Eger - hetilap, 1871
1871-12-07 / 49. szám
XI. évi folyam. 4!). szám. Reczcmbcr 7-én 1871. Előfizetési dij : Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám .5 ft - kr. 2 ft 51 ! kr. 1 ft 30 kr. — 13 kr.- 12 kr. EGER, Hirdetésekért: minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tanaim» hetilap, megjelenik minden csütörtökön. ládó-llivatal ' a lyconmi nyomda- Klfiíizrírseket rlfogsd * a szerke8ztdség(Széchenyi-utcza84.sz.)Jentsch Q. könyvkereskedése s minden k. postahivatali Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Az uj ipartörvények. II. Oly ipartelepekre nézve, melyeknek fölállításánál közrendészeti, biztonsági, egészségi s egyéb köz- vagy magán érdekek és jogok találkozásainak is szükségkép figyelembe kell vétetniük,az uj ipartörvény tapintatos és kimerítő czélszerüséggel, és minden megkívántaié óvatosság- és méltányossággal intézkedik. Ily iparüzletek például azok, melyek nagyobb mennyiségű gyúlékony anyagokkal foglalkoznak (lőpor-, gyúszer-készités, gáz, -olaj-gyártás stb.); továbbá : melyeknek gyakorlása folytonos és nagymérvű tűzerő kifejtésével jár (üveghuták, hámorok, öntödék, égető kemenczék, vegyészeti, tükörgyárak stb.); végre olyanok, melyeknek fölállítása közegészségi tekintetek alá jő, minők péld. a nyers állati testrészek kezelésével és feldolgozásával foglalkozó gyárak és üzletek ; kender-áztató telepek, czu- kor,-ser,-szesz gyárak, gőzmalmok stb. Mindezen ipartelepek felállítását a jelen törvény az illető iparhatóság által adandó iparengedélytől teszi függővé, kötelességül szabván egyszersmind az engedélyezésre jogosított iparhatóságnak, hogy a kérdéses ipartelepeknek eleve benyújtandó építkezési, felszerelési s berendezési előrajzát és magyarázatát közrendészeti s egészségügyi szempontokból szakértőkkel megvizsgáltassa , figyelmet fordítván azon intézkedésekre is, melyek a munkások életének s egészségének megóvására szükségesek ; mind e tekintetben az érdekletteket s a helyi viszonyok ismeretével biró egyéneket meghallgassa ; szóval minden felmerülő körülményt figyelembe vegyen, s a netalán elé- íordúló magán-kifogásokat, ha azoknak barátságos úton eszközien- dö kiegyenlítése nem sikerülne, a törvény rendes útjára utasitsa(10. 11. 12. 13. §§.). Az ekként megejtett vizsgálat eredménye szerint aztán a kérdéses ipartelep felállítására nézve az iparhatóság az engedélyt vagy megtagadhatja, vagy, a szükségeseknek mutatkozó feltételek mellett megadja, s az erről szoló indokolt végzést a feleknek 3 nap alatt írásban kiadja. Ezen iparhatósági végzés ellen azonban az érdekletteknek szabadságában áll a végzés kézbesítésétől számított ló nap alatt felfolyamodással élni (14 §). A. már fenálló üzlettelep lényeges átalakítása, valamint az üzlet ’módjának megváltoztatása újból az iparhatóság engedélyezésétől vagyon feltételezve, mely e czélra uj tárgyalási eljárást eszközöl (16 §.) E törvény életbelépte előtt fenálló oly ipartelepek, melyeknek közrendészeti vagy egészségi tekintetekben káros volta kimutatta- tik, ha a baj másként el nem távolítható, teljes kárpótlás mellett kisajátítás utján lesznek megszüntetendők (19 §.), —Nagy zajjal járó üzletek, a templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata a nagy zaj által megakadályoztatnék, meg nem engedendök (17 §.). Az ipartörvény azon fejezeteit s szakaszait, melyek az ipar gyakorlásáról, s az iparos és segédszemélyzetének kölcsönös viszonyairól szólanak, fontosságuknál fogva egész terjedelműkben közöljük. Az ipar gyakorlásáról. 27. §. Minden iparos iparát helyettes vagy bérlő által is űzheti. A bérlök és helyettesek az üzletvezetőkről szóló 24. §. határozmányai alá esnek. 