Eger - hetilap, 1871

1871-12-21 / 51. szám

402

családja tagjait tettleg bántalmazzák, ellene vagy ellenök súlyos becsületsértést követnek el ;

b) ha az iparos szerződési kötelességeit nem teljesiti ;

c) ha darabszámra dolgozik, és az iparos öt folytonos munkával ellátni nem képes;

d) ha munka folytatásánál egészsége vagy élete oly körülmény által lenne veszélyeztetve, mely a szerződés megkötésekor felismerhető nem volt.

64. §. Az iparos ki segédét törvényes ok nélkül a felmondási határidő eltelte előtt elbocsátja, köteles neki azon bért vagy egyéb illetményt, melyet a felmondási határidő alatt élvezett volna, egyszeresen, de ha a segédnek bérén kivül ellátása is volt, készeres összegben kilépése előtt megadni.

65. §. Azon iparos, ki segédeit lakással is ellátja, e czélra egészséges és lakható helyet tartozik kijelölni.

A segéd által egészségtelen lakás miatt beadott panaszok az iparhatóság részéről mindig a helyszínén a tiszti orvos közbejöttével vizsgálandók meg és haladék nélkül orvoslandók.

C. A gyári munkásokról.

66. §. Az iparos-segédekről szóló : 57. 58., 19., 60., 61., 62., 63.,

64., 65. §§. rendeletéi a gyári munkásokra is kiterjednek. —

67. §. A gyáros köteles összes munkásairól rendesjegyzéket vezetni, abba minden munkás nevét, korát, születése helyét, foglalkozását és bérét beigtatni, s e jegyzéket az iparhatóságnak kivánatára akármikor előmutatni. —

68. §. A műhelyekben munkarendnek kell kifüggesztve lenni, melybe következők veendők fel :

a) a dolgozó személyzet különféle osztályzata és foglalkozása, jelesül a nők és gyermekek alkalmazásának módozata, tekintettel testi erejökre és az utóbbiak iskolai kötelezettségére ;

b) a munkaidő tartama ;

c) a leszámolás idejére és a munkabér kifizetésére vonatkozó határozraányok ;

d) a felügyelő egyének joga ;

e) munkásokkali bánásmód megbetegedés vagy szerencsétlenség eseteiben ;

f) a munkarend álhágóira szabott bírságok;

g) a felmondási határidő és azon esetek, melyekben a szerződési viszony azonnal felbontható.

E munkarend másolata az iparhatóságnak benyújtandó.

69. §. Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fenntartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál.

70. §. Tekintettel a fennálló népoktatási törvényekre is :-4 T Á R

A Nazarenusok vallási és társadalmi tekintetben.

Korunk gőzerővel hajtott reform-eszméi közé itt-ott, — úgy látszik,— némely középkori törekvések is befészkelik magukat. Nem elég még az emberiségnek annyi mindenféle összekevert vallás, a mennyi létezik, hanem mindig újabb és újabbakat kovácsol. És mert annyi sokféle vallás uralkodik, ugyancsak látjuk, mennyire belehaladtunk a boldogság paradicsomába. Az emlékezetes 1863/4-iki Ínséges években hazánknak leginkább alsó vidékein ismét egy újabb vallási szekta ütötte fel tanyáját. Ez a u azarénusok, vagy mint ők nevezik magokat: Krisz tus követőinek felekezete. —

E felekezet, mivel nemcsak a többi vallások elvei- és szertartá" saival ellenkezett, hanem hitelvei által igen sok esetben atársadalmis állami intézmények-s tényekkel is összeütközésbe jött, méltán felkölthette sőt kihívta maga ellen a társadalom,s közelebbről a hatóságok figyelmét. Följelenésök alkalmával több mindenfélék összeirattak rólok, melyek azonban, titkolózásuk folytán többnyire alaptalanok voltak. Ma mégis többet engedtek vallásuk s elveik megismertetéséből, s igy tudunk ró- lok annyit, a mennyit.

Lássuk elsőben is vallási intézményeiket.

Vallásuk egyedüli alapja a sz. irás mindkét része volna, de leginkább az újszövetségé ; tehát a hagyománynyal nem sokat törődnek. A vallás legelső elvei : az Isten létezése. Elismerik a szent Háromságot, de Krisztusnak, mint fő-papnak végbevitt áldozata miatt fölösle10 éven aluli gyermekeket épen nem, a 10 évet meghaladott,, de a 12 évet még el nem éretteket csak az iparhatóság engedélye mellett szabad gyárakban munkára alkalmazni.

