Eger - hetilap, 1872

1872-05-09 / 19. szám

147 küldöttség! elnöknek Csiky Sándor ezennel megválasztatik s az ösz- szes iratok, törvényes eljárás végett,; nevezettnek azzal adatnak hogy o f. é. april. 22-én tartott központi választmányi ülés által az összeíró küldöttségek részére kiadott utasításokhoz alkalmaz­kodjék. Miről Csiky Sándor megválasztott elnök, továbbá a t. nánai összeíró küldöttség tagjai, végre a t. náaai kerülethez tartozó közsé­gek, az illető szolgabirák által, tudomás s alkalmazkodás végett érte- sittetnek. Ezen jegyzőkönyv hitelesítésére Almási Félix és Bánóczy József küldetnek ki. Városi ügyek. 1872-ik évi april hó 27-én Tavasv Antal polgármester elnökle­te alatt Egervárosa részéről képviselői ülés tartatott, mely alkalom­mal, a folyó évi april hó 14-én tartott ülés jkönyve felolvastatván, meghitelesittetett. Ezután elnöklő polgármester előterjesztése folytán a városi képviselők névsora 500 példányban kinyoinatni határoztatván, foga­natosításával a k. i. tanács bizatik meg. Ugyancsak elnöklő polgármester jelenti, hogy Danderer József Írnok állomásáról lemondott, ezen lemondás által üresedésbe jött ir- noki állomás betöltésével a közig, tanács bizatik meg. Olvastatott Isaák László Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék alispánjának f. hó 18-ról kelt 2150. számú átirata, mely szerint a m. kir. belügyminiszter f. évi april 16-ról 10S59 sz. a. kelt rendeletére hivatkozva — Eger városát mint az 1848-ik évi V-ik t. c. 5-ik §-a A.) pontja értelmében saját követ-küldési joggal felruházottat, föl­hívja ; hogy a választási ügynek minden ágazataibani kezelése s ve­zényletére hivatott központi választmányt azonnal megalakítsa, s a megalakított választmányt, a törvényben előirt teendőknek szabatos pontossággal, s a törvényben kitűzött legrövidebb határidőkben való teljesítésére, és jelentésének az 1848-ki V. t. ez. 22. §. értelmében rendes felterjesztésére utasitsa. Végül megjegyzi, hogy a választók összeírásához megkivántató nyomtatványok a belügyminisztérium által fognak megküldetni. A fölolvasott átirat folytán a központi vá~ lasztmány létszáma 50 tagban alapittatván meg, elnökül Fülöp Józse* egyhangúlag, tagokul pedig a következők választattak: Fekete Károly, Bernekker Ferenc, Braun József, Mészáros István, Szokolay Lajos, Murányváry János, Sziber György, Domokos Ferenc, Fried- valszky Ádám, Mátyásy István, Pászti Gábor, Ruzsin Ferenc, Der- szib Ferenc, Petravich Bertalan, Hamza Mihály, Kubik Endre, Csőke Gáspár, Barna István, Csutorás Antal. Szederkényi Nándor, Hajnal Bernât, Kelemen Ignác, Gyulai János, Tavassy Antal, Ecsedy Lász­ló, Bukucs Márton, Gál József, ifj. Nagy Pál, Vince Papp János, Kö- nig Endre, Kapícsy Dezső, Petravich Ferenc, Gomöri Márton, Papp Ignác, Nagy Bernât, (felnémet negyedbeli) Kempelen Béla, Híbay Károly, Kocsis Ferenc, Varga József, Eisenman János, Stészel Fe­renc, Vancsay Ferenc, Kormos András, Poppel Gyula, id. Morvái Károly, Csernei János, Tóth János, Lenkey Károly, Banóczy József és Dusárdy József ; kik is, mint megválasztott központi választmányi tagok, Murányváry János, Ruzsin Ferenc, Petravich Bertalan, Szíber György. Kubik Endre, Barna István, Szederkényi Nándor, Kelemen Ignác, Gyulay János, Ecsedy László, Kapácsy Dezső, Varga József, Vancsay Ferenc, Kormos András, id. Morvay Károly és Bánóczy Jó­zsef jelen nem volt választmányi tagok kivételével, a törvényszabta esküt azonnal le is tették. Miről a n. m. belügyminisztérium jelen jegyzőkönyv hiteles másolatbani kiadásával, az elválasztott tagok pe­dig végzésileg értesitendök. Olvastatott Kozma Ignác gyámhivataláróli lemondása ; minek folytán, a benyújtott lemondás eifogadtatik, tekintve azonban azon körülményt, hogy az árvaszék gyám nélkül alig működhetik, amennyi­ben annak nemlétében a hozandó végzések végre nem hajthatók, illetőleg nem érvényesíthetők, ennél fogva Lőrinczffy János volt gyám, ki jelenleg is működik, a gyámi teendők további kezelésével egyide­jűleg megbizatik, oly kijelentéssel, miként számadását f. év junius hó végéig elkészíteni, s megvizsgálás végett bemutatni köteles. Az ek­ként megürült gyámi állomásra azonban pályázat nyittatni határoz­tatván, közhírré tételével a közig, tanács megbizatik oly kijelentéssel, miként a pályázni óhajtók kérvényeiket f. év junius hó végéig tartoz­nak benyújtani. játékot már igen messze vittem, s gyorsan egy ujjamat kesztyűje felső részébe dugván felszakitám azt. Ez felugrott a székről, mit én szintén megtettem: „Ön azon ember, kinek keze az asztalhoz szegez- teték,“ mondám nyugodtan, „s ezen forradás itten a bizonyíték, mire hivatkozni fogok, ha szükséges lesz állításomat bebizonyítani. Azért üljön le kérem, s hallgassa meg, amit még mondani akarok.