Eger - hetilap, 1871
1871-11-02 / 44. szám
347 és olyannak jelöljük meg, melyen legalább kísérleteket tenni nem lenne haszonnélküli fáradság. Végre még egy kivánatunknak adunk kifejezést, és ez abból áll, vajha mennél többen érdeklődnének ezen közös birtokaink sorsa iránt, mennél többen látogatnák, tekintenék meg azt, s mondanák el nyíltan, legjobb meggyőződésük szerint nézeteiket, mert azt hiszszük, hogy a nézetek kifejezése azoknak, kik hivatva vannak e téren cselekedni, nem lehet kellemetlen,s habár egynémely része, minta mienk is, nem igényli azt, hogy feltétlenül mérvadó legyen, de igenis azt, hogy a meggyőződés őszinte szavával elmondva figyelembe vétessék, ha jó, követtessék, 3 ha nem mindenben az, szives tudomásul szolgáljon. _________ E ger, okt. 30. 1871. Mint a viharüzte láng, mint a sújtó villám járta be városunkat f. hó 26-ának reggelén a megdöbbentő hir, hogy: „Máriásay püspök meghalt!" — Hetek óta, miközben a nemes főpapot, közszeretetünk s tiszteletünk tárgyát, aggasztó betegség bilincseié ágyhoz, remény és aggály váltakoztak keblünkben, s minden arczon csak e kérdés vala olvasható : Fölgyógyul-e Mariássy, vagy elragadja tőlünk a halál?" Fájdalom! az utolsó teljesült. „Az egri főszékesegyházi káptalan — igy szól az ugyanazon napról kelt gyászhirdetés — saj át, valamint az elhunytnak testvérei s rokonai nevében szomoro dott szívvel jelenti Mélt és Fötdő Markus és Batizfalvi Máriássy Gábor fölszentelt paleopolisi püspök, a bold, szűz sz.-iváni apátja, egri fő-egyházi olvasókanonok, érs. helyettes, általános ügyhallgató <és egri szegényintézeti elnöknek f. é. okt. 26-án regg. 4 órakor, élte fiö-ik évében, meghűlés folytán kifejlett hagymázban, a szentségek ájtatos fölvéte után történt kimultát. A boldogult hűlt tetemei f. hó 27-én délelőtti 10 órakor szokott egyházi szertartással fognak koporsóba helyeztetni, 28-án pedig délut. 4 órakor az egri főszékesegyházi sírboltba letétetni. Végre az engesztelő sz. mise-áldozat 30-án regg. 10 órakor fog a föszékesegyházban bemutattatní. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Városunk gyászt öltött, s lakóinak, mondhatni, összesége, vallás különbség nélkül sietett a boldogult gyászravatala köré, meghozni iránta a kegyelet adóját. Maga az ég is gyászba borult, s a koporsóra, mely az Udvezült hideg hamvait fődé, sürü könnyeket hullatott. A temetés napján, a kedvezőtlen idő daczára, tömérdek részvevő nép lepte el a halottas udvart, az épületeket s az utczákat, melyeken a halotti diszmenet vala elvonulandó. A püspökileg díszített ravatalt a megye s város díszbe öltözött hajdúi, s fáklyások nagy serege fogta körül. A gyászszertartást maga egri érsek ő exja, a mélt. főkáptalantól környezve, fényes papi segédlettel végezte. Megható volt látni az ősz föpásztort, midőn egyházmegyéje legjobb s leghübb fiai egyikének hült tetemeitelérzékenyiilt szívvel s könnyes szemekkelszentelé be! Ekkor az egri növendékpapok kara megzendült, s ajkaikról meghatólaghangzott fel a Zsaskovszky Endre által ez alkalomra szerzett s harsonákkal kisért gyászdal. A hosszú gyászmenet megindult, mi közben a Wasa ezred jeles zenekara gyászindulókat játszott. A székes-egyháznál a koporsó újra beszenteltetett a vég-gyászénekek elhangzottak, a a boldogult hamvai a sírboltba tétettek. — A székesegyházban f. hó 30-án, a boldogultért tartott engesztelő sz. mise-áldozatot szintén kegyelmes érsek föpásztorunk ö exja tartotta, mely alatt az ezredi zenekar tagjaival is erösbült fő-egyházi zenekar Röder gyönyörű „Re- ,quiem"-ét — a jeles zeneszerző utólsó müvét — szép szabatossággal játszotta. — Mint értesülünk, a boldogultnak még életében tett na- gyobbmérvü jótékony adakozásai s végrendeleti hagyományai ösz- szesen többre rúgnak 28,000 írtnál, s legnagyobbrészt egyházmegyei, részben leánynöveldei s szegényintézeti alapítványok. Ezen kivül „mennyit adott a jobb kéz, hogy ne tudja a bal — jegyzi meg az E. E. K. — az csak az életkönyvében vagyon felírva s hogy mit vesztett benne, a páratlan bökezüségü, a ritka nyájasságu, a leereszkedő, s mégis oly tekintélyes egyházi föurban, a magyar egyház, s különösen Eger városa, azt csak azok tudják, kik a boldogultat közelebbről ismerték. Jól mondja a „Gyászhangok" Írója: Csak az érzi, mit rabolt a halál, A ki tudja, mink valál! Sz. Városi ügyek. Eger városa részéről f. év October 29-én tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak : A f. évi September hó 14-iki jegyzőkönyv észrevétel nélküli hitelesítése után elnöklő polgármester előterjeszti, miként több oldalról nyilvánított óhajtásnak