Az engedély csak akkor adandó meg, ha vagy az iskola rendes látogatása a gyárban való alkalmazással megegyeztethetőnek mutatkozik, vagy a gyáros részéről külön iskolák felállítása által a gyermekek oktatásáról az iskolahatóság rendeletéi szerint kellő gondoskodás történik.

Kik a 12 éves kort meghaladták, de a 14 éves életkort még be nem töltötték, gyári munkában naponkint csak 8 óra hosszat foglalkoztathatók.

Oly ifjak, kik a 14 éves életkort botöltötték, de a 16 évet még el nem érték, naponkint csak 1U órai munkára alkalmazhatók.

A 16 évet még be nem töltött munkások általában csak oly munkára alkalmazhatók, mely egészségüknek nem árt és testi fejlődésüket nem gátolja.

Ezen törvénynek a tanonczok éjjeli munkájáról szóló 45. §-a a 16 éven aluli gyári munkásokra is kiterjesztetik.

71. §• A munkásoknak munkaközben, úgy délelőtt mint délután félórai, délben pedig 1 órai szünidő engedendő.

Azon gyárakban, melyekben a munka éjjel-nappal folyik, a gyáros az éjjeli munkára alkalmazott munkások kellő felváltásáról köteles gondoskodni.

A nappali munkát reggeli 5 óra előtt kezdeni, és esti 9 órán túl kiterjeszteni nem szabad.

72. §. A gyáros köteles munkása bérét készpénzben legalább hetenkint kifizetni.

Arukat és szeszes italokat munkásainak nem hitelezhet.

Lakással azonban, tűzi fával, földhaszonélvezettel, rendes élelmezéssel, orvossággal, orvosi segélylyel a munkást, ha az beleegyez,, elláthatja s az ezekért járó összegeket a bérfizetés alkalmával béréből levonhatja. Ugyanezen feltétel alatt láthatja el a gyáros munkását a gyárban készülő czikkek előállítására szükséges szerszámokkal és anyagokkal is, ha ezeket szerződés szerint a munkás sajátjából tartozik megszerezni.

Megyei élet.

(Folytatás.)

Ugyanennek kapcsán olvastatott a m. k. közmunka és közlekedési miniszternek 18316 sz. a. kelt rendelele, mely szerint Dr. Pécs Sándor s érdektársainak egy Kis-Terennétöl Egerig, esetleg ezen vonaltól Pest felé vezetendő vasútvonalra ad előmunkálati engedélyt, s hasonlóképen felhívja a megye közönségét ezek működése támogatására.

Tudomásúl vétetik, s egyszersmind jelen végzés Ivády Miklós föszbirónak,s Kürthy Ferencz t. főszbiró útján Egerváros hatóságának

C Z A. {►gesnek tartanak minden áldozatot. Szentség szerintök kettő van : ke- resztségés az úr vacsorája; mert Krisztus csak ennyit rendelt és szerzett halála emlékezetére ; de e szentségek csupán jegyek és pecsétek. —

A keresztség csak felnőtt, beavatott szene életüeknek adatik föl, éspedig azért, mert a kis gyermek nem lehet sem tanítvány, sem hivő; de különben ezeknek úgy sincs rászükségök, mert Krisztus szerint ők ártatlanok. A keresztség anyaga : a viz bemerítés által. Gyermekeiknél a névadás — valamely szentnek a neve — mindjárt születés után történik. A nőkön kivül az itt előfonluló cselekményeket, minden erőshitü férfiú, kit a Szentlélek megszáll és az összes bizalom megtisztel,— végrehajtja. Ha a szertartások végrehajtója bűnösnek találtatnék, eo ipso — a gyülekezetből kizáratik.

Másik szentségök az ur-vacsorája, mely Krisztus halálára emlékeztet. Az úr-vacsora külső jelei: a kovászos kenyér és, ha lehet, sötét szinü bor (egri?). A kiosztás a reformált felekezet szokásaival azonos. Ünnepök nem lévén a vasárnapokon kivül — kiosztathatik, a mikor tetszik a gyülekezetnek. Az úr-vacsorájában szintén csak beavatott szentéletüek részesülhetnek. —

A beavatottak társaságát egyenesen anyaszen tegyház- n ak , a helyi összejöveteleket pedig gyülekezetnek nevezik. Csak ki egy vagy más hitet megtagad és [szent életűnek van declarálva, lehet tagja. Tehát minden más vallásuak hitök megtagadásával egyesülhetnek egy összezavart vallásban. Egyházuk feje — Jézus Krisztus. Hiszik— ha igaz — a feltámadást, a mennyországot, melyet az ábrándos