Eger - hetilap, 1871
1871-10-12 / 41. szám
324 meny mind népszerűbbé, s feladatának teljesítésére képesebbé vá- land ; mely üdvös czél elérésére a megye közönségének hathatós befolyását és szives közreműködését kikéri. Örvendetes tudomásul szolgál s végzésileg kijelenti a megye közönsége, miszerint örömmel üdvözöl újonnan szervezett nemzeti véderőnk élén oly férfiút, ki már a nemzetnek kitűnő szolgálatokat tett, midőn Asserman Ferencz honvédezredesnek, a honvéd kerületi parancsnokság átvétele alkalmával új pályájához szerencsekivánata- inkat kifejezzük, egyszersmind azon reményt tápláljuk, miként ily férfiak hazafias szellemű közreműködésével honvédelmi intézményünk oly fejlődésnek fog indulni, mely a nemzet óhajainak, és a honvédség hivatásának megfelelő lesz. A m. kir. belügyminiszter f. évi 24320. sz. a. Klein András sütőmester kérvényét, melyben vezetéknevét Kisbéri-re kéri változtatni, véleményes jelentéstétel végett leküldi. A kért névváltoztatási folyamodvány pártolólag felterjesztetett. Vavrik Béla kinevezett törvényszéki elnök, mint miniszteri biztos a f. évi 3802. sz. a. kelt miniszteri rendelet értelmében megkeresi az első alispánt hogy hozná tudomására, melyek azon helyiségek, melyek az itteni megyeházban jelenleg kizárólag törvénykezési czélokra használtatnak, s tehát melyeket vehetné a szervezendő kir. törvényszék továbbra is, mig más alkalmas helyiségről gondoskodva lesz 1871. XXXI. t. ez. 32 §-ának értelmében igénybe. Jelenleg a megyei törvényszék rendelkezése alatt levő helyiségek a telekkönyvi osztályt kivéve az I-sö alispáni lakosztályt képezik, melynek elfoglalására, illetőleg a székházban lakására az I-ső alispán még 1869. évi 76. sz. a. kelt bizottmányi végzéssel lett utasítva. így a megyei törvényszék jelen helyiségei oly ideiglenesek, hogy azok továbbra is e czélra semmikép nem használhatók, s igy azokra nézve az 1871. XXXI. t. ez. 32 §-a sem alkalmazható. Ufasittatik Isaák László I-ső alispán, hogy a megkeresésre nézve ehhez s ez ügyben a minisztériumhoz tett bővebb felterjesztés tartalmához alkalmazkodva lépjen a megkereső törvényszéki elnökkel érintkezésbe. Mely végzés alkalmazkodás végett az I-sö alispánnak kiadatik. Néhány szó a choleráról. II. A cholera egyéb járványos betegségek között azon veszélyes tulajdonsággal bir, hogy annak orvoslását elnapolni nem lehet, mert a beteget csak rögtöni orvoslással lehet biztosan megmenteni; azon helyeken tehát, hol orvos és gyógyszertár nincs, szükséges oly szereket tartani a háznál, melyek a betegség haladását némileg korlátozzák, míg az rendes orvoslás alá vétethetik. Elölegesen kijelentem azonban, hogy én efféle házi szereknek csak azokat tartom, melyeknek kisebb-nagyobb mértékben használata semmi veszélylyel nem jár ; oly gyógyszereket vagy más keverékeket azonban, melyeknek összeállítását az orvos rendesen a beteg kórállapotához bizonyos arányos mértékben szokta elrendelni, orvos nélkül használni nem tanácsos, mert ily szerek minden esetben nem alkalmazhatók. Ezért házi szerül csak forrázatok (herbatheák) melegítők, bor és alkalmas étkeket lehet használni. 