Eger - hetilap, 1871
1871-11-30 / 48. szám
379 az ifjú ültetéseket— nem a töke feje megóvásáért, mert annak arra szüksége nincs, hanem a föld megmiveléseért történik. Midőn egész nyáron át kapáltatik a szőlő, a földnek belső része ki nem fordúl a külső lég hatásainak ; nem is ez a czélja a nyári kapálásoknak, hanem csak a fű nyakba, és a dudva tövbe vágása, hogy a szőlő-tő fejlését annak vesszeiben ne gátolja. Az őszi munkáé a feladat, hogy a lég termelő hatásaitól elzárt föld napvilágra jöjön, s az eső, hó, téli vihar, fagy behatásai által ter- mékenynyé alakuljon. S hogy ez mennyire kívánatos és való dolog, meggyőződhetik, aki ö szszel emberül befedett szőlőinek csatornáin végig sétál, és Iá'ja a vad, terméketlen nyirkos talajt, s csudálkozik, hogyan teremhet ez annyi jó bort; de tavaszon reményteljesen látja már a gazda, hogy ama vad nyirok-üledék, a tél által kidolgoztatva, élenyes poronddá változott. Nem kevésbbé szükséges a fedés a töke éltető ésgyümölcsöztetö különbözetes gyökereire nézve. Öreg paraszt szőlészek nem egyszer nyilvánították nekem azon meggyöződé8Öket, hogy más a tökének éltető, más a termő gyökere. Azon principális gyökér, mely a homlitások alkalmával legvastagabbnak látszik, az,életerejét adja a tőkének, s azon vékonyabbak melyek e felett számosán széjjel kúsznak a földben, ezek adják a töke termékenységét. S nekik igazuk van. Tessék megtekinteni egy viz által földétől annyira megfosztott tökét, hogy hajszál-gyökerei künn lebegnek a szabad légen, csak vastag gyökerén tartózkodik a földben. Nemde több évig fog ez élni valami sank-gödör szélén, de folytonosan gyümölcs- telen marad. Már ha öszszel nem fedünk, vagyis a sorokat a tőkékre nem hányjuk, első dolga lesz a tökének tavaszon arra-felé leginkább irányzani nj hajtású gyökereit, honnan nem háborittatott, — sa tenyészet ez irányban oly erőteljes lesz, hogy legtöbb tápot e felöl nyernek a fürtök. Hanem év folytán már minduntalan hallani a kapások panaszait, hogy nehéz a munka, hogy nem birják, hacsak megnem kétszereződik napi szegődött italuk, s a gazda kezd azon meggyőződésnél megállapodni, hogy üdvösebb a szőlőt befedni télre, mint fedetlenül hagyni. De ezen csak túl esik ; hanem szüret után látva, hogy a szőlő földje végkép elveszett, s ez tovább igy nem maradhat, mert a szőlő ekkép elszegényül s tönkre megy, — elrendeli a befedést. Azonban csak most tűnik ki teljes ártalma a tavali mulasztástudta idézni ama könnyed remegést, mely rosszul titkolt belső megindulásunkat szokta elárulni. — Mi baja kegyednek, Mistris? — kérdé Lionel, — s minő véletlennek köszönhetem a szerencsét, hogy ma még egyszer láthatom. Ah, barátom ! — viszonzá Anna — azért kértem önt magamhoz, hogy adott szavától fölmentsem, s az enyémet öntől visszakérjem. Én nem titkoltam el ön előtt szivem érzelmeit; én szeretem önt, Sir Lionel, de egyesülésünkről többé szó sem lehet. A házasság nem csupán a szerelem kifolyása, hanem ebben az illem és élet viszonyai is követelik ügyelem be vételöket. Mindaddig, mig vagyonom az önével mérkőzött, elfogadtam az ön látogatásait, s házasságunkba beleegyezém ; most azonban, az udvariasságot mélyen megsérteném, ha viszonyunknak azonnal végét nem szakítanám, mert női büszkeségem soha sem engedné meg, hogy önnek nászajándokul — szegénységet hozzak. Én tönkre vagyok téve, Sir Lionel. Összes vagyonomat bankár bátyám kezelte, kiről épen e pillanatban veszem a tudósítást, hogy üzetéseit beszüntette, s e szerencsétlenségnek én is áldozata vagyok. íme, Sir Lionel, most már szegény vagyok. Ne szóljon kegyed ; tudom mit akar mondani. Ismerem jó szivét s nagylelkűségét, de mind hiába ! Határozatom szilárd, én mint szegény nő, soha sem fogok egy gazdag férjhez nőül menni. — Erre nincs mit válaszolnom, kedves Anna,— viszonzá Lionel, — én felfogom azon érzést, mely kegyedet ez elhatározásra kényszerűé, s nagyra becsülöm azt; azonban engedje meg, hogy egy kérdést tehessek. Valóban annyira szeret kegyed engem, s csupán és egyedül ez az egyetlen ok, a miért tőlem kezét megtagadja? — Semmi más, Sir Lionel ; s ha vagyoni viszonyaink egyenlők volnának, boldognak erezném magamat, ha önnek neje lehetnék. — No úgy áldanom kell a mostoha sorsot, mely kegyedet érte, kedves Annám ! Sohasem tehették volna jobbkor tönkre, mert ép ezen ok, mely miatt kegyed örökre el akar válni tőlem, nekem is sok álmatlan éjembe került