Eger - hetilap, 1872
1872-04-04 / 14. szám
108 mondhatni sokan, kik érzik társulási elmaradottságunk hátrányait, mert nem lépnek fel együttesen, kevés reményünk lehet bármily irányban is a viszonylagos művelődés felé haladni a társulás utján. Elfogultság lenne állítani, hogy nálunk a művelődési viszonyok jó, de csak tűrhető állapotnak is örvendenek, mert nyomról nyomra láthatjuk, hogy habár fénylő csillagaink is vannak, azért alsóbb rendű polgártársaink, sajnos, kanócoknak sem mondhatók, a művelődés világában, és vájjon azon eszközök között, melyek a mostani viszonyok eltávolítására alkalmasak, melyek a viszonylagos közeledés, társulás, szeretet, s mindezek által a művelődés előmozdítására szükségesek és hasznosak, melyik légyen most a legalkalmasabb ? Téveszt- hetlenül a „Társas-kőr.“ A „Társas-kör" létesítése által mindenek előtt bírnánk azon érintkezési ponttal, mely mindnyájunkat összehozna, kik most szétszórva töltjük szabad óráinkat, s kik részint politikai pártoskodások, részint az osztálykülönbség téves vezetésénél fogva egymástól távol állunk a társulási téren. Ez azon sikeres mód, mely által oly sokan beláthatnák, hogy a műveltebbek nem akarnak tőlünk visszahúzódva tartózkodni, hanem hogy nincsen pont, mely által egymáshoz közeledjenek, és épen ennek hiánya okozza, hogy a város lakossága kisebb csapa- tonkint képez külön társaságokat, melyek önmagokban ugyan jól állanak, de közérdekünkre nézve mit sem tesznek társulatilag. A „Társas-kör" célját tévesnek hiszik, véleményünk szerint, kik csupán hirlap-olvasás, egymással beszélgetés és vitatkozás, végre játékok végett gondolják alakulandónak ; nem, mi erősen hiszszük, hogy az alapszabályokat kidolgozó bizottság sokkal nemesebb célokat óhajtana kitűzni az egyletnek, mert a fönebbiek szűk körű rendeltetése mellett a priori el kellene mindenkinek Ítélni ily egylet alakulását, miután hasoncélu körök már példásan buktak meg városunkban nem egyszer. A társulási szellem élénkítésére, a közjó iránti érdeklődés fölébresztésére s fokozására, az ismeretgyüjtés végtelen hasznosságának belátására, az önművelésnek, mint első slegszentebb emberi kötelességnek beismerésére, s a nemesre való köztörekvések előnyösségének ingathatlan mély tisztelésére vezető szellemi eszközök egyik legcélszerűbbje kétségtelenül a fölolvasások rendezése. Amerika, Angol-s Né- methon állanak legeiül e tekintetben, mert náluk nagy súlyt fektetnek nemcsak a tudományos, hanem a népszerű tanulságos felolvasások rendezésére is, mint a melyek által számosán mintegy társalogva jönnek azon tudatra, hogy az emberi méltóság érzete jogtalan abban, ka a mindennapi hírek csépelésével beéri, és azt hiszi, hogy ez által eleget tett az elmei kötelmeknek; hanem abban jogos, és mindinkább emelkedő, ki ismereteinek szaporítása által látja be, mily porszem ö a mindenségben, s épen ez buzdítja tökélyességre, épen ez költi benne a meggyőződést, hogy a munka és nyugalom által, a honpolgár nem teljesítette még minden kötelességét, mert észbeli tehetsé geinek növelése képezi azon harmadik főpontot, melynek elhanyagolásával magára vonja ama szigorít, de érdemlett Ítéletet, hogy a honnak hasznára nem volt. Ilynemű felolvasások rendezése végtelen hasznos a társadalomra nézve, s nálunk épen a legszükségesebb, mert kézműveseink, iparosaink s egyéb számos polgártársaink, kik anyagi módon keresik kenyerüket, majdnem egészen elesnek a közismeretek gyűjtésétől, miután az önszorgalomban bizni mindig nem lehet, s közalkalom nincsen, nem nyujtatik. A „Társas kőru, egyik legnemesebb feladata lenne a felolvasások rendezése, mint mi által nem csak a művelődés mozdittatik elő, hanem az egyetértés rózsalánca hervaszthatlanná, az együttartás kapcsa szétfüzhetlenné válik. Az egyleti társulás ismeretséget szül, ez egymással érintkezést okoz, ez pedig az egymáshozi közeledést, vonzódást és füzödést teszi lehetségessé. A pusztán jó hajlammal való ismeretségnek is megvan azon jó hatása, hogy mást támogatásra, segítésre s viszonylagos gyá- molitásra késztet, természetes tehát, hogy a társulati életben, minden tevékenység nagyobb megfigyelésnek van kitéve, mert az emberi gyarlóság bűne az, hogy nem minden tettet tekintünk és ítélünk meg ob- jectiv szempontból, hanem a leggyakrabban az indító személyt is mérlegeljük. A társas-kör által válik valószínűvé a közszellemmek, köz- érdeklődésnek olyatén fejlődése, hogy minden nyilvános vállalat egyesült erővel támogatt atik, mibelyest nemes célú. A társas-kör tehát legjobb eszköz, hogy megtanuljunk polgári életünkben karöltve haladni. L'órinczfy János. Szabályrendelet Egerváros tisztikara, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzete létszámáról, hatásköréről, munkafelosztásáról, és a fizetések mennyiségéről. Polgármester. A polgármester teendőit az 1871-ik évi XVIII t, ez. 24, 57, 58, 61, 85, 87, 90, 92, 94, 112, 117 §-ai szabályozzák; ennek folytán: A polgármester képviseli a várost minden peres és peren kívüli ügyekben, a város nevében teendő levelezéseket, jelentéseket, előterjesztéseket, okmányokat aláírja, s intézi általában azon ügyeket, melyeket az eddigi szokás és szabályrendeletek hozzá utasítanak, arneny- nyiben a törvény s újabb szabályrendeletek másképen nem intézkednek; elnöke a képviselőtestületnek s mint ilyen vezeti a tanácskoz- mányokat mindazon jogokkal, melyekkel a törvény e tekintetben felruházza ; Őrködik, hogy a törvény rendeletéi a képviselőtestület tanács- kozmányaiban s határozatai hozatalában fentartassanak, mindazon jogok s kötelezettségek, melyek a képviselő testületet s annak egyes tagjait a törvény értelmében illetik, megóvassanak ; Őrködik első sorban, hogy a képviselőtestület jogköréhez az ön- kormányzat alapján tartozó ügyek törvény szerint intéztessenek, ennek folytán felügyel a községi háztartás törvényszerinti vitelére, a községi költségvetési előirányzat kellő időben elkészítésére, a képviselőtestület elébe leendő terjesztésére, s a képviselőtestület által jóváhagyott költségvetésnek a törvényhatósághoz felterjesztésére, a községi jövedelmek s adóknak a költségvetés szerinti beszedésére, a költségvetés megtartására; utalványozza a költségvetésben felvett-rendes és állandó tiszti segéd s szolgaszemélyzeti fizetéseket, úgy a rendkívüli kiadásokra felvett tételből 10 fr erejéig saját felelősségére utalványozhat ; s előre nem látott körülmények következtében a rendkívüli kiadás fedezéséről a törvény értelmében intézkedik, valamint felügyel a számadással tartozó tisztviselők számadási kötelezettségök pontos teljesítésére; őrködik, hogy a képviselőtestület határozatai, s ezekért a felelősség a törvény értelmében kezeltessenek. a képviselőtestület által hozott határozatokat aláírja, végrehajtja, illetőleg végrehajtatja s egyszersmind a végrehajtás miként teljesítéséről a képviselőtestületnek évnegyedenkint jelentést tesz; mint a városi elöljáróság feje, az állami közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtásáért felelős, az egyes tisztviselők megszabott munka-körére felügyelve őrködik, hogy az egyes tisztviselők feladatukat pontosan teljesítsék, s mindezekért annyiban felelős, amennyiben a 92-ik § értelmében a vétkes vagy hanyag tisztviselő irányában a törvény által reá ruházott jogot gyakorolni mulasztaná; elnöke a közigazgatási tanácsnak, s mint ilyen az egyes köz- igazgatási tárgyakra nézve az előadót kijelöli, s az egyes tárgyakat a megállapított munka-kör szerint kiosztja, a tanács végzéseit aláírja s intézkedik végrehajtásukról; — amely ügyekben azonban az eddigi szokás és gyakorlat szerint az összes elüljáróságból álló tanács intézkedett, ezen ügyek intézésére tovább is az összes elöljáróságot hívja össze; a pénztárak- s az alapítványokat idöközőnkint, vagy a tanács kivánatára annyiszor, amennyiszer szükséges, megvizsgálja; tagja illetőleg elnöke az árvaszéknek, s felügyel az árva- s gyámhatósági jognak az állandó árvaszék által pontos kezelésére; felügyel a segéd - és kezelő személyzetre, a hanyagot vagy vétkest felfüggesztheti, vizsgálatot rendel s a vizsgálat eredményéhez képest elmozdíthatja, fenmaradván az ilyen részére 15 nap alatt á képviselő- testülethez felfolyamodási joga, mely képviselőtestület azután vég érvényesen határoz. Végre a szolgaszemélyzetet felfogadja s elbocsátja. (Folyt, köv.) Gazdasági egyesület. Heves vármegye és a Jász kerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1872-ik év mart. hó 24-én tartott rendes havi ig. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelen voltak : Móczár János mint elnök, Csala Sándor, Des- sewffy Jób, Fökövy Antal, Gosztonyi Béla, Györky Imre, Mahóvszky Antal, Papp János, Szávoszt Frigyes és Veiszlenger Ignác. 35. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után, az ülést megnyíltnak nyilvánítván, röviden fölemlíti, hogy a mai ülés azon okból
