Eger - hetilap, 1871

1871-11-30 / 48. szám

379 az ifjú ültetéseket— nem a töke feje megóvásáért, mert annak arra szüksége nincs, hanem a föld megmiveléseért történik. Midőn egész nyáron át kapáltatik a szőlő, a földnek belső része ki nem fordúl a külső lég hatásainak ; nem is ez a czélja a nyári ka­pálásoknak, hanem csak a fű nyakba, és a dudva tövbe vágása, hogy a szőlő-tő fejlését annak vesszeiben ne gátolja. Az őszi munkáé a feladat, hogy a lég termelő hatásaitól elzárt föld napvilágra jöjön, s az eső, hó, téli vihar, fagy behatásai által ter- mékenynyé alakuljon. S hogy ez mennyire kívánatos és való dolog, meggyőződhetik, aki ö szszel emberül befedett szőlőinek csatornáin végig sétál, és Iá'ja a vad, terméketlen nyirkos talajt, s csudálkozik, hogyan teremhet ez annyi jó bort; de tavaszon reményteljesen látja már a gazda, hogy ama vad nyirok-üledék, a tél által kidolgoztatva, élenyes poronddá változott. Nem kevésbbé szükséges a fedés a töke éltető ésgyümölcsöztetö különbözetes gyökereire nézve. Öreg paraszt szőlészek nem egyszer nyilvánították nekem azon meggyöződé8Öket, hogy más a tökének éltető, más a termő gyökere. Azon principális gyökér, mely a homlitások alkalmával legvas­tagabbnak látszik, az,életerejét adja a tőkének, s azon vékonyabbak melyek e felett számosán széjjel kúsznak a földben, ezek adják a töke termékenységét. S nekik igazuk van. Tessék megtekinteni egy viz által földétől annyira megfosztott tökét, hogy hajszál-gyökerei künn lebegnek a sza­bad légen, csak vastag gyökerén tartózkodik a földben. Nemde több évig fog ez élni valami sank-gödör szélén, de folytonosan gyümölcs- telen marad. Már ha öszszel nem fedünk, vagyis a sorokat a tőkékre nem hány­juk, első dolga lesz a tökének tavaszon arra-felé leginkább irányzani nj hajtású gyökereit, honnan nem háborittatott, — sa tenyészet ez irányban oly erőteljes lesz, hogy legtöbb tápot e felöl nyernek a fürtök. Hanem év folytán már minduntalan hallani a kapások pana­szait, hogy nehéz a munka, hogy nem birják, hacsak megnem kétsze­reződik napi szegődött italuk, s a gazda kezd azon meggyőződésnél megállapodni, hogy üdvösebb a szőlőt befedni télre, mint fedetlenül hagyni. De ezen csak túl esik ; hanem szüret után látva, hogy a szőlő földje végkép elveszett, s ez tovább igy nem maradhat, mert a szőlő ekkép elszegényül s tönkre megy, — elrendeli a befedést. Azonban csak most tűnik ki teljes ártalma a tavali mulasztás­tudta idézni ama könnyed remegést, mely rosszul titkolt belső meg­indulásunkat szokta elárulni. — Mi baja kegyednek, Mistris? — kérdé Lionel, — s minő véletlennek köszönhetem a szerencsét, hogy ma még egyszer lát­hatom. Ah, barátom ! — viszonzá Anna — azért kértem önt magam­hoz, hogy adott szavától fölmentsem, s az enyémet öntől visszakér­jem. Én nem titkoltam el ön előtt szivem érzelmeit; én szeretem önt, Sir Lionel, de egyesülésünkről többé szó sem lehet. A házasság nem csupán a szerelem kifolyása, hanem ebben az illem és élet vi­szonyai is követelik ügyelem be vételöket. Mindaddig, mig vagyonom az önével mérkőzött, elfogadtam az ön látogatásait, s házasságunkba beleegyezém ; most azonban, az udvariasságot mélyen megsérteném, ha viszonyunknak azonnal végét nem szakítanám, mert női büszkesé­gem soha sem engedné meg, hogy önnek nászajándokul — szegény­séget hozzak. Én tönkre vagyok téve, Sir Lionel. Összes vagyono­mat bankár bátyám kezelte, kiről épen e pillanatban veszem a tudó­sítást, hogy üzetéseit beszüntette, s e szerencsétlenségnek én is áldo­zata vagyok. íme, Sir Lionel, most már szegény vagyok. Ne szóljon kegyed ; tudom mit akar mondani. Ismerem jó szivét s nagylelkűsé­gét, de mind hiába ! Határozatom szilárd, én mint szegény nő, soha sem fogok egy gazdag férjhez nőül menni. — Erre nincs mit válaszolnom, kedves Anna,— viszonzá Lionel, — én felfogom azon érzést, mely kegyedet ez elhatározásra kény­szerűé, s nagyra becsülöm azt; azonban engedje meg, hogy egy kérdést tehessek. Valóban annyira szeret kegyed engem, s csupán és egyedül ez az egyetlen ok, a miért tőlem kezét megtagadja? — Semmi más, Sir Lionel ; s ha vagyoni viszonyaink egyenlők volnának, boldognak erezném magamat, ha önnek neje lehetnék. — No úgy áldanom kell a mostoha sorsot, mely kegyedet érte, kedves Annám ! Sohasem tehették volna jobbkor tönkre, mert ép ezen ok, mely miatt kegyed örökre el akar válni tőlem, nekem is sok álmatlan éjembe került már. Kegyed