Eger - hetilap, 1872
1872-02-22 / 8. szám
társaságban lehet megismerni az embert. Azért kijelentem e mostani pártoskodó időben : hogy szabad városban születve, szabadszellemben és józan hazafiságban a derék piaristák által nevelve, mindig megtartottam függetlenségemet, mivel synomym az : hogy kolomp után nem járok ; és móta megtanultam a Justum et tenacem propositi virum Nec civium ardor prava jubentium, Nec vultus instantis Tyranni Mente quatit solida, ez volt életem vezérelve ; s igy valamint Pyrker érsek idejében meg- mondám és irám az igazat, úgy megmondom azt ha szükséges most is mindenkiről hizelgés nélkül, és megmondom azt jövőben is a most élőkről, ha nekem jut a szerencse róluk megemlékezni— azon megjegyzéssel: „de mortuis nil, nisi bene.“ Ha tán valakiről jót, dicséretes nem mondhatok, az nem az én hibám , aki pedig hibáztatni nem akar, ne kövessen el hibát. És e független eljárásom alapja nem más, mint hogy senkitől sem kérek semmit, és senkitől sem várok mást, mint igazságot. A szarvaskői utat illetőleg jut még eszembe: múlt héten egy meredek helyen azt vettem észre, hogy egy korlátfának egyik vége ki volt a bevésésből feszítve, az öt öl hosszú korlátfát már tegnap nem láttam, hiányzott. Egy másiknak az egyik végén pár fejszevágás volt, tegnap az se volt már helyén. Múlt héten egy helyen egy kerékvetö oszlopot láttam földig elforgácsolva s pusztítva, tegnap már három volt igy elpusztítva azon helyen. Kérem az illetőket, intézkedjenek e dologban. Joo János. Eger febr. 19. 1872. T. Joo János urnák az „Eger“ 6-ik számában megjelent, s a közérdeket felkaroló becses sorai által, melyek csak mai napon jutottak tudomásomra, felhivatva, értesíteni kívánom a t. cikkirót arról, bogy a cikkében érintett s már leszakadt útrészt még múltján. 30-án megszemléltem. Minthogy ekkoráig a baj alapos orvoslására alkalmas idő nem A friss levegő. Az emberre nézve a friss levegő az, mi a halnak a viz. Mindenki ismeri a friss levegőnek éltető hatását testére, s mégis oly kevés történik, hogy ezen élvezetet a lakásokban, melyekben éltünk legnagyobb részét töltjük, megszerezzük. Az idönkinti séták a szabad természetben nem elégségesek, hogy az elromlott szobalevegö hatását megsemmisítsék. Városaink sok utcájának levegője már maga elég kívánnivalót hagy hátra. Nevezetesen a szűk és kanyargós utcák — melyekből minden városban oly sok van — levegőjének alsó rétegeiben gyűlnek Össze a házak közeléből származó dögleletes kigőzölgések, melyeknek ott szükségkép keletkezniök kell, hol több ember együtt lakik ; mivel szellőztetés (ventilatioj és friss lépvonatról, mely az egészségtelen kigő- zölgést tovaviszi s helyébe friss, egészséges levegőt állít, szó sem lehet. Már önmagukban is egészségtelenek ezen utcák és nedvesesek, mivel nap és világosság ritkán hatol be s ez időről-időre mégis igen feltűnően lép előtérbe, különösen ha itt mérges ragály keletkezik, hol azután a halál az emberiséget valóban elsöpri. Ezen bajok forrása, melyek az emberiséget majd kisebb, majd nagyobb mérvben folytonosan gyötrik, jóllehet felfedeztetett, mégis minden a régi szerint marad. Azzal ■vigasztalódunk, hogy nem mi vagyunk okai, hanem, hogy terhes örök- ség gyanánt kaptuk a múlandóságtól. A középkor ezen örökségét, mely oly súlyosan nehezül reánk, minden kisebb-nagyobb városunk felismerteti velünk, s különösen azon lakásokban, hol a szegényebb néposztály összeszoritva együtt lakik. S mivel épen örökség, úgy tovább is száll. Változtatást, vagy javítást vagy lehetetlen-, vagy feleslegesnek tartunk. A lakás az emberre nézve az, mi a lélekre a test. Tehát az első követelmény, hogy egészséges legyen, s ez legnagyobb részben a bennlévö levegő tisztaságától függ. S azért nagy fontosságú, hogy a légzés viszonyait a házi élethez pontosan ismerjük. Azon embereknek, kik a szabad ég alatt foglalkoznak, általában legjobb dolguk van, mivel közönségesen a természet jobban gondoskodik a lég frissitéséröl, mint az eszes