Eger - hetilap, 1872
1872-06-27 / 26. szám
202 a kerület megválasztott képviselője, ki e kerületet már most negyedízben fogja képviselni. Szolnok városában a jobbpárti jelölt, Lipcsei Tamás visszalépésével, két ellenzéki jelölt: Makay, és Horánseky Nándor között folyt a választási harc. Képviselővé az utóbbi választatott 123 szavazattöbbséggel. Szolnok városát a múlt országgyűlésen Fejér Miklós ellenzéki képviselte. A mezö-turi választó kerületben, a balpárt terrorismusa folytán a Deákpárti jelölt, Polgár József visszaléptével, Csávolszky Lajos szélsőbali kiáltatott ki képviselőnek. E választás ellen a visszavonult jobb párt óvást adott be. E kerületet a múlt orsz. gyűlésen az ellenzéki Pétery Károly képviselte. — Mellesleg fölemlítjük, miként — közelebbi híreink szerint—Csávolszky L. nembir szavazóképességgel, nincs is sehol sem, mint szavazat-képes beírva, s igy mint ilyen, a törvények értelmében képviselőnek meg sem választható. Meg vagyunk győződve, miszerint képviselöházunk, az óvás tárgyalásánál, e fontos körülményt nem fogja figyelmen kivül hagyni. Hátra van még a nánai választás, mely kerületben a közp. bizottság, miként közelebbi számunkban jelzők, uj összeírást rendelt, s a választást elhalasztotta. Alig lehet kétségünk benne, hogy itt a jobb párti Bárczay Gyula leend a győztes. Kettős megyénk eddigelé megejtett képviselőválasztásaiból nevezetes tanulságokat meríthetünk. Tegyünk legelőször is egy rövid egybevetést. A lefolyt országgyűlésen Heves és K.-Szolnok megyék közönségét két jobboldali (Gy.-Pata, Kápolna), h a t balközépi (Gyöngyös, M.-Túr, Szolnok, Abád, Pétervásár, T.-Nána) és két szélsőbali (Eger, Fügéd,) képviselte. A jövő országgyűlésre pedig küld négy, kedvező esetben öt Deákpárti, egy reformpárti, egy, sükeres viszonyok közt két balközép, és három szélbali képviselőt. A jobbpárt tehát nyert két-három, a középbal pedig vesztett négy-öt képviselőt. Ez utóbbiak közöl egyik, a reformpárti, amennyiben a közjogi ala pót elfogadja, a Deákpárthoz áll közelebb ; egy pedig a szélső balhoz esett. A mérsékelt ellenzéki párt tehát megyénkben érzékeny vereséget szenvedett, s hogy általán a hevesmegyei ellenzék mit nyert a nálunk indigena Csávolszkyban, Csernátoni e törpe epigonjában^ igen jól tudják kettős megyénk ama férfiai, kik a m.-turi kerület előbbi képviselőjét, a tudományosan müveit, sokat tanult s még többet tapasztalt Pétery Károlyt ismerik. Egy más tanulság a lefolyt választásokból az, hogy a megyénkben alkalmazott titkos szavazás karó-rendszere, mely, habár emberiségi tekintetekből eléggé lealázó,— elvben, t. i. az igazság s szigorú ellenörködés szempontjából egyátalán nem eshetik kifogás alá, mig egyrészt pártunk ügyét alig kockáztatta: másrészt az ellenzéknek sem hozta meg amaz üdvöt, melybe minden bizalmát vetette. Fényes bizonyságai ennek az abádi és kápolnai választások, s eecla- táns cáfolatai a népünkről hiresztelt demoralizationak, vesztegetéseknek stb. A titkos szavazás tehát, bármily formalitások között, egyátalán nem veszélyes, de nem is alkalmas eszköz arra, hogy valamely párt elönynyel használhsssa azt fel saját javára. A tapasztalás megyénk példájából mutatja, hogy a magyar ember adott szavát, s elvéhez ragaszkodását a titkos szavazó láda előtt is becsülettel megőrzi, s csak a ronda csőcselék csinál abból saját hasznára tág lelkiismeretet; az ilyesekre nézve azonban a jövő törvényhozás egyik legsiirgösb feladata leend a választási törvény szabatos körülírása által intézkedni, hogy jogtalanul bitorolt szavazatuktól elhitessenek. Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vmegyék részéről, 1872. évi juniushó 5-én Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt Egerben tartott megyetörvényhatósági bizottság ülésében következő ügyek tárgyaltattak : (Folyt.) A magy. kir. belügyminiszter f. évi május 9-ről kelt, 12476. sz. rendeletében tudatja, miszerint a központi választmány azon kérelme ft 11 C A fény hatásáról. A fény nemcsak a látszervre bir hatni és a tárgyakat láthatókká tenni, hanem eddig még elegendőleg kinem puhatolt módon a természet nagyszerű működéseibe is befoly. A fény némely vegytani együletek létrejöttét elősegíti, sőt vegybontásokat is okoz. Különösen a természet mind a három — állat-, növény- és ásványországára gyakorolja befolyását. Mi a szerves tes'eket illeti, a