Eger - hetilap, 1872
1872-06-20 / 25. szám
XI. évi toljam. 25 szám. Jnnius 20-án 1872. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. I ft 30 kr. — 45 kr.- 12 kr. EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért : minden 3 has&bzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Kiadó-hivatal : a ljceumi njomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztő s é g (Széchenyi-utca 84. sz.) J en t s eh G. könyvkereskedése s minden k. postahivatal Hivatalos hirdetésekért elre flzetend : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Képviselő-választás Egerben. Az egri képviselő-választás e hó 16-án, Fiilöp József elnök vezetése alatt, apróbb kihágásokat leszámítva, kellő rendben folyt le. Mire jelen soraink napvilágot látnak, már a napi lapokból tudja az ország, hogy városunkban ez úttal is a szélsöbali Csiky Sándor lön szótöbbséggel egri orsz. képviselőnek megválasztva, a Deákpárti B u- rik István ellenében. A szavazás, a szükséges előintézkedések szabatos megtétele után, regg. 8 órakor vette kezdetét, s esti 9l/2 óratájt fejeztetett be Az összeirt szavazók összes száma volt, az átvizsgált névjegyzék szerint : 2197 ; szavazott összesen: 2138: ebből kapott Csiky Sándor 1192- öt, Burik István 946-ot, és így Csiky 246 szótöbbséggel lön megválasztva. A szavazás titkosan történt szavazó pálcák által. Választás után. Tehát szerencsésen átestünk a képviselő-választáson is. . . . Mi, kik az alkotmányos elvet, a többség uralmát őszintén elfogadjuk, idejárulván a teljesített kötelesség öntudata is, a bevégzett tényen megnyugodni tudunk, ámbár nem egy igen érdekes és fontos adattal tudnók kimutatni, miként teremtetett meg az a többség, mely Csiky Sándor urat újabb három évre a képviselői székbe beültette. Álljon itt például csals egy, de a benne nyilvánuló contrastnál fogva csaknem mulatságos eset. Amaz ismeretes féllábu koldus, ki napról-napra a Széchenyi utca valamelyik sarkán alamizsnaért könyörög, szavazatképesnek ismertetett el az összeíró bizottság által, mig az úgynevezett koldusbiró, vagyis az itteni szegények intézetének,— melynek igazgató-tanácsában ott ül a város polgármestere, egy tanácsosa, orvosa, aljegyzője, — eljárója, ki mellesleg az iparos osztályba tartozik, s fekvő birtoka háromszorosan is kiadja a választói censust, ugyanazon bizottság által elutasittatott, s szavazatától megfosztatott, mert nem független! — A szőlőbirtokostól a szavazatképesség megtagadtatott, mert nem független; vincellére pedig szavazott ! Node, mint mondottuk, nem szándékunk a bevégzett tény után recriminálni. Célunk kissé foglalkozni a választási mozgalom némely mozzanataival tanulság végett. Először is el kell ismernünk azt, hogy balpártunk mozgékony, tevékeny, élelmes, és fegyelmezett; van számos ügyes kortese, kik fáradhatlanul verik a vasat éjjel, és nappal. Mi nálunk e tulajdonok sokkal kevésbbé vannak kifejlődve; a tanulság tehát kéznél van. Okuljunk, és folyvást hatni törekedjünk. Igaz ugyan, hogy a másik oldalon az eszközökben nem igen válogatnak, s e részben mi őket követni nem fogjuk; de annál buzgóbban kell, hogy minden becsületes eszközt mozgásba tegyünk. Továbbá örömmel constatáljuk, hogy a választást megelőző napokban az izgatottság nem volt oly nagy, mint az előző választásoknál, minek érdeme részben a balpártot illeti, mennyiben ők szoktak az ingerlők, a kihivók lenni. A közbejött néhány kihágás máskorhoz képest számba se jő. Azonban van még is e pártnak oly mephistója, ki most is hintette a választók közt a konkolyt, iparkodott szítani az ellenségeskedést. Most is talált ő, mint máskor, oly gúnyszót, mely- lyel pártjának hívei az ellenpártot sértették, ingerelték, üldözték, s mely természetesen visszatorlást idézvén elő, haragot, és gyűlölködést idézett-fel polgár és polgár közt, szomszéd és szomszéd, jóbarát és jóbarát, testvér és testvér között. E sorok Írója szem- és fültanuja volt