Eger - hetilap, 1872

1872-06-13 / 24. szám

188 bon állott, s az egyenruhák fényes és tarka vegyüléke csak emelte a bál érdekességét. A zene kitűnő volt; kivált a Wasa ezred zenekara fölségesen játszott. Az aszódi banda is jól húzta — volna. Kár, h'-gy annyira monopolizálták azon urak, kik ide hozták őket. A fővárosból is ide vetődött néhány uracs. Úgy látszik, vadászatra jöttek, de a fejedelmi vadak láttára megretirálva, jobbnak látták kirándulni a vidékre nyu- lászni s ürgézni. Szemlénk zártával nem mulaszthatjuk el, úgy tánczkedvelö közönségünk, miut a nemes ügy érdeké ben kifejezni őszinte elisme­résünket a bál tapintatos, lelkes rendezője Pósta Ferenc honvéd­alezredes ur iránt, ki, — holmi esetlen demonstráló-fenyegetők bo- szujára — méltó megnyugvással, mondhatjuk, büszkeséggel tekinthet vissza a táncvigalomnak minden tekintetben fényes eredményére. Non quis, séd quid. Gyöngyösi dolgok. Jun. 9. 1872. Lázas időket élünk. A hazafiak lázasan esznek, lázasan be­szélnek és különösen lázasan Írnak. Nem csoda, — közelednek a nagy alkotmányos actusnak, a vá­lasztásnak napjai. Illő, hogy addig minden hazafi fölkavarja epéjét, fölverje aport és belefáradjon e veszélyes nagy munkába. Feltünhetik, hogy ennyi izgalom közt valaki nyugodt kedélylyel mer reflectálni. De még is ! Seribe „La calomnie8 cimü vigjátékát egy igen jellemző jelenettel kezdi. Coquinet ur a dieppei fördön van, s fölvéve egy lapot, olvas: A minisztérium bölcs rendelkezése, nemkülönben a közigaz­gatás terén kifejtett tevékenysége folytán, ipar, és kereskedelem min­den oldalról fölvirul . . . „Hogyan? — morogja maga elé Coquinet ur — ily hamar ily nagy változás jött volna létre? — és akkor látja, hogy nem a szo­kott kedves újságát olvassa. Holla ! Garçon, a másik lapot; celui de département .... ! ezt olvasván : „A közigazgatás gyengesége és os­tobasága . . .“ No itthon vagyunk már — lám ez a jó lap ! mielőtt olvasnám már tudom mi van benne.“ Kétség kivül nagy dolog volna azon kérdés megfejtése, hogyan lehet egy alkotmányos országban igazat és jól Írni. Mert nincs kö­zönség, hanem csak pártok, nincs átalános igazság — csak: tactika. És ha valaha, a választások idején forma szerint prostituáltatik, nem­csak az igazság, hanem még a közönséges illem is. Bőven lehetne erre különösen az ellenzéki sajtóból példákat idézni, — de épen azért felesleges idézni. Csak egy példátlan oda­adásról akarok itt emlékezni. A helyben megjelenő „Gyöngyös41 sok kikölthetlen tojáson kivül legutóbbi számában még azzal lepi meg olvasóinak egy részét, hogyha lapja nem • tetszik, ne dobják el, mert jó puha papirosa lévén, lehet valamire használni . .. Ezt tudomásul veszszük és nem fogjuk eldobni. Különben itt az összeirások befejeztettek, a központi bizottság pedig a reclamátiók halmaza között virad. Idáig — mint hallottuk, 60 iv a jegyzőkönyve. Minden documentálás nélkül százak mellett szólal fel a baloldal, s a türelmes bizottság egyenként intézi a felszó­lamlásokat. Határozott kimutatást tehát most még a választók számáról adni nem lehet, de amennyiben indokolatlan reclamatiók nem sok, vagy semmi változást sem idézhetnek elő az összeírásban, nem lesz érdektelen ennek eredményét tudni. Ez pedig a következő. Osszeiratott választó az, I. negyedben : 438; II. négy. 692; III. négy. 495; IV. négy. 229. Összesen: 1854. Volt pedig 1869-ben 1679 választó, és igy ezúttal a választók száma szaporodott: 175-el. Ezen numerus megmutatja, mily alappal birnak azon jajveszé­kelések és gyanúsító gyűlölködések, melyek az összeiró bizottság s különösen annak némely erélyes tagj ai ellen — lapokban és itt is fölveretnek ; mintha azok jogosult választókat talán mesterségesen e joguktól elütöttek volna. A mérték szigorú ? Hogyan lehet, hogy a választók száma sza­porodott? Avagy nem egyenlő mértékkel mérnek mind a kétpártnak ? Ezt kell esetenként begyözni — s bizonynyal több haszon há- ramlanék belőle a pártra, mint ama feszelgő, pressióra törekvő eljá­rásból— mely hatalmaskodással véli megfélemliteni a jó ügy eré­lyes barátait. Nem igen van ehhez hozzá szokva a hevesi balpárt — de mi igy szeretjük a jobboldali embert, hogy rágalom, megtámadás, gya­núsítás ellen ne hátráljon — és egyedül a törvényt és meggyőződését respektálja. Bizonynyal nem múlik el a világ, ha ez egyszer a jobboldal arat teljes diadalt Gyöngyösön. Sőt innen lehet majd várni a