Eger - hetilap, 1872
1872-09-19 / 38. szám
300 vágyunkat, hogy az egri indóháztól roboghassunk a fővárosba, részünkről, legalább is ad graecas calendas napoljuk el. Tekintsük ezt a dolgot kissé az elejéről, mert valóban megérdemli. Mikor, vagy tiz évvel ezelőtt, a hatvan-miskolci vonalat, az érdeklettek, kijelölték, jónak látták az egyenes és természetes irány, s ezáltal két, nem épen jelentéktelen város, E g e r és Gyöngyös mellőzésével, e vonalat délnek kanyaritva vezetni. Ez elkanyaritás föindoka — úgy tudjuk — az volt, hogy Gyöngyös-, Eger és Mezőkövesd között a vonal nehéz földmunkálatokba ütközik, s jelentékeny átvágásokat igényel. Aki a hatvan-miskolcin kivül más vaspályát is látott, -s elgondolja, hogy közműveltségi s kereskedelmi szempontból mennyire káros, stratégiai szempontból pedig mennyire veszedelmes volt az országra nézve e két derék várost az egyenes, természetes országos vonalból kizárni, — az egyszersmind megtudja ítélni, az illető érdeklettek argumentumainak, és hazafiságuknak becsét. Kik azok az érdeklettek? nem tudjuk; nem is keressük. De any- nyit tudunk, hogy kétségkívül vagy köz- vagy magánérdekek adták a hatvan-miskolci vonalnak azon irányt, melylyel most tyir. S mert a kérdéses érdekek bizonyára érezték ama nehéz vád súlyát^ mely e pályafélrevezetésével nemcsak két jelentékeny város, de az ország érdekeit is nagy mérvben sérti, fogással éltek, s Gyöngyösnek és Egernek szárnyvonalokkal tömték be a száját, s szárnyvonalukkal szúrták ki azok szemét, kik amaz eljárásban országos érdekek jelentékeny sérelmét vélték fölismerhetni. E dolog annak idején feltűnést, s nagy aggodalmat okozott. Hangzottak is fel itt-ott egyes jajkiáltások; de vagy elkéstek, vagy elhangzottak, mint a pusztában kiáltó szava. Mi részünkről, sajnálkozva bámultunk. Eszünkbe jutott a 60-as évek elején Egerben nagy hűhóval megtartott vasúti gyűlés — e sükerült prologja amaz érdekes komédiának, melynek Gyöngyös és Eger fizette meg az árát, — s hal- gattunk. Halgattunk, mert tudjuk, hogy az áramlat ellenében egyesek ereje megtörik, elvész, s mert láttuk, hogy Eger nem ismerve, vagy nem akarva ismerni a közmondás értékét: „Segíts magadon, Isten is megsegít1' — csökönyös lomhaságával nógatta érdekeit, a tu- Dya mozgás pedig roszabb a semmittevésnél. No de mit recriminálunk, mit jajgatunk, midőn e dolgon segíteni úgy sem lehet. Elégedjünk meg azzal, amink van, azaz hogy csak — lesz, tudniillik szárnyvonalunkkal, de hogy mikor lesz? azt nem tudjuk. Majd csak lesz valamikor, hiszen épül már vagy három esztendeje. Mi az a szárnyvonal? Fattyúhajtás, mely nemhogy növelné, hanem jelentékenyen fogyasztja a törzs táperejét, s melyet az ügyes, értelmes kertész nemhogy ápolna, de le szokott nyesni. A szárnyvonal mellék-ér, mely valami álló vizet, tavat, vagy pocsolyát köt össze a főfolyammal, s mig ez üde vizével vigan tova halad, amaz álló viznek az éren át, csak posványt és szemetet juttat. Ilyen szárnyvonalat kapsz te, édes városom, Eger, — idővel, ha majd jól viseled magad. Menjünk tovább. Hajói emlékszünk, van vagy 5—6 éve, hogy képviselöházunk az egri és gyöngyösi szárnyvonalak kiépítését egyidejűleg megszavazta. A gyöngyösi nem is soká vájudott; rövid időn megkészült, s azóta