselédeknél, mint a régieknél ; s ennélfogva a gazda és cseléd közti régi viszony, az ebből származott kölcsönös bizalom, kölcsönös megelégedés , szóval családiasság mind-mind ritkább tüneinénynyé válik. Menj harmadik, negyedik szomszédodba, mindenütt ezt a panaszt fogod hallani : Jaj Istenem! csak cselédet ne kellene tartani! És a panasznak van alapja, mert a cselédség romlottsága tetőpontja felé közeleg, ha még el nem érte Soha nem voltak a panaszok igazságosabbak s nagyobbak, mint jelenleg, a jó cselédek soha sem voltak ritkábbak, mint korunkban. Napról napra mind jobban eltűnnek a cselédekből azon nemes tulajdonok, a melyek képesek a nemes gondolkodású gazdában a cselédség iránt szeretetet s bizalmat költeni stáp