növények arra fordulnak, honnét legtöbb fényt kapnak. A téritök közti tájakon tenyésző növények szemgyönyörködtetö színezete, melyet az erösb hatású napfénynek köszönhetnek, a szép zöld szin megszűnése oly ültetményeknél, melyek átlátszatlan testekkel födetnek be; hogy az emberek az élet teljét és az épség pirját elvesztik, ha sötét helyeken laknak, hogy a kertek s erdők, melyeknek termékeiből — főleg veröfénynél — éleny- lég fejlik ki, felviditólag hatnak a bennök sétálókra: mind meg any- nyi bizonyítékai a fény jótékony befolyásának a szerves testekre. De lássuk ezt közelebbről. A fény hatálya mily különféleséget idéz elő, látható a különböző éghajlatok alatt a növények növésében. Nagy feltünőséget mutat az elő, hogy ha az egyenlítő tájait veszszük tekintetbe. A sarkoktól (pólus) az egyenlítő félé a vadon növő növények száma mindig nagyobbodik ; ezt ugyan az éghajlat és táplálkozásnak lehetne tulajdonítani ; de a virágok és levelek pompája ugyanazon mérvben növekszik. Ezer meg ezer növény, mint: a Caladium bicolor, vagy a Dracaena terminális zöld levelek helyett pompás biborveres, vagy barna karminveres színezett levelekkel bírnak, vagy pedig a levelek fölül zöldek, alul vörösek; az Amaranthus tricolor, meiy nálunk is tenyész- tetik, de déli növény leven, csak művészi kerti ápolás által volt meghonosítható, az említett növények szinpompáját nem pótolhatja, Svéd és Norvégiában pedig csak melegházakban tartható föl, azonban csak árnyképe annak, mely Olaszhonban diszlik. A cactusok, liliomfélék , passiflorák pompájokat a gazdag fénysugaraknak köszönik, melyek azokat a meleg égalj alatt elözönlik. Egy meleg égalji őserdő csekély távolból tekintve a legcsodálatosabb, mi a földön látható; áfák különféle nagysága és külalakja a lombok pompája, az óriási nagyságú levelek, melyekből három- négy elég egy indus kunyhó betetőzésére; a levelek csodás színezete, a fákat körül kúszó élősdi növények virágainak gyönyörű szinvegyülete, csak a gazdagon nyújtott világosságnak köszönik létöket. — Vájjon azon feltűnő íz, zamatosság, édesség és illatbani különbség, mely olyan növények között mutatkozik, melyek melegházban neveltetnek, és olyanok között, melyek a szabad ég alatt tenyésznek, csak a világosságnak volna tulajdonitható, némileg kétséges. — Mert a cseresznye vagy a szamóca, mindenesetre izletesebb, ha a szabad ég alatt jól müveit kertben tenyésztetik, mint a melegházban tenyésztett; de az ananász és más meleg égalji növény nálunk sokkal izletesebb, édesebb és zamatosabb, mint a saját hazájában vadon tenyésző. — A fény befolyása a növényekre a fölemlemlitett tényéknél fogva tehát semmi esetre sem tagadható. Ezen állítást számos példa igazolja, ugyanis: hogy a növények erőteljesen homályban ki nem fejlődnek; elsat- nyulnak ; leveleik, virágaik elhalványulnak ; sőt különben állati táplálékra hasznos növények némely faja mérgessé fajul. — Oly szerves testek, melyeknek életfolyama megszűnt, a verőfényen közönségesen meghalaványodnak ; igy a cseresznye ; füge ; bodzaleve- lekböl készitett zöld nedvek a napon 29 percnyi idő alatt szinöket elvesztik; a megnedvesitett vászonnak nap általi fehérítése ismeretes ; a csont, bőr, selyem a naptól halavány szint nyer. Ha az állatvilágot tekintjük, itt is az alak és szinbeni különféleséget növekedni látjuk, ha a sarkoktól az egyenlítő felé megyünk. Hogy a világosság az állatok nagyságára is befolyással birna, kétségbe vonható, és habár a meleg é^alj alatt elefántok, orrszarvúak, vízilovak laknak is : annak lovai, szarvas marhái, szarvasai és kecskéi távolról sem hasonlíthatók össze nagyságra a mieinkkel. Hogy egy példát hozzak fel: szokásos az angol királyné asztalára karácsonykor hízott ökör combját feltenni, mely sülve 500 font súlyú, ez bizonyára ha nem is az elefánttal, de a legnagyobb tropicus állattal a versenyt kiállhatja. A déli tartományokban az alak é3 szin különfélesége is nevezetes, kivált ha annak tollas lakóit veszszük figyelembe, melyek mind megannyi ékkövek, majd mint smaragdok, majd rubinok, majd hya- cinthokként tündökölnek a napsugaraiban. A bundaszörüek északon télen át nemcsak megfehérednek, hanem sok közölök fehér is, mint : a fehér medve, róka, farkas, nyúl és hermelin, mig rokonfajaik minél inkább lakják a déli vidékeket, annál barnább szint öltenek magokra. (Folyt, köv.)