már. Kegyed tudja, hogy én csak nak. A végkép ülepedett föld a vastag szölögyökerektől keresztül kasul van szőve, úgy, hogy a munkás, mintha drót-fonatot vágna, erőlködve sem halad, Felszaggatják a tökének az éven át képződött gyümölcs-gyökereit, megbénítják életerejét, s igy a tő szenvedő állapotba jut. S midőn azelőtt a szokásos munka mellett a töke el nem térhetett kiszabott gyökerezési irányától, mert a jobboldalra serkedö gyökerek kezdetleg a tő kára nélkül megsemmisittetvén, a nedvek biztos irányt keresnek, — most, mintegy megveretve, másfelé utasit- tatik. De legtöbbnyire a jövő évbeni terméketlenség a következése. Ki a mondottakat a tapasztalással egybeveti, igazságot szolgáltat nekem. Czélja átalán a fedésnek nem annyira az, hogy azon föld áltat, melyet a tőkékre felhányunk, a venyigék bimbóit s a tőkék fejeit a hideg ellen oltalmazzuk, hanem főleg az, hogy a földet felforgassuk, s akkép a levegő s nedvesség jótékony befolyásának kitegyük. így tehát hibáznak, kik csak amúgy nagyjából kaparnak egy kis földet a tőkékhez csupán, mint mondják, hogy a venyige alsó bimbói egy kis takarót kapjanak ! Ily fedés után nem lesz elég a rendszeresített kapálás, sőt egy pár kapálás sem üti helyre a csorbát. Fontos tétel még itt, hogy mely időben vigyük véghez a fedést ? A szölöfedéssel addig kell várakozni, mig a szőlő levele jól hullni kezd, vagy azt a derék jól leperzselték. Mert csak ez esetben kezd a szőlőben keringő nedvesség visszavonulni, csak ez időben kezd a szőlő élete, s nedveinek működése szunnyadozni ; és csak akkor lehet, kár nélkül, a külső levegőhöz a világossághoz szokott szőlőtökét betakarni. Ha tehát előbb és pedig nedvesen fedetik be a szőlő, — a töke s vesszeje észreveszi a szokatlan nedvességet a reáhányt föld által, hatással lévén reá a sötétség is, mint a csirák fejlesztő eszköze, tüstént ide irányozza életnedveit, megforditja működését, s úgynevezett szakáit ereszt. Természetesen ezen működésében később az erősen beálló fagyok megakadályozzák a szőlőt, mert egészen visszavonulnak a nedvek, de már a káros következés megvan, mert tavaszszal levágatván a szakái, erőtlenedik a töke, s késedelmesebben fog hajtani. így tartja ezt Gyürky Antal ur is. Végül ami jelen fedetlen szőlőinket illeti, deczembor folytán az első fagy után alkalmat kell keresni, hogy a szőlőt behányhassuk ; sok példában láttam , hogy a fagy felszíván a földet, igen könnyen ment a munka. Ha pedig ekkor is teljes lehetetlen, a tél végén okvetatyám vagyonából tartottam föl eddig fényes házamat. Most tehát hallja kegyed : Atyám újból meg akar nősülni, s összes vagyonát e második nejére szándékozik átruházni, s e szerint én nem birok többel, mint ama csekély összeggel, mely anyám után illet. O mily boldognak érzem most magamat e kevéssel! Hiszen úgy tetszik, mintha az ég is oltalmába vette volna szerelmünket, mert az ég egyengeti boldogságunk ösvényét, midőn elhárít minden akadályt, melyek bennünket egymástól elválasztanának, s igy egybeköttetésünk valóban csak egymás iránti vonzalmunknak leend következése. Boldogult a- nyám után maradt még vagy kétezer font sterling évi jövedelmem, kétség kiviil kegyed is megmenthet még annyit vagyona romjaiból, s ez elég leend arra, hogy valahol Helvéczia bájos vidékeinek szerény lakában megélhessünk, elvonulva a világtól, megszabadulva annak kellemetlen szeszélyeitől is. Adjon isten apámnak hosszú életet s áldja meg a kegyed bátyját is, kik bennünket ily nagy szivességben részesítettek. Anna bájos arcza újra kiderült, szemei visszanyerték bűvös lángjokat, kezét nyujtá szive választottjának, s lelke élénk örömet érzett e szellemi győzelem fölött. Lionelt visszamarasztá ebédre, mely ezúttal is, szokottként, pompás és fényes volt, mert Mist. Darley, daczára vagyoni veszteségének, konyháját elfeledte szülcebb korlátok közé szorítani. Ebéd alatt szebbnél szebb ábrándos terveket szőttek jövöjiikre nézve, s előszedték mindazon idylli eszméket, mik ily alkalmakkor a szerelmesek fejében oly könnyen felmerülnek, melyeknek kivitele mégis oly sok bajjal jár; szóval: örültek, tréfáltak, nevetgéltek, s kivált Mist. Darley szemei szokatlan fényben sugároztak az >n tudatnál, hogy Lionel a szerelmi próbát szerencsésen kiállotta, s hogy a szép özvegy barátnéjának bebizonyíthatta, miszerint szive, választottjának szerelme előtt a pénz nem jő figyelembe. (Vége köv.) *
