Eger - hetilap, 1872
1872-10-24 / 43. szám
340 zett egyénekben hatóságok, egyesületek, községek, vagy egyes tenyésztők — ha szükség van — megbízható tanácsadót nyerhessenek. A két év előtt gyakorlatra fii vett hat ösztöndíjas állatorvos közül még kettő hely nélkül lévén, ezeknek alkalmazásba leendő vételére kéri a hatóságokat. Ezek alkalmazására való hely — tudomás szerint — az egyesület területén, jelenleg nincsen, — tudomásul vétetik. F elolvastatok ugyanazon minisztérium levele, melyben tudatja, hogy az allguni teayész-maihik vásárlása végett Bajorországba utazandó Berzeviczy Egyed szepesmegyei gazd. egyesület elnökének indulása sept, hó l4-ről oct. hó 1-re hakasztatott ; közli továbbá a vásárlás végett ajánlkozók névsorát, valamint a szzrvasmarhák hozzávetőleges árát is. Tudomásul vétetett. Főiolvastatott ugyanazon ministerium levele, mely szerint a f. évi nov. hó 17 én Pesten a köztelken tartandó sajt, túró és egyébb tej-ter nék, továbbá gazdasági, kerti és erdei magvak kiállításának előrajzát megküldi. Tudomásul vétetett. Fölolvastatott ugyanazon minisztérium levele, melyben az egyesület által f. évi nov. havában tartandó kiállítás alkalmából a bécsi világkiállításra rendezeadő gyűjteményes kiállításról a szükséges tér t'öuhagyása tekintetéből részletezett modorban teendő jelentésnek, úgy a világkiállítási országos bizottsághoz, mint hozzá legkésőbb oct, hó 1-éig teendő beküldését kéri. E tárgyban az egyesület még kellő tájékozással nem bírván, a részletezett modorban kivánt jelentés meg sem is tehető ; miről, valamint a világkiállítási bizottság, úgy az érintett minisztérium értesittetni rendeltetett, oly hozzáadással, hogy az egyesület által igénybe veendő térre nézve — hozzávetőleges számítás szerint úgy 3 □ méternyi vízszintes, és 3 □ méternyi függélyes terület fon- tartassék. Fölolvastatott ugyanazon ministerium levele,mely szerint megküldi a jelen évben tariott dohány-kiállitás alkalmával oda Ítélt jutalmak jegyzékét, s a jövő 1873-ik évben rendezni szándékolt kiállítás módozataira vonatkozó hirdetményt — közzététel végett — megküldi. Azt kezdtem gondolni, hogy talánbizony paroxismusban van, és hagytam beszélni. — Elhiszem azt: —• folytatá — ott találhatja Rousseau, kedvenc virágát; az esthajnal szép barátnéját a kedves balbucium ver- numot; Athene illatos kegyence mellett virít a viola odorata, a repkény levelű veronica; ott találandja a primula elatior, orchis pal- lens, astragalus exscapus, cytisus, tolamen dulcamara, silene mutáns . . . . és száz meg száz más virágot kedves együetségben . . . melyek különben elszórva, erdők, hegyek, rétekeu láthatók . . . és ez nem szép Flóra!?----------N agyra nyitottam számat, és önmagam balgaságán való keserű haragomban fülig pirultam. Ki volt itt hibás; mint az önmagába szerelmes ifjúság, mely nem ismer még tekintélyt, mint az általa nevelt vessző-paripát. A miló ostoba arcot ölt a hold, midőn éji útjában felhőbe ütközik, oly arcot öltöttem én is, midőn beláttam, hogy az öreg tudósa szép F lóra alatt csak szép flórát ért . . vagyis a személy helyett a kastély mellett elterülő pompás színezetű virányi! Ha recenseus nem vagyok, most az egyszer úgy jártam volna, mint az iskolásgyermek betübölcsességével, de receasensi bölcsességemből még maradt annyi tudományom, hogy kibírjak parírozni egy véletlenül intézett vágást, és képes legyek beszélni oly tárgyról melyről semmit, vagy még annál is kevesebbet tudok. — Igen ! ha ön a természetnek tájhoz kötött kiváltságaival .takarózik — kezdém metszőgunynyal — akkor bizonyára igaza van! De nekem egy váratlanul, reménytelenül talált növényke többet ér, mint holmi közönséges virágokkal ékeskedő pázsit. így például nem régen (itt lesütöttem szemeimet, bogye vakmerő hazugság elmondásakor zavarba ne jöjjek,) kirándultam a „Hermanskogef’-ra, úgy hiszem ismeri ön a helyiséget? Lassan lépdeltem előre a bokrok közt. . . most egyszerre éjszak-nyugotra tekintve, nagy csodálkozással