Eger - hetilap, 1872

1872-11-14 / 46. szám

364

szuuk sorsunkban, férfias elszántsággal tűrvén sáros utaink nyak- törö mélyedéseit, s a folytonos veszélynek való kitételt.

Miután a közmondás szerint: ,olcsó húsnak hig a leve" s a megyei gazdálkodás eme takarékossága nem termette meg ama gyümölcsöket, melyekről némelyek álmodoztak, azt hívén, hogy mai nap is lehetséges még, munka, szorgalom és költség nélkül, valami céit, ha mindjárt sáros is, elérhetni, s ennek folytán utaink valóban sanyarú állapotba jutottak : minden reményünket a szervezendő uj megyébe helyeztük, és nem ok nélkül; mert az új megye, legalább a szervezési munkálatban, csakugyan kifejezést adott annak, hogy áldozatoktól nem retien vissza.

Tekintsük át, mit áldoz jelenben Heves vármegye közlekedési utainak kezelésére? A szabályrendeletek értelmében van a megyében: 1 főmérnök, évi fizetése 1700 forint,

1 segéd- mérnök „ „ 900 „

1 írnok „ „ 550 „

1 hajdú „ „ a ruházattal 200 „

5 útbiztos 600 ft. fizetéssel, összesen 3000 „

24 utkaparó 200 „ „ „ 4800 „

Összesen . 11150 forint.

Tehát kerül jelenleg a hevesmegyei mérnöki hivatal administ- ratiója évenként 6050 fttal többe, mint az 1867. évtől 1871. év végéig. Ennek már most az lenne természetes következménye, hogy utaink jobb és terjedtebb gondviselésben részesülvén, kell, hogy jobb karban is legyenek. Aki erről megakar győződni, kisértsen meg egy utazást, — hogy a roszabbakat mellőzzük — a leglátogatottabb eger-fiizesabonyi útvonalunkon, s ha kiveszszük az >n részecskét, mely az 1869—-1870. évben épült, s mely dacára annak, hogy mi gondot sem fordítottak rá, kitűnő építése által dacol az idő viszontagságaival s meglehetősen járható, — a többi, főleg pedig az Eger városán átvonuló részen csakhamar befogja látni, hogy itt valóban istenkisértés utazást kockáztatni, s ha az illető idegen, sehogy sem fogja elhihetni, hogy ezen, s a többi még roszabb megyei utakra nemcsak tetemes természetbeoi munkaerő és pénzsegély fordittatik, hanem oly administratíonalis apparatus van felügyeletével megbízva, minőt fönebb kimutattunk, s mely évenkint l85,833'/3 ítnyi töke 6%-s kamatját emészti fel.

Hogy pedig a megye nem riad vissza áldozatoktól, igazolja azon tény, miszerint — bajól vagyunk értesülve, s nincs okunk forrásaink hitelességében kétkedni, — a folyó 1872 ik évben a megyei vizépitési pénztár, különféle címeken már mintegy 15,000 ftot fizetett ki. Ugyan mit miveitek ezen összeggel ? Tudtunkra utat sehol nem épitenek; a meglevők pedig oly desolált állapotban vannak, hogy ha ezt pénzen kellene teremteni, ekkor helyesebb lenne a régi közmondásos, de ingyen utaknál maradni. Azt rebesgetik, hogy ama pénz mind bidépitésekre fordittatott. De minek a hid, haut nincs? Ott tanúskodik az ily gazdálkodás mellett a pétcrvásár-zabari ut. A sok ezrekbe került hidak állanak, vagy inkább omlanak bomlanak az idő vasfoga alatt; de soha senki sem az előtt, sem most azokon nem jár, azon egyszerű oknál fogva, mert arra felé utat építeni elfelejtettek, amiért aztán a méregdrága hidak sem használhatók.

Látnivaló tehát, hogy nálunk a megyei utak rovására a luxusépítkezések járják, tudniillik olv tárgyak épitése, melyek a célnak egyáltalán meg nem felelnek. De vannak, akik azt tartják, hogy ha van pénz, hadd boldoguljanak legalább a Majoros et Comp.- féle vállalkozók, mint azelőtt boldogultak a Kubik et Comp.-féle vállalkozók. Mi pedig továbbra is biztassuk magunkat a jövővel ; mert annyi bizonyos, hogy mostani főmérnökünk hü marad a megyéhez, azt—■ saját nyilatkozata szerint — „csupán addig kívánván szolgálni, mig utaiukat teljesen jó karba hely e z t e," s arnily jól indult e nemes cél felé való útjában eddig, biztos kilátásunk lehet rá, hogy meg nem válunk tőle a —• sirig.

Tanítói gyűlés Gyöngyösön.

A heves-k-szolnokmegyei tankerület községi tanítói f. hó 1 s 2 napjain tárták a népisk. törv. 147 §-a értelmében testületté alakuló közgyülésöket Gyöngyös városában. Jelenvoltak az egri, szolnoki, gyöngyösi és pásztói községi tanítók, ossz. 24-en. Az összegyűlt tanítókat hevesmegyei tanfelügyelő, dr. montedegoi Albert Ferenc úr meleg szavakban üdvözölvén, felolvastatá atesületté alakulás módozataira vonatkozó miniszteri szabályrendeletet, mely után alakulásra s e végett kebeléből leennö korelnök-választásra hivá fel a testületet. Korelnökké Körösi Antal, szolnoki községi tanító, ki a néptanítói pályán már 39 évet töltött el, körjegyzővé pedig Perger Ignác,

egri tanító választ itott meg. Ezután a testület magát megalakultnak nyilvánítván, tisztviselőit az előértekezleten megállarntott azon elv szerint, hogy a tisztviselők mindnyájan működő tanítókból választassanak, következőleg alakitá meg:

Elnökké Derszib Rudolf egri, alelnökökké Újházi László szolnoki és Klem Lipót gyöngyösi, főjegyzővé Seb ffer Alajos egri, aljegyzőkké Zsiga Sándor egri és Kilicsuk László szolnoki, péuztárnokká pedig Kovács F írenc gy ing yösi községi lanitók választattak meg. Hogy pedig a szeretett tanfelügyelő iránti vonzalmának és tiszteletének is kifejezést adjon a testület, hevesmegyei tanfelügyelő ur érdemeinek elismeréséül tiszteletbeli elnökké választatott meg.

