Eger - hetilap, 1871
1871-02-23 / 8. szám
59 hogy a háború folytatása Francziaország részéről lehetetlen. Ezt nagyon jól tudja Bismarck, azért ragaszkodik oly makacsul a területátengedés föltételéhez. Berlini hirek szerint, mig a hadi kárpótlás teljesen megfizetve nem lesz, a németek megszállva tartják nemcsak Elsasst és Lotharingiát, hanem a Champagnet is. Alig lehet az iránt kételkedni, hogy oly béke, mely Francziaország megalázásával köttetik meg, nem lesz egyéb fegyverszünetnél, mert Fransziaország a legelső alkalmat föl fogja használni a kölcsön visszaadására. Újabb hirek szerint, a németek febr. 24-én vonulnak be Párisba, s Vilmos császár a Mars-mezőn szemlét tartand csapatai fölött. A párisi lapok fölhívják a lakosokat, hogy a német csapatok bevonulását nyugodt megadással és csendes szivbánattal, mint a kérlelhetlen sors csapását viseljék el. Párisban ezen idő alatt gyászt készülnek ölteni. A város élelemmel bőven el van látva, fütöszerekben azonban nagy hiány van, — Írják Versaillesból. Párisban a halandóság még mindig rendkívül nagy. A bicétrei kórházban 1200 himlöbeteg fekszik. Rochefort „Mot d’ ordre11 czimü lapot alapított, mely az őrültséggel határos irányt követ. A királygyilkosságot proclamálja, helyesli Prim meggyilkoltatását, s óhajtja, hogy Amadé király hasonló sorsban részesüljön. Szerencse, hogy ez őrültségeken a párisiak többnyire nevetnek. Belfort feb. 15-én capitulált. Francziaország összes ostromlott várai közt Belfort nyerte a legkedvezőbb megadási föltételeket, mert a 12,00nfőnyi he lyörségnek, tekintve hősies védelmét, megengedtetett, hogy fegyverrel és pogyászszal vonulhasson el. Az erős várat, mely nov. 3-ika óta volt körülzárolva, s több héten át lövetett, a hős Deufert ezredes védelmezte. A capitulatio folytán a fegyverszünet, mely újabban febr. 24-ig meghosszabbittatott, a délkeleti csatatérre is kiterjesztetett. — A garibaldisták már megkezdték kivonulásukat Franczia- országból ; a szegényebb sorsuakat a franczia határról államköltségen szállítják tovább. Garibaldiis elbocsáttatását kérte a franczia kormánytól, mely lemondását elfogadva, távozása fölötti sajnálkozása mellett köszönetét mondott neki. Garibaldi visszatért Caprerába. sek fölemelése, Hoffman Pál pedig egy protestáns egyházjogi tanszék föláiiitása iránt tett indítványt. Mindkét indítvány elvileg elfogadtatott, csupán sürgősségek iránt merültek föl szétágazó nézetek, mig végre Hodossy indítványa a pénzügyi, Hoffmanné pedig a tanügyi bizottsághoz utasittatott. A műegyetemi költségvetésnél Török Sándor ( soproni) komoly megfontolásra méltó fölszólalást. tett az összes hazai tachnikai ügy emelése s a műegyetemnek Pestre álhelyezése tekintetében. Szentpály Jenő szintén nagy horderejű határozati javaslattal állott elő a technikai oktatás szabályozása és korszerű reformja tárgyában. E határozati javaslat a pénzügyi bizottsághoz utasittatott. A többi tételeknél is több alapos Dézet s figyelemre méltó óhaj nyilvánult. Megszavaztattak a következő összegek : a pesti kir. egyetemre 352,059 ft, a gymnasiumi tanárképezdére 20,150 ft, tanodái szaklapok segélyezésére 800 ft, a József-miiegyetemre 124,888 ft, a reáltanodái tanárképezdére 11,000 ft, az orsz. mintarajztanodára 19,560 ft, a nagyszebeni jogakademiára 17,755 ft, a kolozsvári jogakademiára 15,445 ft, a kolozsvári sebészeti tanodára 31,615 ft, az erdélyi felsőbb tanintézetek közös költségeire 2500 ft, gymnasiumok s reáltanodákra 189,989 ft, férfi- és nö-tanitóképezdékre 346,110 ft. A fegyverszünet alatt. A franczia nemzetgyűlés Bordeauxban szorgalmasan ü'ésez. A választások igen gyors igazolása után a nemzetgyűlés febr. 16-án megválasztá hivatalnokait; elnökké Grévy, afölnökké Martel Benoist d’Aazy és Vitel választattak meg. E négy elnöki tag, három különböző pártárnyalathoz tartozik. A febr. 17-iki ülésben Thiers Francziaország végrehajtó hatalmának fejévé választatott, ki következőleg álli tá össze minisztériumát: Dufaure igazságügyi, Favre külügyi, Picard belügyi, Simon oktatásügyi, Lambrecht kereskedelmi. Leflo hadügyi, Pothuan tengerészeti és Ravey közmunkaügyi miniszter. Mindnyájan mérsékelt köztársaságiak, kivéve az orleansista Dufauret. Mihelyt Thiers kormányelnökké kineveztetése megtörtént, Ausztria-Magyar- ország, Anglia, Olaszország, s egy magántávirat szerint Spanyolország és Portugálba követei is hozzá mentek, hogy illető kormányaik részéről az uj franczia kormány elismertetését vele tudassák. így a franczia köztársaság megnyerte ama nemzetközi szentesítést, mely tevékenységéhez mind a bel-, mind a külpolitika terén mulhatlanul megkíván tátik. A febr. 17-iki ülésen egy megható jelenet is fordult elő. Keller képviselő benyujtá a Felső- és Alsó-Rajna, Meurthe és Mosel depar- tementok