Eger - hetilap, 1872
1872-04-18 / 16. szám
124 Lipcsey Tamás már 1865-ben feltűnt Pesten kortársai között, b rokonszenves szép férfias alakja, kedves orgánuma, gyönyörű előadása s már akkor is szép készültsége tekintélyt tiszteletet és szere- tetet szültek számára. Eme tulajdonai által sikerült neki egy ifjúsági kör alakítása, melyben kortársai közöl a jók legjobbjait maga köré gyűjtve, az ihlet és meggyőződés hangján gyujtá fel a fogékony szivekben a nemes lángot és érdeklődést mindaz iránt, a mi szép, jó és nemes, s habár ezen kör működése nem jutott a nyilvánosság elé: az ott elvetett magvak általában hálás földbe hulltak, s azon kör minden egyes tagja tevékeny és hasznos polgára lön hazánknak, sőt közölök ágy a tudományosság, minta politikai élet terén, többen kimagasodtak a nagy tömeg közöl. 1866-ban Lipcsey Tamás odahagyá Pestet, megyéjében törvényszéki jegyzővé választatott s Szolnokon alkalmaztatott, hol négy éven keresztül ritka szorgalommal párositá nem mindennapi tehetségeit: miután azonban az ottani visszaéléseket meg nem birá akadályozni — s azoknak elhallgatásával nem akart bűntársául szegődni hűtlen tiszttársai egynémelyikének — állásától megvált s Pestre tette át lakását. Ezen tette fényesen megvilágítja nemesen szigorú jellemét, s visszalépése oly megdöbbenést keltett a törvényszék azon tagjainál, kik hajlandók voltak szemet hunyni csupa collegialis kíméletből a garázdálkodásoknak, hogy e miatt nyilvánosságra jött ama csúnya história, mely „a szolnoki bormérés“ cége alatt ismeretes. Hogy Lipcsey Tamás mily önálló gondolkozásu, határozott politikai jellem, mutatja azon körülmény, hogy ipa egyik legellenzékiebb hive volt Pestmegyének, családja tagjai a Lipcseyek pedig Heves- megyének — és öt ez meg nem renditette, dacára annak, hogy vélemény-különbsége miatt gyakori politikai összeütközései voltak úgy családjával, mint a megyei zöld asztal mellett tiszttársaival. Méltán Örülhetünk azért a szolnokiak okos választásának, mert jelöltjükben egy valódi férfit és hazafit tanultunk ismerni s tisztelni. T. M. Városi ügyek. 1872-ik évi april hó 14-én Egervárosa részéről tartott képviselői ülésben kővetkező ügyek tárgyaltattak: A f. hó 9-én tartott tisztválasztásra vonatkozó jegyzőkönyv hitelesítése után, inditványoztatott, miként az ügyrend megállapítása, és a képviselőknek szakosztályokba leendő beosztását iránt intézkedés tétetnék ; minek folytán az ügyrend megállapítása, és a képviselőknek szakosztályokba leendő beosztása iránt adandó véleménynyel — különös tekintettel, egy szépészeti bizottság fölállítására — Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt, Babies István, Ecsedy László, Eisenmann János, Fülöp József, Kempelen Béla, Kubik Endre, Nánásy Ignác képviselők, és Dusárdy József főjegyzőből álló küldöttség bízatott meg. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként a legközelebb tartott tisztujitás alkalmával több városi képviselők tisztviselőké választattak ; nevezetesen Tavasy Antal polgármester, Murányváry János rendőrkapitány, Deeper Antal m.-r.-kapitány, Desper Ferenc tanácsnok, Kempelen Béla ügyész és Barta Endre főorvos, miért is a most nevezettek helyei az 1871-ki t. c. 44. §-a értelmében az illető póttagok által lennének betöltendők. Mely előterjesztés folytán, a hivatkozott t. c. 44. §-a értelmében Tavasy Antal és Kempelen Béla volt virilis képviselők helyeit Török Sándor és Musenic Ferenc, mint a sorrendbe következő legtöbb adót fizető póttagok ; Desper Antal, Desper Ferenc és Bartha Endre választott képviselők helyi it gedig, Briger Mór, Matékovics Mór, Puskás Lajos és Dvorak János mint a választás alkalmával legtöbb szavazatot nyert póttagok foglalják el. Az állatorvosi állomásra — egyéb folyamodó nem lévén — Kronberger Mihály; a mérnöki állomásra pedig BéniszLajos választatott meg. Elnöklő polgármester előterjeszti, miként a fogyasztást kezelő személyzet egy eljáró tagja leköszönvén, annak helye betöltendő volna ; miért is ez érdemben intézkedést kér tétetni. Tekintettel azon körülményre, hogy a fogyasztási adó eljárók mint szolga személyzet félfogadása és elboosájtása iránti intézkedés a tanács hatásköréhez tartozik ; ennél fogva az ott netán megürülendő állomás betöltésével — Lancelotti Ede meghallgatása mellett — a közigazgatási tanács bizatik meg. Ugyancsak elnöklő polgármester előterjesztése, egy alezredesi szállás kiszolgáltatása, illetőleg megszerzése; nemkülönben az ezredi lakásnál lévő bútorok ujonnani bebuzatása iránt, — a közigazgatási tanácshoz utasitatott. Fölolvastatott néhai Kosa György volt városi közig, tanácsnok özvegye, született Csiky Franciska kérelme néhai' férje tiszti fizetésének az elhalálozás napjától egy negyedévre leendő kiszolgáltatása iránt. Tekintve azon körülményt, mely szerint folytonos szokásban volt Eger városánál elhalt tisztviselői hátrahagyott özvegyeit tehetségéhez mért segélyezésben részesíteni; ez alapon néhai Kosa György volt városi tanácsnok egy negyedévi illetménye megszavaztatik, s kiutalványozásával a k.