béke, a nyugalom helyreálltát, mely alkalmas lesz arra, hogy ipar, kereske­delem és munka háboritlanul fejtse magát a maga rendes utain. Nincs oly ipartörvény, sem szabadság-hős, a ki akár az iparo­soknak, akár egyátalában a munkásoknak jobblétet bir szerezni—, ha az iparosok minden feladata a korteskedés, műhelyök az úgyneve­zett „társadalmi kör44 lesz, és ha a munkás osztály, nem a becsületes munkára utaltatik ; hanem folytonos irigységre való szitás között: ne- kie arany-hegyek Ígérteinek. Bizony, a kifejlett alkotmányu Angliában is a szorgalom embe­rei járnak jó kabátban,. . ellenben a röstség szolgái : rongyosak. De ezen, azt vélem elég érdekes the ma felett, máskor többet —- most még csak néhány értesítésre szorítkozunk. Az itteni Deák-párti képviseletnek az a kellemetlensége akadt, hogy Alberty Pál ur ajánlkozott a kapitányság elfogadására. A párt örömmel vette e fiatal erő ajánlkozását és Alberty Pál ur— meg is választatott. Nagy megütközésére azonban, hivatalát át sem vette — hanem csakhamar leköszönt. Dicsérni való egyátalán még akkor sem volna ilyes eljárásban, ha semmi zavarnak nem lehetne esetleg forrása... ily mozgalmasj körülmények között pedig épenroszalandó. Ma ezen állás betöltése végett városi képviseleti ülés tartatott. Nem akarunk ezúttal bővebb jelzésekre menni — csak a gyűlés eredményét constatáljuk. És ez az, hogy e hely betöltése a képvi­selő-választás uiánra napoltatott. Akkor — a dolgok érdeméhez ké­pest megteszszük megjegyzéseinket. A képviselő-választás jun. 22. reggeli 7 órára tűzetett. — A szavazás nyílt lesz. Nagy szavakkal nem szoktunk élni, sem indoko­latlan reményekkel másokat kecsegtetni, — de ezúttal már még is bizonyos, hogy Pulszky lesz Gyöngyös város országos képviselője. _________ y­L evelezés. Tarnavölgy, jun. 9. 1802. A kápolnai választó-kerület jobbpárti képviselőjelöltje, gr. Ká­rolyi Gyula f. hó 8—9-én tartá körútját választó-kerületünk közsé­geiben. Valóságos diadalutja volt ez a kedves jelölt gróf Károlyi Gyulának, melyre legöregebb éveiben is büszkén emlékezhetik vissza.. Tarnavölgy, s az ezzel szomszéd községek valódi jelét adták ez alka­lommal hü érzületöknek, melylyel jelöltjök s ezzel kapcsolatban a Deákpárt iránt viseltetnek. Más toll kellene az öröm leírására, mely az arcokon mindenütt mutatkozott, midőn szeretett képviselőjelöltjü­ket megpillanták. Lovas bandérium zászlókkal, úri fogatok a kör­nyékről, s az egyes községek küldöttei nagyszámú zászlós kocsikon imposans látványt nyújtottak. Fogadtatva a képviselőjelölt úr minden községben, elmondá programmját, mely a nép valódi érdekeit védeni Ígéri. — E tekintetben csak Kaál községében történt kivétel, hová ugyanis f. hó 9-én vasárnap délután nagy néptömeg kíséretében s diadalív alatt tartá a nemes gróf bevonulását. Szép beszéddel fogadtatott a helybeli esperes-plebános úr által, ki is kijelenté : miszerint gr. Ká­rolyi Gyula ö méltóságában a kaáliak annyira megbíznak, hogy tőle programmbeszc det nem is kívánnak. Erre ö méltósága fellépvén a kitűzött helyre, oly talpraesett beszédet tartott a néphez, hogy a za­jos éljenzések percekig sem akartak szűnni. Igen szerettük volna, ha Almásy Sándor úr, a fügedi választó kerület szélsőbali képviselő­jelöltje e beszédet meghallgatja vala, melyben a mtgos gr. úr az adó el nem engedhetéséröl, de arányos felosztásáról és azon gyanúsítá­sok, piszkolódások és rágalmak ellen szólt, melyekkel nemes szemé­lyét a balpárt lapokban is illetie. Óhajtottuk volna igen, hogy Al­másy úr lássa akkor a népet, a melyet ö nem rég kibocsátott röpivével szó- és esküszegésre intett és tanított: mily törhetetlen hűséggel vi­seltetik követjelöltje iránt. De hasztalan veri ő a levegőt. A mézes­madzagok ideje — úgy látszik — lejár, s a nép is kötve hisz már a komának. — Ezek után T. I. k. a. és egy földmives leányka nyujták át je­löltünknek igen diszes emlékfüzéreiket, mit a gr. megköszönve foga­dott. A fehérbe öltözött leánykák szép dala után, megharsant a zene, s a fiatalság táncba elegyedett. Barátságos rövid társalgás után a nép vállain emeltetvén föl a gr. úr hintájába, harsogó éljenzések kö­zött bandérium mellett, -—• a legszebb rend között eltávozott a kaáliak köréből. Mint az összeírásokból kitűnt — megválasztatása, mely f. hó 22-én fog végbemenni — kétséget sem szenved. Éljen a jobbpárt ! egy választó jpolgár.

Next

/
Thumbnails
Contents