azon jelenetnek, midőn két, külön párthoz tartozó testvér találkozván, az ifjabbik tele torokkal kiabálta sokkal értelmesebb, vagyonosabb, és — mi fő dolog — becsületes bátyja után a gunyszót ! Szálljon mind e rosznak súlya az izgató fejére. . . . Szintazonszerint, és a bevett szokáshoz híven most is eszközül használták pártjok javára e párt gonosz szellemei az itt székelő papság elleni izgatást, úgy állitván érte tien párthiveik elé a dolgot, mintha a deákpárt nem egyéb, mint a papság speciális, a nép, és haza javával ellenkező érdekeinek szolgálna, s a jelölt csak annak eszköze volna, a miért is őket ezennel az egész haza, és nemzet színe előtt vádoljuk. . . . Ezen izgatások, hozzájárulván a kulacs lelkesítő szesze — mert a választás napján már a délelőtti órákban temérdek részeg balpárti kortest láttunk, sokszor 4—5-ös csoportban összefogózkodva barangolni — végre a választás actusára fellelkesiték a tömeget egész a dühödtségig. Ekkor már nem találkozhatott a balpárt egy tetemes része ellenpárti választóval, hogy azt ne insultálta volna, fökép ha ur — azaz nadrágos ember — vagy épen pap volt! Egyes előkelő polgárok há^zai előtt már kora hajnalban dühös szitkolódások hangzottak. . . Es ez még most is, már a gyözedelem dicsőségére, emberül folytattatik. . . Es mi azzal ámitjuk magunkat, azzal vakitjuk a külföldet, hogy népünk megvan érve az alkotmányos jogok gyakorlatára, különösen az 1848-i választási törvény census-kerete szerint ! Tanúlság: hogy égető szükség az 1848-i választási törvénynek nem annyira revisioja, mint átalakítása oly irányban és értelemben, hogy a választó-képesség szabatosan megállapittassék; a vagyonra, mint természeténél fogva conserváló — és értelmiségre, mint hatásra, vezetésre hivatott elemre kellő súly fektettessék, tehát egész értelmes osztályok, minő például a gazdatisztek osztálya jelenleg, a törvényből ki feledve ne legyen; és végre a központi választmányok mindenhatósága korlátoltas- sék. Oly törvény, melynek alkalmazásánál nincs döntő hatalommal felruházott felsőbb hatóság, hanem a felmerülő sérelmek és panaszok csak extra possesorium, a bevégzett tények után kerülnek eldöntés alá, mely a törvényszegéseket, bujtogatásokat, ámításokat nem sújtja, üdvös nem lehet, s parlamentaris kormány mellett, melynek közegei úgyis felelősök, épen nem indokolható. Más tanulság a lefolyt választásból az : hogy pártunk állása, vagyis száma iránt inkább tisztába jöttünk, mint valaha. A deákpárti jelöltre adott 900 és néhány szavazat pártunknak oly szilárd zömét képezi, moly meg nem ingatható. E 900 és néhány szavazat minden irányban biztos. Biztos census tekintetében, mert hiszen ezeket még leleményes összeíró bizottságunk sem volt képes kétség alá vonni; de biztos pártszinezet dolgában is, mert e választók megannyian a szilárd meggyőződés emberei, kikre — mint a történtek igazolják — semmi csábítás nem hat. Ha ezekhez hozzászámítjuk még azok nagy számát, kiket az összeíró bizottság jogtiprólag visszautasított, de a kik egy szabatosabb törvénynek uralma alatt egytöl-egyig rehabili- táltatni fognak, végül azokról sem feledkezünk meg, kik különböző, részint menthető, részint alig menthető okoknál fogva be sem Íratták magukat, a mi pártunkjszámra nézve igen megközelíti azon szavazatösszeget, melylyel most a bal párt választott, súlyra nézve pedig messze túlhaladja. És most tisztelt választó polgártársainknak, kik velünk együtt e küzdelmet végig harcolták, kik főleg mint vezetők annyi időt, munkát fáradalmat hoztak áldozatul, de azoknak is, kik mint mi, közlegény- kedtek, de a hűséget megtartották, a becsületet megmenteni, a pártot egységben fentartani segítettek, hazafi üdvözletünket, és köszönetün- ket addig is, mig újult erővel megint sikra szállhatunk ! — Azon gyáváknak, kik hetekig viselték jelvényünket, de az utolsó éjjel, vagy reggel azt a balpárti jelvénynyel cserélték fel, megbocsátunk, de