szemléltein egy virágot ! . . . közelebb mentem, hogy meggyőződjem valódiságáról a gyep közül kiemelkedő virágnak. Mit gondol, mi volt az ? ! Találja ki ! — Mi volt hát? — kérdé az öreg úr fokozott kíváncsisággal, mig én mindhiában kerestem tudományom kincstárában egy botanikai nevet. — — Találja ki ! — szóltam hanyagúl, és rá hagytam magamat a sorsra, mely annyiszor ki segített recensens koromban. A küldött hirdetmények dohány-termelő gazdák között szét osztattak. Fölolvastatott ugyanazon ministerium levele, melyben közli a f. évben tartandó gazdasági kiállítások és versenyekre szállítandó tárgyakra nézve a hazai vasúti igazgatóság által engedélyezett vitelbér kedvezmény t. A kiállítási bizottságnak kiadatni rendeltetett. Fölolvastatott ugyanazon ministerium levele, mely szerint az erdélyi gazdák 11-ik váudorgyülése alkalmából Dicső-Szt.-Márton- ban f. évi oer.. havában tartandó kiállítás elörajzát megküldi. Tudomásul vétetett. Fölolvastatott ugyanazon ministerium levele, melyben értesíti az egyesületet, hogy a kiállításra engedélyezett 10ü db. arany f. évi okt. hó 1-sö napjaiban az s gyleti elnök bélyegmentes nyugtájára a helybeli kir. kivatalnál fölvehető leend. Tudomásul vétetett. Fölolvastatott a bécsi világkiállítási biztosságnak a kiállítás alkalmával egy b umzletési csarnoknak fölállítása tárgyában kelt levele, mely szerint az érintett csarnokban — mely étkezési hely* lyel leend egybekötve — csak a kiállítók által szolgáltatott borok és pedig az általuk meghatározandó árakon fognak mérethetni, ez árhoz csak bizonyos előre meghatározott csekély százalék leend csatolandó, mely a kezelő vállalkozónak jutalékát képezendi. Tudomásul vétetett. Bemutattatott a nyitramegyei gazd. egyesület által f. évi okt. 5—LO-ik napjaiban tartandó kiállítás megküldött előrajza. Tudomásul vétetett. Bemutattattot a Kecskemét vidéki gazd. egyesület látal, f. évi sept. 29—30-ik uapjiiban Nagy-Kőrös városában tartandó kiállítás megküldött előrajza. Tudomásul vétetettFölolvasiatott Lukácsi Sándor levele, melyben a Nagy-Körösön tastandó kiállítás alkalmával a hazai kertészet előmozdítása érdekében az országos vándor gyűlés alapjának letételére vonatkozó tanácskozásra a kertészet kedvelőit az érintett városba meghívja. A felhívás elkésvén, tudomásul vétetik. — Csaknem spatium radiatum? kérdé százszorzott érdekkel. —’Nem! nem ! —ifeleltem titkos mosolylyal, és egy kimondhatlan édes érzet futotta végig idegeimet, olyan, minta halálra ítéltet a nem várt kegyelem adásakor. — Talán dentaria trifolia? — Nem ! — Ha lehetséges volna, azt mondanám hogy .... de nem 1 hisz csak a déli alpokon terem . . . — Nono . . . talán épen az, csak mondja ki, biztatám a komolyan gondolkozó tudóst, mert most már megadni magamat annyit tenne, mint kimutatni kártyáimat. — — Ha lehetetlen nem volna, mondanám, hogy Ranunculus Thóra . . . — Eltalálta! kiáltám anélkül, hogy csak fogalmam is volt volna a nevezett virágról, melylyel én Bécs környékét feldíszíteni kegyes voltam. — Rannnculns Thóra! — ismétlé elmerülve, élénk tűzzel szemeiben az ötvenes ur — Talán félreismerte, sok rokonai vannak, melyek meglehetősen hasonlítanak hozzá. Nem ötször szaggatott levelei vannak, melyek közül három ágú csúcs emelkedik fel . . . — Teljesen úgy van. — Sárga, hátrahajló szirmokkal? — Épen úgy. — A bimbót fedő levelek rovatkás vesealakuak. — Tökéletesen. — Virága fénylő, sárga? — Virága fénylő sárga! — Hisz ezt keresem én már oly régen! — kiáltá lelkesülten. — Vegye legforróbb hálámat. A legközelebbi vasárnap felkeresem, csak nem virít el akko- rig. Mily öröm lesz, ha megtalálhatom ! Majdnem megbántam hazugságomat, midőn az öreg úr lelke- siiltségét láttam. . . . De vájjon én kevésbbé örültem-e a szép Flórának? Hogy a jószerencse megadta-e neki az oly óhajva keresett virágot: nem tudom ; mert más vendéglőt választottam, és benne oly társakat, kik épen annyit tudnak mint én, s kik előtt nincs okom öregnek tetszeni ! E—r.