“ — Mér­gesen nézett rám, öklét emelte felém, mintha leakarna sújtani, azu­tán ismét leült székére. — „Egy oly emberről, ki ily gyalázatos mó­don rabolja el egy együgyű fiú pénzét,“ — mondám neki „nem lehet föltenni, hogy egy gyenge nő iránt részvéttel fog viseltetni; de sze­rencsére nem egyszer tanúja voltam erőszakoskodásainak, midőn például háziura nejétől fenyegetés által nagy pénzösszeget akart ki­csikarni, midőn azt állitá, hogy első férje még él, mikor épen oly jól tudja mint én, hogy két év előtt meghalt.“ — „Ő nem halt meg“ mon- dá Murray. — „De meghalt1' mondáin én — az ön saját tárcája bi­zonyítja ezt.11 —Midőn ezt mondám megroutatám neki a talált tárcát, melyben sok gyanús iromány, s Violet férjének gyászjelentése is meg­volt. — A következő reggel, ezen párbeszédünk után, Murray, nagy sajnálkozására, kényszerülve volt Londonba visszautazni. Midőn fel­ült a kocsira, mely a legközelebbi állomásig volt öt viendő, fülembe súgta: „Én ezért még kifizetem, biztositom róla!11 — Oly Ígéret ez, melyet bizonyára igyekezni fog valamikor betölteni. Addig megelégszem azzal, hogy öt egészen elfeledem. —- Ami pedig Mrs. Forrestert illeti, ennek láthatárán a komor felhők egészen eltűntek, ö egy szomorú s kínzó múltat temetett el, s oly jelennek örvend, melyben Charlie szereti, mint soha, ki nem tud semmit, s nem is kell semmit tudnia ; lehet ugyan, hogy lesz bátorsága, mit magam is tanácsoltam neki — s elbeszél mindent az utolsó betűig, sőt még azt is, hogy első férje ama fickók egyike volt, kit Murray val védnem kel­lett. — Azon szilárd meggyőződésben élek, hogy ö azt nem is fogja elmulasztani, mert hiszen férj és feleség közt a bizalomnak oly tisztá­nak kellene lennie, minő a nap déltájban.11 — Zsaari. Úti rajzok. (Foiyu Igaz! . . . hol is vagyunk csak? Igen, Londonban, az ég és föld omnibus tetején, hol rendesen 16 személyre szokott hely lenni, s hova minden lovagias embernek kötelme fölmászni ; a bár­sonynyal bevont bensőt a nők és öregek számára tartván föl. Ott kucorogtunk tehát társammal a szédítő magasságban, szem­mel szájjal bámulva, mint oly fiatal idegenekhez illik, kik első nap tesznek kirándulást a világváros legfőbb utcáin. Bizonyos helyeken megállapodván az óriási jármű, mindig szaporodott külső és belső tartalma is újabb vendókekkel. A hintó ajtaja mellett egy hágcsón álló, s tisztes kövér termetét szijjon tartó felügyelőnk, harsány han­gon kiáltozá, hogy az érdemes vendég-koszorú tagjait csak] három pennyért szállítják a Hyde-parkba. Mentünk, mendegéltünk s egy jó óra múlva lekvártélyozták ér­demes énünket egy igen szép kert vaskapujánál, hova belépve, élénk éljenzéseket véltünk hallani egyik helyről, figyelmesebb vizsgálat azonban meggyőzött bennünket, hogy azok a drága park gyepes ke­belében fölhizlalt bégető birkák, melyeket Albion gyermekei annyi élvezettel szoktak félig-sült állapotban ön-lényükké változtatni, amint birka-türelmükön csudálatos módon tapasztalható is. Ah az a park, ki tudná azt leírni ? ! Különben egészen fölösle­ges is, tessék képzelni egy igen nagy kertet, melynek mosolygó zöld gyepét vastag sodronynyal zárják el a nagyérdemű közönségtől, hogy a”juhoknak annál szebb legelője legyen ; hozzá kígyózó alakban, bo­káig érő két tavat, melyeken másfél milliárd hizlalt szúnyog zene- és ének-versenye mellett apró ladikok haladnának, ha a nagy szárazság­ban kiveszett viz helye engedné. Több órán át gyalogoltunk, s bámultuk a roppant közönséget, mely tisztán a polgári osztályból látszott áliani. A boldog apák két három gyermek tovább szállításával bajoskodva, föltűnő ellentétét ké~ pezék a gondtalan női világnak, melynek amint látszik, többé teljes­séggel semmi teendője nincs az apró népséggel, mihelyt egyszer aa örökké zárt családi ajtót elhagyja. A nők rendkívüli látszatos fénynyel voltak öltözve, de megfoghatatlan, hogy majd mindeniken bizonyos jele volt vagy rendetlenségnek, vagy Ízléstelenségnek, vagy legalább okvetlenül egy kellemetlen faggyú-szagnak, melyet szakértő társam a kövér birka-hús folytonos használatának tulajdonított. Bárki mit állítson, az tény, hogy az angol nép közép és kivált alsó osztályának egyik általános jellem-vonása a .. . p i s z o k ! (Folyt köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents