Eger - hetilap, 1872
1872-01-11 / 2. szám
javadalmazására vonatkozó, az országgyűléshez intézett feliratát pártolás végett bemutatja. Olvastatott ennek kapcsában Zaránd megyének hasonló tartalmú átirata. Tekintve, hogy a megyék javadalmazására nézve időközben országgyűlési intézkedés történt, ez átiratok tudomásul vétetnek. Olvastatott a megyei iskolatanácsnak, Közép-Szolnok megyének a felnőttek oktatására vonatkozó átiratára tett véleményes előterjesztése. Mely véleményes előterjesztés folytán fölhivatnak a fő és al- szolgabirák, hogy hatáskörűknél fogva az egyes községekben a felnőttek oktatása érdekében közreműködni kötelességöknek ismerjék. A megyei fegyencek oktatására nézve, az illető törvényszéki közeg az I-ső alispán utján megkerestetik, hogy hatáskörében ez üdvös intézmény létrehozatalára intézkedjék. A katonák irni olvasni tanítására nézve pedig, a küldöttségi előterjesztés értelmében, a honvédelmi ministeriumhoz felirat intéztetik. Mely határozat az I-sö alspánnak, a fő és alszolgabiráknak alkalmazkodás végett kiadatik. Hetiszemle. A horvátokkal Bécsben tartott értekezletek, úgy látszik, kevés «ükerre vezettek. A horvát nemzetiek — jan. 5-röl kelt bécsi tudósítások szerint — követeléseikkel végleg elutasittattak , de egyszersmind felhivattak, hogy emlékiratukban kifejezett kivánataikat a horvát országgyűlésen javaslat alakjában terjeszszék elő. Egyébként a tárgyalások nem szakadtak meg végleg , s hihetőleg Pesten fognak folytattatok A „P. Lloyd“ a bécsi alkudozásokról az Írja, hogy azokban a vezéreszme kezdettől fogva az volt, hogy a nemzeti és unionista-párt között fusio hozassék létre, mi lehetségesnek látszott, de némely föltételeknél fönakadt. A nemzetiek emlékirata — hir szerint — oly szellemben van szerkesztve, mely azt bizonyítja, hogy a párt merev álláspontjához szigorún nem ragaszkodik. Az alkudozások egyik lényeges pontja az is volt : mily módon legyen Horvátország ezentúl képviselve a magyar országgyűlésen, s hogy itt mily befolyása legyen a horvát szavazatoknak a magyar ügyekre s viszont a pesti országgyűlésnek a horvát dolgokra; és ez nagy fontosságú kérdés, miután a horváth követek száma, a határőrvidék polgárosítása következtében 60-nal szaporodik. A zágrábi nemzeti érzelmű lapok a bécsi alkudozások jó süke- rét üdvözlik, s azoktól szerencsés fordulatokat várnak. Képviselőházunk az ünnepi szünetek után e hó 9-én újra megkezdé üléseit. Ez alkalommal egy pár interpellatio után az elnök azon kérdésére: szándékozik-e a ház, a folyó ügyek elintézése után a vall. és közokt. budgetet tárgyalni ? elhatároztatott, hogy a költség- vetés tárgyalása a jan. 10-ki ülésben fog megnyittatni. Lónyay gróf ministerelnök legújabb bécsi működésének egyik fontos tárgyát képezte a közös activák és passivák kérdésének tisztábahozatala is, és mint hírlik, ez ügyben sükerült a két mi- nist.-elnöknek s két pénzügyministernek, értekezletek alapján a nehézségeket eloszlatni. A birod. tanács c hó 12 én kezdi meg rendszeres üléseit. Egy hó alatt szándékoznak letárgyalni az 1872-ki költségvetést, s aztán a ház hat hétre elnapolja magát, hogy ez alatt a kormánynak ideje legyen a választási reformot s a lengyeleknek adandó engedményeket illető kérdésekben a pártvezérekkel tanácskozni, s magának a házban több séget biztosítani. A felirati bizottmány a Herbst képviselő által szerkesztett felirati tervezetet jan. 8-iki ülésében teljesen elfogadta. Franciaországi hírek szerint Párisban Vautrain nagy szavazattöbbséggel választatott képviselővé Hugo Viktor ellenében. Jan. 7-én a fővárosban nagy tüntetés volt az internáltatásuk alatt elhalt francia katonák emlékére. 