vigan hasítják a vaggonok a „Gyöngyös" virányos mezejét. Kifizeti-e magát e szárnyvonal? ez már financiális kérdés, melyre a feleletet a számadási könyvek adhatnák meg. Mi azt hiszszük, — s van okunk rá,— hogy az ily szárnyvonalokkal úgy van a kormány, mint az egyszeri kártyás ember, ki könyökig zsebbe nyulkálva szokott volt nyerni. De ránk nézve fontosabb, égetőbb kérdés az: mi annak az oka, hogy mig a miekkel egyidejűleg megszavazott gyöngyösi pálya már néhány év óta fütyörész, amienk még most is késik valahol az éji homályban? dacára annak, hogy C si ky Sándor képviselőnk mindany- nyiszor interpellálta ez ügyben a közlekedési minisztert, valahányszor eszébe jutott — beszélni. A jámbor ember erre igy gondolkozik: hja! az egri vonal hosz- szabb mint a gyöngyösi, s kiépítése több időt igényel. Igaz! A gyöngyösi szárnyvonal hossza l6/s mf. az egrié 2'/s mf. tehát emez s/8-ad, nem egészen fél mfdel hosszabb amannál. A gyöngyösi vonal kiépítése nem vett egy évidő-tartamot igénybe, az egri közel három éve folyvást építőd ik. Talán territoriális nehézségek és akadályok állanak a kiépítés gyorsaságának útjában ? gondolja a laikus. Az egri szárnyvonal tere sik, mint a deszka, s az egy pár csekély áteresz és hid, mint akadály, annyira nem jöhet számba, hogy az egri szárnyvonalat, a legegyszerűbb számítás szerint, rendes viszonyok közt egy év alatt kényelmesen ki lehet építeni. A késedelmet, a hibát tehát más okokban és tényezőkben kell keresnünk. Hol ? . . Elmondjuk, amennyit tudunk. A közlekedési minisztérium, — hihetőleg sürgősebb ügyek lévén napirenden, — az egri szárnyvonal ügyét egy időre ad a ct a tette, s ott feledte. Nem vagyunk hajlandók hiuni, hogy e feledékenység- nek politikai okok szolgáltak rugójául. Elvégre, mert az interpellati- ókra Ígéret következett, elő kellett azt venni a lomtárból, s az egri szárnyvonal kiépítése árlejtésre bocsáttatott. Az első vállalkozó, mint tudjuk, visszalépett, miután valami félévig huzta-halasztotta a dolgot. A második vállalkozó végre pár év előtt megindította a vonal kiépítését, s a töltések, a kijelölt terv szerint emelkedni kezdtek. Egyik lő akadály, mely az építés folyamába ütközött, az an- dornaki vonalrész kisajátítása volt, amennyiben az ottani földes ur, M. L. — mint mondják, de mi nem hiszszük, politikai indokokból is, — e kisajátítás elé oly nehézségeket gördített, melyeknek kiegyenlítése hosszasabb időt vön igénybe. Mikor ezek elhárultak, a töltés azután egész hosszában kiépíttetett. A legközelebbi tavasz azonban megmutatta, hogy a töltést az egervölgyi áradatok aggasztólag fenyegetik, s kitűnt, hogy a mérnök, ki az egri vonalat pécézte — mint mondani szokás : traçeirozta, — hydrographiai tekintetben elkalkulálta magát annyira, hogy csaknem az egész vonalrésznek pár lábbal való felemelése elkerülhetlenül szükségesnek tűnt ki. Az ezáltal egészben elhibázott, elrontott munkálat kijavítása már — amellett, hogy a kialkudott béren fölül az ország pénztáráoak rovására történt, — ismét tetemes idővel vetette hátra a vonal elkészültét, s most, midőn már a mozdony az e munkálatoknál szokásos lomhasággal fütyörészve kavicsolja a töltést, s az egri ember bámulva várja, mikor repül már szájába ez a rég várt sült galamb, — még