Eger - hetilap, 1872
1872-08-29 / 35. szám
276 b) fölvóti vizsga letétele, mely által a magyar vagy német nyelvben, helyes olvasás- és Írási képességben és a számtani négy alapműveletben kellő jártasságot tanúsítnak. A tandíj havonkint 3 írttal számítva félévenként előre fizettetik. A fölvétel eredménye a t. c. szülőkkel a jelentkezésre kitűzött határidő után nyolc nappal fog közöltetni, ugyanakkor a tanoda pro- grammja az illető szülőknek bővebb felvilágosítás végett át fog adatni, illetőleg küldetni. Kassa, 1872. évi augusztus hó 15-én. Szakkay József, igazgató-tanár. Egy szó a gáz világítás ügyéhez. A gázvilágitás létesítése iránt már szerződésünk is létezvén, annak főbb pontjait csak kivonatilag is kissé szellőztetnünk nem lészen felesleges. A vállalkozó kötelezi magát az Eger városa területén jelenleg létező, vagy jövőre keletkezendő utcákat, sétányokat és téreket harminc egymásra következő éven át gázzal világitani, úgy minden magánosnak és minden köz-, vagy magánintézetnek is a város azon területén belül, melyen a gázvilágitás be lesz hozva, fizetésért gázt szolgáltatni. A város anélkül, hogy kárpótlást venne igénybe, elegendő s fekvésénél fogva alkalmatos, körülbelül 1600 □ ölre terjedő helyet ad át használatra a vállalkozónak a gázgyárnak, a gázmérőnek s a melléképületeknek felállithatása végett, melyen a vállalkozó saját költségén és kockáztatásával a helyi viszonyoknak megfelelő gázgyárt tartozik épiteni, s melyre a társaság használati joga telekköny- vileg bejegyeztetik a kijelelt idő egész tartamára. Továbbá tartozik a vállalkozó a gázvezetö csöveket lerakni; a lámpákat, a karlángtartó- kat (Candelaber) s mindazt, mi az utcák s térek világítására szükséges, beszerezni, felállítani és fentartani. A csövek lerakása, elhelyezése és fentartása, valamint az e miatt felszedendő utcai kövezet helyreállítása a vállalkozók saját költségein történik. A világításra használandó gáznak kellőleg megtisztított világitó gáznak kell lennie, melynek oly nyomás adandó az intézet részéről, hogy a göz-feszmérő az intézettől legtávolabbra eső pontokon ; s a világított városrészek minden helyén, azon időben, midőn köz-, vagy magánvilágitás szükségeltetik, ne kevesebbet, mint négy bécsi vonal- nyi, vagy kilenc millimeternyi vizoszlop-nyomást mutasson. A gáz világitó erejének óránkinti 5 angol köblábnyi fogyasztás mellett 12 olyan millygyertya fényerejével kell egyenlőnek lennie, melyekből 6 darab egy fontot tesz ki. A láng alakja vágaték-, vagy denevér formájú, mely az utcai lángokra általánosan szokásban van. Az utcák, sétányok és téreknek világítására szolgáló közlámpák számát a városi hatóság határozza meg ; a legkisebb szám 120 darabot tesz ki ; szintúgy határozza meg az égési órák számát is, s erre nézve előre állapitja meg a minimumot, mely szerint az alkonyat beálltától éjfélig valamennyi lámpának —, éjféltől virradtig pedig csak felének kell égnie. Egyébiránt a városi hatóságnak szabadságában áll a lámpák számát s az égési órákat minden időben megszaporithatni, valamint az egyes lámpákra is uj helyeket kijelölhetni. Az utcai világítás ára órán kint és lángonkint két ausztriai krajcárra állapittatik meg, a fizetés évnegyedenkint s utólagosan teljesítendő. Köteles vállalkozó a szerződés tartama alatt az utcai gázvilágitásra szolgáló gázvezető-csövekböl magánosokat is gázzal ellátni, melynek az utcai világításra megállapított gáz világitó erejével kell bírnia ; s ezt 1000 osztrák köblábonkint hét ausztriai értékű ft. árért szolgáltatni ; a fizetés pedig nyugta mellett havonkint történik. A gáznak eladása hivatalosan megigazitott gázórák (gázmérők) szerint történik, melyeket csak a vállalkozó szolgáltat, s melyekért a fogyasztók következő évi bérletdijt tartoznak lefizetni : Egy hármas világosság-mérőért . . 2 ft 50 kr. _ ötös „ „ . . 3 ft — kr. „ tizes „ „ . 4 ft 50 kr. „ huszas „ „ . 6 ft 50 kr. „ harmincas „ „ . . 7 ft 50 kr. n ötvenes „ „ . . 16 ft 50 kr. „ nyolcvanas „ „ . . 22 ft — kr. „ százas „ „ . . 