vél kifejezést adni az által, ha az érseki fürdő előtt levő s az ottani tért disztelenitö patak medre beburkol- tatása iránti intézkedés-tételre e testületet fölkéri ; teszi ezt még különösen azon okból is, mert ezen mederből kigözölgö kellemetlen bűz, a fürdő-házak és érseki sétakertbe vezető egyedüli utat és tért egészen elözönli ; — ezen indítványát igen könnyen keresztül vihe- tönek találja, a mennyiben ez ügyben az érseki s fökáptalani uradalom, nem különben az úji’ürdö tulajdonosa Simkovics Imre is érdekelve lévén, meggyőződése szerint most nevezettek, a költségek aránylagos fedezéséhez járulni hajlandók lesznek ; — mely indítványát elfogadás végett újólag ajánlja. E testület megvan győződve arról, hogy kérdéses patak medre kellemetlen kigőzölgése miatt már magában kőzrendöri tekintetből sem hagyható továbbra is jelen állapotában ; ez alapon és az elnöki előterjesztés folytán Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt, Babits István, Eísenman János, Mészáros István, Kubik Endre, Sír Antal képviselők és Dusárdy József jegyzőből álló bizottság megbizatik, miként kérdéses patak medrét a helyszinén vizsgálják meg, s annak szabályozása, illetőleg mikénti beburkolására vonatkozó javaslatukat a szükséglendö költségvetéssel együtt e testülethez mutassák be. A mennyiben pedig ez ügyben az érseki és fő káptalani uradalmak, nem különben Simkovics Imre fürdő-tulajdonos is érdekelve vannak, nevezettek ezennel felhivatnak, miként a küldöttségi elnök által kitűzendő, s velük közlendő határnapon és időben, magukat képviseltetni szíveskedjenek. Végre Miután több rendbeli panasz merült fel kérdéses a patak medrén keresztül vezető hidon tiíli út-részek rosszasága, illetőleg egyesek által történt megrongálása miatt, — nevezett küldöttség fölhatalmaztatik, az ottani városrészt megtekinteni, s a szükséghez képest fölmerülő intézkedések foganatosítására vonatkozó véleményét bemutatni. Ugyancsak elnöklő polgármester elöadá, miként bizonyos Scharfetter R. pesti lakos, mint egy bajor kereskedelmi ház megbízottja, legközelebb a végett kereste meg, vájjon Eger városa nem volna e hajlandó gáz-világitást létesíteni ? mely fölhívásra adott „igen" válasz után nevezett megbízott, Scharfetter Gusztáv mérnököt körültekintés, illetőleg annak kitudása végett leküldé, ha van-e a városnak egy oly kész terve, melynek alapjára válallkozók számításaikat fektethetnék ; — ha pedig nincs, hajlandó volna-e egy ily tervet készíteni ; vagy pedig annak költségeihez mennyivel kívánna járulni, miután egy ily terv készítése körülbelül 1000 frtot igényel. (Vége köv.) Országgyűlési tudósítás. Elnök az okt. 28-ki megnyitó beszédében Klobusitzky Ág. elhunyt képviselőről megemlékezvén, kéri a házat, e fölötti sajnálatát jegyzőkönyvbe fölvétetni. Helfylgn. a cseh alkotmányos mozgalmakra vonatkozó némi előzmények után következő inrerpellátiót intéz a miniszterelnökhöz : Valók-e azon hirek, melyeket a hazai és lajthántuli hírlapok terjesztenek, a melyek szerint a magyar kormány oda működött volna, hogy a cseh orsz. gyűlés feliratában előterjesztett kívánalmak a fejedelem által visszautasittassanak ? Ha valók, mikép tudja a min. elnök igazolni azt, hogy ö a nemzet tudta s előle- ges beleegyezése nélkül oly lépésre bírja a koronát, mely végkövetkezményeiben igen súlyos veszélyeket hozhat a hazára; másodszor azt, hogy a fennálló törvényekkel összeütközőleg egy testvérnemzet belügyeibe avatkozni nem habozott? Az okt. 30-iki ülésben Tisza Kálmáu a Helfyével egyértelmű de sokkal terjedelmesebb s bonyolultabb interpellatiót intéz a min. elnökhöz a cseh országi ügyek tárgyában. Bittó István igazságügyér a telepitvényesek végleges rendezésére vonatkozó uj törvényjavaslatot teszen a ház asztalára. Politikai heti szemle. Ausztria-Magyarország. — A magyar képviselöház- nak az ipartörvényjavaslatot tárgyaló bizottsága, fontos és érdekes munkálatában, egyebek közt azt is javaslatba hozza, hogy a városokban eddig fizettetni szokott úgynevezett „ipar engedélyezési dijak" töröltessenek el. Az uj Belovármegye okt. hó 16-án tartotta meg első közgyűlését. A megye bizalmi férfiai nagy számmal voltak jelen. A főispánt, Trnski lovagot, küldöttség hivta meg a közgyűlés megnyitására, ki azt nagy tetszés közt tartott beszéddel nyitotta meg. Ezután a gyűlés a községek szervezése fölött tanácskozott, s ennek befejezése után élénk zsiviók között kisérte vissza kedvelt főispánját lakására. A szluiní határezredben, Sichelburg és Marienthal kivételével mindenütt rögtönitélö tszék állíttatott fel a felkelés bűnténye miatt.