tudja, hogy én csak nak. A végkép ülepedett föld a vastag szölögyökerektől keresztül kasul van szőve, úgy, hogy a munkás, mintha drót-fonatot vágna, erőlködve sem halad, Felszaggatják a tökének az éven át képződött gyümölcs-gyökereit, megbénítják életerejét, s igy a tő szenvedő álla­potba jut. S midőn azelőtt a szokásos munka mellett a töke el nem térhetett kiszabott gyökerezési irányától, mert a jobboldalra serkedö gyökerek kezdetleg a tő kára nélkül megsemmisittetvén, a nedvek biztos irányt keresnek, — most, mintegy megveretve, másfelé utasit- tatik. De legtöbbnyire a jövő évbeni terméketlenség a következése. Ki a mondottakat a tapasztalással egybeveti, igazságot szol­gáltat nekem. Czélja átalán a fedésnek nem annyira az, hogy azon föld áltat, melyet a tőkékre felhányunk, a venyigék bimbóit s a tőkék fejeit a hideg ellen oltalmazzuk, hanem főleg az, hogy a földet felforgassuk, s akkép a levegő s nedvesség jótékony befolyásának kitegyük. így tehát hibáznak, kik csak amúgy nagyjából kaparnak egy kis földet a tőkékhez csupán, mint mondják, hogy a venyige alsó bimbói egy kis takarót kapjanak ! Ily fedés után nem lesz elég a rendszeresített ka­pálás, sőt egy pár kapálás sem üti helyre a csorbát. Fontos tétel még itt, hogy mely időben vigyük véghez a fedést ? A szölöfedéssel addig kell várakozni, mig a szőlő levele jól hullni kezd, vagy azt a derék jól leperzselték. Mert csak ez esetben kezd a szőlőben keringő nedvesség vissza­vonulni, csak ez időben kezd a szőlő élete, s nedveinek működése szunnyadozni ; és csak akkor lehet, kár nélkül, a külső levegőhöz a világossághoz szokott szőlőtökét betakarni. Ha tehát előbb és pedig nedvesen fedetik be a szőlő, — a töke s vesszeje észreveszi a szokatlan nedvességet a reáhányt föld által, hatással lévén reá a sötétség is, mint a csirák fejlesztő eszköze, tüs­tént ide irányozza életnedveit, megforditja működését, s úgynevezett szakáit ereszt. Természetesen ezen működésében később az erősen beálló fa­gyok megakadályozzák a szőlőt, mert egészen visszavonulnak a ned­vek, de már a káros következés megvan, mert tavaszszal levágatván a szakái, erőtlenedik a töke, s késedelmesebben fog hajtani. így tartja ezt Gyürky Antal ur is. Végül ami jelen fedetlen szőlőinket illeti, deczembor folytán az első fagy után alkalmat kell keresni, hogy a szőlőt behányhassuk ; sok példában láttam , hogy a fagy felszíván a földet, igen könnyen ment a munka. Ha pedig ekkor is teljes lehetetlen, a tél végén okvet­atyám vagyonából tartottam föl eddig fényes házamat. Most tehát hallja kegyed : Atyám újból meg akar nősülni, s összes vagyonát e második nejére szándékozik átruházni, s e szerint én nem birok töb­bel, mint ama csekély összeggel, mely anyám után illet. O mily bol­dognak érzem most magamat e kevéssel! Hiszen úgy tetszik, mintha az ég is oltalmába vette volna szerelmünket, mert az ég egyengeti boldogságunk ösvényét, midőn elhárít minden akadályt, melyek ben­nünket egymástól elválasztanának, s igy egybeköttetésünk valóban csak egymás iránti vonzalmunknak leend következése. Boldogult a- nyám után maradt még vagy kétezer font sterling évi jövedelmem, kétség kiviil kegyed is megmenthet még annyit vagyona romjaiból, s ez elég leend arra, hogy valahol Helvéczia bájos vidékeinek szerény lakában megélhessünk, elvonulva a világtól, megszabadulva annak kellemetlen szeszélyeitől is. Adjon isten apámnak hosszú életet s áld­ja meg a kegyed bátyját is, kik bennünket ily nagy szivességben ré­szesítettek. Anna bájos arcza újra kiderült, szemei visszanyerték bűvös lángjokat, kezét nyujtá szive választottjának, s lelke élénk örömet érzett e szellemi győzelem fölött. Lionelt visszamarasztá ebédre, mely ezúttal is, szokottként, pompás és fényes volt, mert Mist. Darley, daczára vagyoni veszteségének, konyháját elfeledte szülcebb korlá­tok közé szorítani. Ebéd alatt szebbnél szebb ábrándos terveket szőt­tek jövöjiikre nézve, s előszedték mindazon idylli eszméket, mik ily alkalmakkor a szerelmesek fejében oly könnyen felmerülnek, melyek­nek kivitele mégis oly sok bajjal jár; szóval: örültek, tréfáltak, ne­vetgéltek, s kivált Mist. Darley szemei szokatlan fényben sugároztak az >n tudatnál, hogy Lionel a szerelmi próbát szerencsésen kiállotta, s hogy a szép özvegy barátnéjának bebizonyíthatta, miszerint szive, választottjának szerelme előtt a pénz nem jő figyelembe. (Vége köv.) *

Next

/
Thumbnails
Contents