ember. Azoknál a légzési folyamat szabályszeresen történik, és ha zavar áll be, az ember magamagát okozhatja a tüdőnek kiáltás-, sikoltás-, beszédbeni megeröltemutatkozott, s minthogy fontosabb hivatalos ügyek, valamint a szarvaskői útnál nem kisebb forgalmd, még nagyobb veszélylyel fenyegetett utak mulhatlan megjelenésemet igénybe vevék, a szarvaskői úttal eddig tüzetesebben nem foglalkozhatám. Egyébiránt biztosíthatom a t. polgártárs urat, hogy ha a nagy közönség, a jó és biztos közlekedhetés iránt érdeklődvén, segédkezeket nyujtand, mindenkor kész szolgálatára leszek. A patak szabályozását illetőleg: ez oly kényes kérdés, hogy kétszer is meggondoljuk, mielőtt hozzá fognánk. Cikke többi része engem nem illetvén, azokra nem válaszolhatok. Végre megjegyezni kívánom, hogy a tiszti eljárásom köréhez tartozó ügyekben bárki által történendő felszólalásokat, főleg ha figyelmemet kikerülte volna a tárgy, a legkedvesebben veendem. Eger 1872. február l(i-án. Kubik Endre, megyei főmérnök. Megyei élet. Heves és K. Szolnok t. e. vármegyék 1872. martius 4-én tartandó bizottsági gyűlésében tanácskozás alá veendő tárgyak sorozata. 1. Küldöttségi véleményes jelentés a gyűlések száma és idejéről (1870: XLII. t. c. 42. §-aj. 2. Az állandó választmány javaslata az ügyrendről és titkos szavazás módjáról (4870 : XLII. t. c. 46. és 49. §-ai) s ennek folytán 3. A fegyelmi választmány választás alá eső két tagjának titkos szavazás utján való megválasztása (1870: XLII. t. c. 79. § a.) 4-Az állandó választmány javaslata a kis és nagy községek elöljárósága kötelességeinek és szolgaszemélyzete létszámának megállapításáról. (Községek rendezéséről szóló törvény 65. §-a). 5. Az állandó választmány javaslata az elaggott jegyzők és a jegyzők özvegyei és árvái sorsának biztosítása végett szükséges segély- és nyugdíj-pénztár, vagy gyámintézet felállításáról. (Közs. törv* 67. §-a). tés-, vagy az izomrendszer mogfeszitése-, tehát testi munkábani mér- tékletlenség-, vagy a léghuzam elleni gyors menés s futásért. Ezek által a légzési folyamat gyorsittatik s igen nagy tömeg lég szívatik be, s a tüdő ezen természetellenes tevékenységének természetszerű következménye ismét a mellidegek túlfeszitése, vagy túlságos lehűtése a légzési szrveknek a beömlő hideg lég által. Mindkét ok alkalmat szolgáltat a gyuladásokra. A szabad légben e tartózkodás azonban csak kevés embernek jut osztályrészül. A legnagyobb rész arra van utalva, hogy életét a szobában töltse, mert így hozza magával foglalkozásuk ; még azok is, kik nappal szabadban botorkálnak, nyugalomra a födött és zárt helyeket keresik fel. Azonban, ha azon helyeken, melyek az emberiség nagyobb részének állandó tartózkodási helyül szolgálnak, közelebbről körültekintünk : úgy valóban pirulással kell bevallanunk, hogy a természettudományi ismereteknek oly sokszorosan magasztalt elterjedése eddig igen csekély, vagy épen semmi hasznot sem hajtott. Mindenütt, még a társadalom legalsóbb rétegeiben is, az élet kényelmeire nagy súlyt fektetünk, s ennek többször jobban hódolunk, mint kellene, de épen a lakhelyiségek légváltoztatása fontosságáról, egészségünkről, úgylátszik semmi sejtelemmel sem birunk. Mi először azon következményeket akarjuk vizsgálni, melyeket a lélegzés a házi életre vonatkozólag felállít, azután látni, miképen kell azokat következtetnünk. A légzések száma az embernél, a kor és testalkat szerint, per- cenkint 15 egész 20-at tesz, s ezáltal a tüdő 0'479 egész 0639 köbláb léget nyer. Ezek folytán az ember 24 óra alatt középszámitás szerint 828 köbláb léget vagy 173 köbláb élenyt szí be. A levegő egész élenye nem marad azonban vissza a tüdőben, hanem csak kis része. Azon levegő, melyet 24 óra alatt kilehelünk, 124 köbláb élenyt még tartalmaz, mindazonáltal ezen levegő, mely már egyszer a tüdőn átment, a belégzésre kevésbbé alkalmas. Ezen számok egyszersmind alapul szolgálnak a térnek, mely minden embernek szükséges, megmérésére. (Folyt, köv.) *