-i. tanács megbizatik. Fölolvastatott Goór Péter volt városi írnok kérelme, melyben évenkénti segély megadásáért esedezik. Miután e város oly alappal* melyből egyes volt tisztviselőit segélyezhesse illetőleg nyugdíjazhassa, nem rendelkezik ; ennélfogva kérelme nem teljesíthető. Végül a tanács előterjesztése, mely szerint: közig, igtatóúl Arvay Nagy Imre, árvaszéki kiadó- s igtatóúl tiszteletbeli jegyzői cimmel Juhász Sándor, irnokúl: Makk Rezső, Für Bertalan, Czvek Endre, Csiky Kálmán, Gmitter József, Danderer József, Zsiga Pál ifj. Murányváry János és Huszka Ignác; adóbehajtóknak: Bíró Mihály és Stanczl János, szülésznőnek pedig: Cseika Anna, Harrer Gyuláné választattak meg, — tudomásul vétetett s illetőségeik folyó- vá tételére a k. i. tanács utasittatott. Heti szemle. Országgyűlésünk utolsó üléseiről kevés mondani valónk van. A baloldal mindvégig következetes maradt kihúzási politikájához, és igy a választási tjavaslat elesett, s vele számosabb nagy fontosságú s égető szükségű tjavaslatok, melyeket kényelmesen el lehetett volna végezni. Alkotmányos életünkben ezen eddigelé páratlan visszaélés,, és időpazarlás fölött a történelem ki fogja mondani igazságos Ítéletét. Volt azonban az utolsó üléseknek egy pár figyelemreméltó mozzanata is. Ezek egyike Tóth V. belügyér eszmedús beszéde, melyben a választási tjavaslat tárgyalásának hosszú meddő vitájára visszapillantván, ismételve kifejti a tjavaslat alapos és igazságos voltát s éles bírálattal kiséri az ellenzék vitáinak folyamát. A másikat az elnök tartalmas beszéde képezte, melyben az immár befejezett országgyűlés lefolyását objectiv részletességgel tárgyalja, s azt mind fény- mind árnyvonásaiban szelíd élénkséggel ecseteli. Az országgyűlést király » felsége e hó 16-án délben trónbeszéddel zárta be. Az ünnepélyes befejezésen a diplomat, testület, s a felső és alsó ház tagjai nagyszámmal jelentek meg. Csupán a szélső bal nagy férfiai maradtak el, kijelentvén, hogy ők csak Pesten akarják a trónbeszédet meghallgatni. A minisztertanács legközelebb a magyar határőrvidék polgárosításának kérdésével foglalkozott. Erre vonatkozólag elhatározta a minisztertanács, hogy a magyar határörvidéki kerületek nem fognak úgy, mint a horvátok, külön vármegyékké alakíttatni, hanem, a szomszédos vármegyékbe kebeleztetnek be. A belügyminiszter az országgyűlési képviselőválasztások tárgyában szükséges előmunkálatok idejének beosztása iránt körlevelet intézett a törvényhatóságok fejeihez, melyben figyelmüket felhívja, hogy a kormány ama szándéka, melynél fogva a folyó évben foganatba veendő országos képviselőválasztásokat az aratási idény előtt megejtetni óhajtja, csak úgy lesz valósítható, ha az 1848. t.-c.-ben megjelölt előmunkálatokra nézve a törvényben előirt batáridők következőleg tartatnak szem előtt : A f. é. april 2‘2-én tartandó rendkivüii közgyűlésen a választások vezetésére hivatott központi választmány megválasztatván, minthogy a törvény az azonnali megalakulást is megengedi, tehát ezen választmány még az nap délután megalakulhat, az összeíró küldöttségeket kinevezi, s a választók ösz- szeirására nézve a törvényben előirt hirdetmény közzététele iránt intézkedik. Figyelembe véve már most a hivatott törvény 13-ik § ában kitűzött legrövidebb 21 napi határidőt, miután a központi választmány a fennemlitett hirdetményt april 22-én kibocsátotta: május 13 án a választók összeírása már foganatba vehető s tekintve azt, hogy az ösz- szeirás a törvény 14. §-a szerint 14 napig folytatandó, május 26-án az összeiró küldöttségek működéseiket befejezendik. Május 29-ig a választók névjegyzékei a központi választmányhoz beérkezhetnek, minthogy a központi választmány erről már eleve tudomással bir, és igy az első ülés határnEpjáról is tájékozva leend. Május 30-án a központi választmány már összeülhet. Junius 8-ig pedig a felszólamlások iránt a tárgyalások végét érvÓD, ezek alapján az összeírások azonnal kiígazittathatnak, s tekintetbe véve a belügyminiszterhez netán érkezendő felfolyamodványok elintézésére szükséges időtartamot is, a fent jelzett határidők pontos megtartása mellett juníus hó utolsó hetében