most is kérdezni vagyunk kénytelenek : mikor nyílik meg már, mikor adatik át a közönségnek az egri szárnyvonal? Ily körülmények között e kérdésre nehéz volna csak némileg megnyugtató feleletet is adnunk, jóllehet a lapokban az állam-vasúti igazgatóság székiben hirdeti az eger-füzesabonyi szárnyvonal m e- net-rendét. A kormány, ugylátszik, nem sokat törődik azzal, hogy az e vonalba fektetett jelentékeny tőke hány évig hever használatlanul, s még kevesebbet Eger városának s vidékének jogos érdekeivel, midőn a vállalkozónak, szerződése ellenére, újabb és újabb halasztásokat engedélyez ; — s igy számunkra nem marad egyéb hátra, mint e megfoghatatlan, mondhatnék, gyanúsan aggályos közönyt re- gistrálva, — fogyó türelemmel várnunk. Eger, szept. 15. 1872. A kormány által ezúttal már harmadizben elrendelt tanítói pót- franfolyam, melyre összesen 104 tanító jelentkezett, városunkban f. év aug. 1-év vette kezdetét. Az ünnepélyes megnyitás a lyceum dísztermében történt, hol dr. montedegói Alb ért Ferenc tanfelügyelő ur teljes díszben megjelenvén, üdvözlé az egybegyült tanítókat; szép beszédében elöadá a póttanfolyam célját, nemes türelemre és szorgalomra, valamint egymás iránti barátság- s testvéries szeretetre hiván fel őket. Aug. 2-án megkezdődtek az előadások, melyek naponként reggeli 7 órától 10-ig délután 4-töl 7-ig tartatván, ezek alatt a következő tantárgyak adattak elő : felső nép- és polgári iskolai mennyiség- tan, előadva az e szakmában ritka készültségi tanfelügyelő ur által. Beszéd- és értelem gyakorlatok, irva-olvasás, nyelvtan, földrajz, az e tárgyak iránt különös előszeretettel viseltető s a módszertanban kitűnően jártas Jelenszky Ferenc tanfelügyelöségi tollnok által. Természettudományok a teljesen e szaktárgyának élő Si vamp el József egri képezdei tanár által. Elemi mennyiségtan s a népiskolai énektanítás Párizsa János egri r. k. hitfelekezeti III-ik oszt. tanító által a legújabb tanmodorban, igen ügyesen kezelve, s végre s népiskolai tornászat Zakkay Ágoston r. k. hitfelekezeti tanító s okleveles tornász által. Mindezen tantárgyak oly képzett szakférfiak által adattak elő, kik e téren bő ismereteiket a legújabb nevelészeti elvekkel oly ügye- sen egybefüzve adák át a hallgatóknak, hogy előadásaik valódi élvezetet nyujtának ; mit leginkább bizonyított a tanórákon uralgó feszült figyelem. Az előadott tantárgyakból, mennyire az idő szűke engedte, lehető egészet nyertek a hallgatók, s bizton állítható, hogy az újabb tanmodor s a tantárgyak e szerint való kezelése annyira megvilágitat- tak az előadások alatt, hogy a távozók mindenike tisztán látja azon irányt, melyen a kor kívánalmai szerint, s a biztos süker elérhetésére haladnia kell. Nem hagyhatjuk itt említés nélkül azon érdekes és megható jelenetet, midőn a tanfelügyelő ur az egervidéki r. k. önképzőkör által a 100 frtos kitüntetési díjra ajánlott Párizsa János egri tanítónak, a m. kormány által ez ajánlat folytán megküldött kitüntetési dijt a póttanfolyam összes hallgatói előtt ünnepélyesen, atyai jó indulattól átlengett beszéd kíséretében átnyujtá, az arra valóban érdemes férfiúnak. Továbbá nevezetes eseménye még ez előttünk kedves emlékű időszaknak a f. hó 10-én a póttanfolyam hallgatói által az „Árpád"