6000 ember zenekarral s fekete fátyollal bevont zászlókkal vett részt az emlék felszentelésén, hol hazafias szónoklatok tartattak. Ango lországból jan 7-éröl kelt tudósítások szerint a va- lesi herceg megnyugtatólag javul. A spanyol törvényhozás 1871-ki ülésszaka egy kir. rendelet által bezáratik, s a cortes jan. 22-ére hivatik egybe. Mexikóból érkezett hírek jelentik, hogy a forradalom az északi részeken halad. Porfirio Diaz hátrál. Levelezések. Gyöngyös, jan. 8. Tehát megtörtént itt is a megyei bizottsági tagok választása. A baloldalnak jutott tizenhárom, a jobboldalnak hét. A Deák-párt lazán volt szervezve, elnöke a választás előtt pár nappal egy conferentiánál leköszönt, a confer entia által választott uj elnök, hogy magyarul fejezzük ki maguakat, überrumpolva volt a hirtelen teendők által, — azontúl minden kedvező szél a balpártra vert, lévén minden elnök s bizalmi-férfiuság azon oldalról. Még csak rósz néven se lehet nekik venni, hogy nem segítenek a Deák-pártnak. No de, megfeszített erő, disciplinált gyülésezés, folyóvá tett, s a választás színhelyén is alkalmazott gúny és az ellenséges tömegek csoportositása dacára, épen csak öt, mondjad öt votummal győztek. Jól tették. Az élhetetlenség s per eminentiam szelid polgári erkölcs igen nagyra becsült tulajdon absolut államban, hol a parancsok és rendeletek fölülről jönnek, s a jó polgárnak nincs egyéb dolga, mint azoknak engedelmeskedni. Az ilyen városokat s egyeseket jegyeznek aztán „gut gesinnt41 jelzővel, a hatalom gyeplő-kezelői. De hát már alkotmányos országban ez egészen másként van. A mi a polgárokra bizatik, azt a polgároknak kell végrehajtani is. Mindent összevéve ha nem teljesen minden, de bizonyára leg- eminensebb s lényegesebb kötelessége és joga a különnemü választások. És ezt nem lehet se Isten jóakarata — se a nemzet geniusa, vagy szellemeire bizni. Már hiába, ezen joggal meg van verve az alkotmányos polgár. Constatálhatjuk, hogy itt sokan a jobb oldalról csakugyan ilyen istenverésnek nézik a választásokat. És a ki ösmeri a mi (magyar) választásaink faggató, erőszakos voltát — és a józan polgárok urba- nusabb, szelidebb természetét, — nemisnagyon csodálkozhatok rajta. De hagyjuk a reflexiókat. Mi úgyis meglehetősen tudunk beszélni, talán irni is, — épen csak tenni nem igen tudunk. Hanem egész átalánosságban, e tulajdonunkat minden oldal osztja. Épen erre akarok térni. Milyen zaj, küzdelem, nyugtalanság, izgatott láz, és költekezés egész az enerválásig, miért? ambitio, és hiúságból nagy részt, hogy Péter, meg Pál és ha lehet József is megválasztassék. , Meglett az elfáradt kedélyek és küzdők nagy kívánsága. És azután . . . következnék a kötelesség, mely a választásból, illetőleg a bizalomból eredt a választottra. Itt már megpuhul sok kemény hazafi, és például az országgyűlésen egy párt sincs oly nagy, mint a távollevők pártja. Most hát szívesen zengedezünk örömet a megválasztottak örömébe, — de majd megnézzük, hogyan teljesitik mandátumaikat. A vármegye dolga különben csak meglesz, ha a gyöngyösi bi- zottmányi tagok nem igen emelik is, — de a közelgő városi képviselet választásánál merjük e körülményt a t. választó polgárok figyelmébe ajánlani. Némi törvényes uzus alapján idáig csak harminc képviselő hozhatott határozatot a kilencvenböl — tehát egy harmad, — az uj községrendezési törvény szerint a jelenlevők határoznak. Tehát ket- ten is. De mert ezt senki sem akarhatja, a választásoknál főszempont legyen, olyanokak kiszemelése, kik a város ügyeit szivükön is hordják — meg eszök is van intézésükhöz, meg el is mennek oda, a hol ezek intéztetnek. Egy város ügyeit nem szabad elhanyagolni, se pedig pénzét elkölteni — egy párt kedvéért sem. Ebben nincs se jobb párt, se balpárt, se politika. A garas azé, a kié, és joggal se a többség, se az egész ország el nem veheti az egyestől. Azért a volt tisztviselők szigorú számadás ... és a leendőktől, valamint a képviselettől is — lelkiismeretes és a lakosok előtt bepróbált b e csü 1 e t e s s é g kivántassék. Azt véljük, ez ellen egy pártnak sem lesz kifogása ; mert tehetségtelen, üres, vagy épen talán próba szerint nem egészen tiszta jellemeket egyik párt sem akar felvetni. Nem is azért szellőztetjük e dolgokat, — csak hogy a hiba, valamely más köpenyeg, avagy titulus alatt meg ne essék. Ha merőben pártkérdéssé lesz ezen ügy is, — minden megtörténhetik. Sokat beszéltünk a választásokról, nem is kis dolog ez, — de már mégis egyébre megyünk át. Hamarjába el akartuk lepni az irodalmi tért is: 1 ap j ain k k a 1.