28. §. Minden iparos ugyanazon községben több üzleti helyet (műhelyt, árudát) tarthat, melyek azonban a hatóságnak bejelen- tendök. 29. §. Iparát mindenki rendes lakhelyén kívül, az ország több helyén is űzheti ; de tartozik a lakhelyén kívül nyitott fióktelepet az illetékes iparhatóságnál külön bejelenteni, ahoz helyettest állítani s általában mindent teljesíteni, mit a törvény egy uj iparág megindításánál rendel. 30. § Egy személy többféle ipart is űzhet. Hasonló vagy külön - bözö ipart űzök közös üzlet folytatására is egyesülhetnek. 31. §. Minden iparüzönek joga van, készítményeinek teljes előállítására szükséges mindennemű munkát is egyesíteni, s az erre megkívántaié segédmunkásokat tartani. 32. §. Minden iparosnak joga van úgy saját, mint mások készítményeit nemcsak lakhelyén, hanem azon kivül is az ország bármely helyén tartott heti- vagy országos vásárokon is akár személyesen, akár bizományos által eladni , azokra megrendeléseket gyűjteni vagy gyüjtetni, megrendelt munkát mindenütt teljesíteni vagy teljesittetni. A kéményseprőkre nézve a törvényhatóságok fel vannak jogosítva, tüzrendöri tekintetekből bizonyos munkakerületeket kijelölni. 338. Azon esetben, ha ahusmérés szabad gyakorlása mellett egyes községeknek hússal való ellátása állandóan biztosítható nem volna, jogában áll az illető törvényhatóságnak e czélból az ily községek kívánatéra azokat illetőleg esetről esetre külön intézkedéseket tenni. 34. §. Hús- és kenyérnemüekre az iparhatóság elrendelheti, hogy a sulyszerinti árak a kicsinybeni eladásnál az eladási helyeken kifűg- gesztessenek. 35. §. Az iparhatóságnak jogában áll, bérszolgák , hordárok a más személyek számára, kik közutczákon és téreken, vagy szállodákban és korcsmákban szolgálataikat felajánlják, — valamint közhelyeken a közönség rendelkezésére álló jármüvek , lovak , e3olnakok s más szállító eszközök használatáért bizonyos díjszabást megállapítani. Hasonlóan helye van az illető iparhatóság díjszabásának oly kéményseprők munkájánál, kiknek bizonyos kerületek kizárólagosan kijelöltettek. 36. §. Sütök, mészárosok és kéményseprők az elkezdett iparüzletet tetszés szerint nem szakíthatják félbe, hanem , ha azt abbanhagyni szándékoznak, kötelesek ebbeli szándékukat az iparhatóságnak bejelenteni, és ennek meghagyására az ipart még bizonyos ideig, jelesül sütök és kéményseprők legfölebb 4 hétig, mészárosok lsgfölebb 3 hónapig folytatni. 37. §. Ha az iparos állandó lakását és üzletét más iparhatósági kerületbe teszi át, mindazt tartozik teljesíteni, a mit a törvény uj iparüzlet megindításánál követel. 38. § Az iparosok czégbejegyzésére és üzletkönyveik vezetésére nézve a fenálló törvények rendeletéi szolgálnak zsinórmértékül. Az egri ,j ogászsegélyzö egylet.“ Midőn a fiatalság valamely nemes, jótékony czél iránt érdekeltséget, buzgalmat, lelkesedést tanúsít : életrevalóságának, szép és jóért lángoló kebelének egy kitűnő példáját mutatja be a tevékenységét élénk figyelemmel kísérő közönségnek. Ne tűnjék föl szereny- telenségnek, ha e jellemvonást kisded akadémiánk polgáraira alkalmazom. Az egri joghallgató ifjúság, más akadémiák példájára, nemes- lelküségének, szép és jó iránt fogékony keblének kitűnő példáját mutatta be a n. é. közönségnek, akkor, — midőn szegényebb sorsú collegáin segitendő, — egy jótékony intézet létesítésén fáradozva, kitűzött nemes czélja megvalósítása végett tevékenységi erejének egész teljét összpontositá. S a nemes törekvés meghozá kedves gyümölcseit : ez eszme valósult. így jött létre 1866 ban a jelenleg is fenálló s — hála az égnek és kegyes pártfogóink áldozat-készségének! — szép virágzásnak örvendő egri „jogászsegélyzö-egylet."