Meg kell még említenem, hogy Gyöngyösről két felekezeti tanító s alulírott szintén a testületbe lépni óhajtván, testületi rendes tagokul szives készséggel fogadtattunk. S így összesen, a tanfelügyelő úrral együtt, ki hivatalánál fogva szintén rendes tagja a testületnek, 28 tanácskozó tag vett részt az első közgyűlésben.

Az első nap kiválóan szervezkedéssel telvén el, alig került szőnyegre valamely fontosabb mozzanat , melyet, mint a testület ténykedésének kifolyását, jeleznem keli ene. Azonban, ha a testület, mint ilyen, a dolgok természeténél fog va az első napról aiig mutathat is föl egyebet a szerveskedésnél, mely a tikos szavazattal történt választásoknál fogva legelső összejövetelének minden idejét igénybe vévé, gondoskodott a tanfelügyelő, mit a tauíigy őszintén igaz barátja, hogy ezen első nap is örökké emlékezetes maradjon a testület előtt. Feláilott s egész szerénységgel kijeleot é, hogy egy nép. szerű nyelven irt pályamunkára, mely a köznépet gyermekei minél szorgalmasb iskoláztatásának szükségességéről felvilágosítsa s meggyőzze, hat db. aranyat tűz, ki oly módon, hogy a testület ezen pálya- dijjal tetszése szerint jutalmazhat akár egy, akár pedig két müvet, csak azt kötvén ki, hogy ha absolut becsesei bíró munka nem érkéz nék be, a pályadij ki ne adassék, a jövő évi közg)ü lés által, hanem a pályázati határidő még egy évre, hosszabbittassék meg. — Testületi határozat folytán a pályamunka két nyomott ivre terjedhet s pályabiráuí a pest-terézvárosi járási kör fog fölkéretni. A pályadij két részre o-tztatik, s a legjobbnak talált munka 4, az ezután következő pedig 2 aranynyat lóg jutalmaztatni. A pályanyertes mü a tan- felügyelő úr szívessége folytán ki is fog nyomatni.

A közgyűlés második napján a tanácskozá si szabályok megállapításon és a tisztviselők hatáskörének körülírásán kiviil a miniszteri szabályrendelet értelmében a tanítók özvegyei és árvái sors i javítására szolgáló segélyegyletek életbeléptetésének módozatai körül folyt a tanácskozás, s hogyezen fontos iigy iránt a nagy közönségben a munkás részvét felköltessék, mindenekelőtt a megyei bizottmány és iskola tanács határoztatott el fölkéretni, hogy ezen ügyet beható figyelmére méltatva, hatáskörében és saját tagjai közt oda hatni szíveskedjék, hogy a segély-pénztár számára az óhajtott mérvű gyűjtések mielőbb megtestesülést nyerjenek. E célból aláírási ivek is fognak a közönség körébe bocsáttatni.

A begyüit összeg, nagyon természetes, gyümölcsöztetés végett azonnal takarékpénztárba lesz teendő ; azonban igen bölcsen intézkedett a testület akkor, midőn azoa esetre, ha saját tagjai kisebb mennyiségű kölcsönre (p. 20—50 frtig) szorulnának, az elhelyezett összeget a takarékpénztárból kivenni s azt az erre megválasztott 3 tagú biráló bizottság jóváhagyása s kötelezvény mellett 6 %-tes kamatra, 5 frtos havi részletfizetés mellett kölcsönkérő tagjának határozta el kiadatni. Célja ezen intézkedésnek : rögtöni segélynyújtás a megszorult részére.

Azonban az anyagiak mellett a szellemiekről, az önképzésről sem feledkezett meg a testület. Mit legelőször kell vala említenem, a miniszteri rendelet értelmében mindenek előtt körökre osztotta magát a testület és pedig egri, szolnoki és gyöngyösi járási körökre, mely utóbbihoz a pásztói községi tanítók is tartoznak. E körök célját nem részletezem bővebben, mert félek a szerk. úrtól, hogy azt ta lálja mondani: lassan a testtel, mások is akarnak szóhoz, illetőleg térhez jutni. Annyit azonban bátor vagyok megemlíteni, hogy ezen körök lesznek hivatva, mert összejövetelt gyakrabban is tartanak, a tankerületi testület életképességét hatványozni: magának a testületnek működésére nézve irányt adni; az iskolai figyelem, rendtartás és a modern paedagogia köréből szerzett tapasztalatokat és ezek gyakorlati kivitelét érvényre emelni, mivel ezen körök a körükbe eső népoktatási intézeteket idönkint nemcsak meglátoga- tandják, hanem a gyülésileg meghatározott tantárgyakból tagjaik által gyakorlati előadásokat is tartatnak, hogy az ily próbatanitások folytán fölmerült észleletek kölcsönös eszme-csere utján megvitattat- ván, azokból kiki hasznot és jövendő eljárására nézve helyes irányt nyerjen.