25 ft — kr, Ha az esténkint égő lángok száma köz- és magánosokat összevéve a 2000-et túlhaladja, az eredeti gázárnak 5%-val —, a 2000 lángon felüli szaporodás esetében minden ezer-ezer láng után alább szállításnak van helye, még pedig mindenkor 5—5°/0-val. A kitűzött harminc éves időszak azon naptól számítandó, melyen az elhelyezés a városon belül be leend fejezve s a közvilágitás legelőször veszi kezdetét. A szerződésszerű harminc éves időszaknak lefolyása után joga van a városi hatóságnak vagy a szerződést még húsz egymásra következő évre meghosszabbítani, vagy a gázvilágitási intézetet a hozzátartozó készületekkel, csövezetésekkel együtt a kiállítási árért megvenni. Azon esetben pedig, ha húsz évre uj szerződés köttetnék a vállalkozóval, ezen időnek elteltével a gázvilágitási gyár minden készletével díjmentesen háramlik a községre. „Clara pacta boni jamici !u Ezen régi arany-mondat igazságát sokan tapasztalhatták, kiknek hiányos szerződések keserű perceket okoztak. A gázvezetö-csöveknek magánhelyiségekbe bevezetése oly ügy, melyről tapasztalása nálunk csak kevés embernek van; s igy természetes, ha ezzel járó, sőt később ebből felmerülő egy és más körülmény és eshetőség az érdeklettek figyelmét elkerüli. Midőn valaki saját tulajdonát képező helyiségbe, saját használatára vezetteti be a gázvezetö-csöveket, ezen esetben csupán saját zsebével számol az érdekelt. De nem egyszerű a viszony, midőn nemcsak a háztulajdonos, hanem a bérlő is érdekelve van. A bérlő rendszerint köteles a bérlet tárgyát azon állapotban visszaadni, melyben azt átvette. Ha azonban ezen szabályt egész szigorában érvényesítik a tulajdonosok, ez némely esetben a bérlő jelentékeny károsodásával jár; sokszor a bérlő hasznos, maradandó beruházást tesz, és nem tud megbarátkozni azon gondolattal, hogy a háztulajdonos neki ezért ne fizessen. A dolog vége aztán rendesen per és harag. A gázvilágitás bevezetése a háztulajdonosra nézve nagyon közönyös ügy lehet, mig a bérlő ennek létesítését nagyon óhajtja, mert tagadhatlanul igen célszerű. Ezen ügyben tehát a tulajdonos és bérlő érdekei nem ugyanazok ; és könnyen történhetik, hogy a tulajdonos nem hajlandó a bérlő érdekének előmozdítására áldozatot hozni. Másrészt méltánytalannak tetszik, hogy a bérlő oly beruházás rövid ideig tartó használatának egész költségét viselje, melyet utána más élvez — költekezés nélkül. Például : valamely bérlő bevezetteti a gázvilágitási lakásába, vagy üzlethelyiségébe, egykét év múlva kénytelen kiköltözni, és sema tulajdonos, sem a bérletbeni utódja nem akarja megfizetni a gáz bevezetésének költségeit. Semmi esetre sem lehet méltányosnak mondani, hogy ily rövid ideig tartott használatért az aránylagosan igen nagy költségeket viselje; de bérletbeni utódjától szinte nem kívánhatná, hogy ez oly beruházásért, melyet talán élvezni sem akar, neki valamit megtérítsen. Ily körülmények között sokan visszariasztathatnának a gázvilágitás magánhelyiségeikbe bevezetésétől. Kívánatos volna valamely módozatnak megállapítása, mely a különféle érdekeknek legalább megközelítőleg kiegyenlítésére szabályul szolgálhat. Nézetünk szerint azon esetre, ha valamely bérlő a bérelt helyiséget bizonyos megállapítandó idő, — pl. 10—15 év — letelte előtt elhagyja, kötelezendő lenne a tulajdonos a gázbevezetés költségei aránylagos részének megtérítésére ; azonban ezen időn túl köteles lenne a bérlő az egész bevezetési készüléket minden térítés nélkül a tulajdonosnak átengedni. A bevezetési készülékhez a lámpák természetesen nem tartoznak s ezekről megvevőjük, mint ingó dolgokról, tetszése szerint rendelkezik. Ily módozatot méltányosnak tartunk azért is, mivel a tulajdonost senki sem korlátozhatná a gázbevezetési készülék fejében tehető bérlet felemelésében. Itt egyszersmind helyén lesz annak megemlítése, hogy az ügy és a vállalkozó társulat érdekében van, mikép a gázcső, és bevezetésének, a főcsövek lerakása idejében, úgy későbben ennek megtörténte után eszközléséért kivántató költség-számítást a közönséggel előlegesen közölje. Szerződés szerint jövőre 1873-ban már gázlángok pótolandják pislogó petróleum lámpáinkat. Kívánatos, hogy a magán-helyiségekbe való bevezetés körül felmerülhető kérdések és ezek következményeiül keletkezhető érdek-ellentétek szabályoztassanak és kiegyenlittessenek ; — kívánatos, hogy mindenki meggyőződjék ezen intézmény előnyeiről és olcsóságáról. Lörincfy János. Gyöngyösi dolgok. — Mérnöki calami tások. — Hulló-csillagok. — Takarékpénztárak. — Még egyszer a kisajátítás. — Kérvények A legkomolyabb dolognak is megvannak, ha nem épen nevetséges, vagy komikus, legalább ostoba oldalai. Erről nem tehetünk. Nem tudom, megfigyelte-e már más valaki is, de bizonyos, hogy egy kezdődő civilizatiónál a mérnökök, — vulgo indsellérek — sokat szenvednek. Elvonatkozva’a tagosítások számtalan kellemetlenségeitől,