képviselőinek nyilatkozatát, melyben a nevezett megyék lakosságának Francziaországhoz való meleg ragaszkodását tolmácsolják, s minden oly szavazatot vagy plebiscitumot, mely Elsass és Lotharingia átengedését czélozná, semmisnek nyilvánítanak. E nyilatkozat megrendítő hatást gyakorolt, sok képviselőnek szemei kénybe lábadtak. Fájdalom! Elsass és Lotharingia elszakitását nem fog ja megakadályozni. A jelenleg ülésező nemzetgyűlés egyedüli czélja a béke megkötése lévén, Francziaország államformájáról nem nyilatkozott; de midőn Thiersre ruházta a végrehajtó hatalom elnökségét, a kormány élére oly férfiút állított, kinek köztársasági hajlamai nagyon kétesek. Thiers buzgó orleansista volt, s azért aligha alaptalan azon föltevés, hogy a köztársaság napjai meg vannak számítva, s az Orleans-család elöbb-utóbb visszatér Francziaország királyi trónjára. Bordeauxi hirek szerint, a nemzetgyűlés tagjai közt is több mint 400 orleansista van. Egy bordeauxi sürgöny szerint, Thiers egy magánbeszédben a köztársaság mellett nyilatkozott; de ha ez való is, csak azt bizonyítja, hogy Thiers még nem látja elérkezettnek az időt orleansista tervei megvalósítására, s jónak látja, titokban a köztársaság zászlója alatt készíteni elő az utat az Orleans-dynastia visszatérésére. Valószinüleg odamüködend, hogy egy Orleans herczeg választassék a köztársaság elnökévé, kinek aztán nem lesz nehéz, államcsíny segélyével a trónra lépni. Thiers, mint programmbeszédéböl kitűnik, a béke helyreállítása után népszavazás által kívánja az ország államalkatának kérdését eldöntetni. A békealkudozások Bismarck s Francziaország küldöttei: Thiers és Favre közt Páris mellett Seauxban folynak, és pedig biztos kilátással a sikerre. A békeföltételek még mindig ismeretlenek. Franczia forrás szerint, Bismarck Elsassnak, német Lotharingiának Metzig, Diedenhof és Belfortnak átengedését követeli, hadi kárpótlásul pedig 700ü millió frankot kiván, melyből azonban a németek által eddig kierőszakolt hadi sarczok le fognának vonatni, Bármily súlyosak legyenek is a német részről szabott föltételek, fájdalom, Francziaország kénytelen leend azokat elfogadni, mert tábornokai egy Párisban tartott tanácskozás alkalmával határozottan kinyilatkoztatták. Ausztria. A birodalmi tanács febr. 20-án nyittatott meg, mely alkalommal Hohenwarth gróf közölte az uj minisztérium programmját, melyet mind a ház tagjai, mind a közönség hallgatással fogadott. A czél — úgymond — melyre törekszünk, a belbéke s átalános jólét helyreállítása E czélt nem kerülő utakon, hanem az alkotmány egyenes utján akarjuk elérni. Mi nem hagyhatjuk el a tért, melyre a császár minket utalt. De készek leszünk amaz intézkedések megváltoztatására közreműködni, melyek az egyes tartományok autonómiáját jobban megszorítják, mintsem ezt az összeség érdekei megkívánják. Törvényhozási és közigazgatási tekintetben meg fogjuk ragadnia kezdeményt; mi azt hiszszük, hogy indokolt, a reichsrath illetékességének további megszorítása nélkül a tartománygyüléseknek azon törvényhozási ügyekben, melyek a reichsrathnak vannak föntartva, a kezdeményt megadni, meíy az országgyűléseknek a lehetőséget biztosítja, hogy a tartományok sajátságait teljes érvényre juttassák, ellenben a reichsrathnak föntartja a jogot, hogy ily törvényeknek az ösz- szesség érdekeivel való megegyeztetését megvizsgálja és eldöntse. Közigazgatási tekintetben czélunk : a közigazgatási szervezet autonóm megalakítása, s erre vonatkozólag a megfelelő előterjesztéseket megteendjük. Azt hiszszük, hogy a különféle nemzetiségek ez által uj védvet nyernek, mely azokat minden erőszakoskodás ellen a legteljesebben biztositja. A törvényeknek teljes tekintélyét fogjuk föntar- tani, s gondunk leszen, hogy a szabadelvű intézményeket haladási szellemben építsük ki. A kormány az egyházi ügyek terén a függő kérdéseknek legteljesb figyelmét fogja szentelni, s az lesz törekvése, hogy azokat minden irányban kielégítő megoldásra juttassa. A „Warr. Corr. egy félhivatalos nyilatkozata szerint, az utóbbi napok azon hirei, melyek Beust gróf visszalépéséről szólnak, nem egyebek, mint minden alapot nélkülöző önkéntes combinatiók. A „Wiener Abp.u pedig egy czikkben határozott hangon visszautasítja az uj osztrák minisztériumnak tulajdonított alkotmányellenes szándékot. A „Narodny Listyu hja,, hogy kormánykörökben a cseh követelések kivihetetleneknek nyilvánittatnak, mivel a declaransok az alkotmány alapelvéhez nem alkalmazkodnak. — A cseh feudal nemesség a birodalmi tanácsba történt választások törvényessége ellen óvást teend. — Mensdorff herczeg csehországi helytartó f. hó 14-én éjjel meghalt. A „Volksfreund“ Rauscher bibornoknak egy pásztorlevelót közli, melyben mondatik, hogy a pápa csalhatatlansága iránti dogma * I m ’