1831-ben bizonyos dr. Leó varsói orvos mint legalkalmasabb szert ajánlá: minden második órában három gran Magisteri- um Bismuthi-t kevés ezu korral vegyest bevenni, e mellett czitrom-fü forrázatot. Ha a kezek és lábakban fájdalmat érez a beteg, azokat következő szeszszel dörgölteté : Rp. Liquoris Amonii caustici une. 1, spiritus aDgelicae compositi une. VI. Ajánlott még egyebeket is, különösen érvágást, pióczákat, mit azonban egy más tanács roszal, mint veszélyest. Ezenfelül ajánlá, hogy falu-helyeken a birtokosok, elöljárók tartsanak készen nagyobb mennyiségű Bis- muth-port részletekre felosztva, hogy szükség esetben a népnek azonnal szolgálhassanak. Vájjon mostani orvosaink helyeslik-e ez ajánlatot ? Egy másik tanács pedig :*) „A bécsi újság sz. Iván hava 28-án a cholera iránt ki jött tanáts adása ekként szól : E’ nyavalyában onnét füg minden , ha az mingyárt a kezdete első óráján gyógyita'ik, ha ez elmulasztatik, úgy igen nehéz vagy lehetetlen azt meg győzni. Első jelei ezek : Fő szédülés és nehézség, erős nyomása’ szív gödörben és gyomorban, tagok meghidegülése, imellygés, hányásra és hasmenésre való erőltetés következnek, miként ezek tapasztal*) Az akkor nyomtatásban megjelent hiv. otasitás eredeti szövegezése s ortho- graphiája szeriut — kuriosumként — után nyomva. tatnak ment ha vagy Szekfü herb^thét, vagy ha az nincsen, meleg vizet a’ mennyit tsak lehetséges ’s olly melegen a’ mint tsak megihatik, szükség inni, az test főként az has flanéllal dörgöltessen addig is, mig árra ruha közé tett igen meleg homok boritatik ; az ágyban jól be takarva, kezek ’s lábak kefével dörzsöltessenek j ba ezekre egy, vagy másfél óra múlva erős izzadás következik, veszedelmen túl van a’ beteg, ’s csupán az gyengeeég fogja ötét még néhány napig az ágyban tartóztatni. — De ha az első óra el mulaszta- tott, úgy az nagy gyomor görts meg fosztja a’ beteget minden erejé- tül ’s érzésétül, vére megreked, ’s rothadás következik ; történt azonban hogy még illyenkor is a’ fent irtt móddal, némelyek megmentet- tettek. Az Érvágás sokaknál próbáltatott, de ezek többnyire meghaltak, mert azzal el erőtlenitettvén a’ gyomor görtsöt nem bírták kiál- lani. Előre vigyázásbúl flanél kötéseket jó hordani a’ hason, de ieg főbb orvossága nem rettegni tölle; vannak példák, hogy az attúl való félelem ’s aggodalom annak valóságos tüneményeit elé hozták, ’s okozták ; ’s mindenkor könnyebben által estek azon a’ bátrabbak ’s nem félök.“ Ezekből láthatja a tisztelt olvasó, hogy az időben az orvosok is csak találgatták az orvosi szereket és módját az orvoslásnak, főleg azért, mert mindenki félt tőle, az orvosok úgy mint a nép. Igen merészen viselte akkor magát a néhány év előtt elhunyt Mór vay mezőkövesdi plébános, ki a Tisza mellékén falukra járt orvosolni, s sokaknak életét megmentette, mely tettéért polg. nagy arany éremmel, jutalmaztatott. Szabad legyen itt felhozni saját tapasztalásomat is. Épen az időben nő-testvérem az alföldről nálam lévén, cholerába esett. Miután házamat elzáratni nem akartam, betegemet nem jelentettem fel, hanem azt magam következőleg orvosoltam : azon elvnél fogva, hogy a nem szokott szernek erösb a hatása, először adtam neki melegen fekete kávét, erre a hányás megszűnt, a székeiés azonban nem, készítettem ezután pörkölt darát (grízt) lehetőleg szárazon ; ezt jó melegen megetettem vele; reá jó vörös bort itattam, mit néhányszor ismételtettem. E közben a székelés is megszűnt, a beteg jobban lett és másnap fel is kelhetett. E kedvező sikert részben a gríznek, mely mint hiszem, a gyomorban levő nedveket magába szívta, s különösen a törkölyös eröa vörös bornak rovom fel. Hogy a vörös bornak mily jó hatása van, azt közönséges hasmenés alkalmával is mindenki tapasztalhatta ; meg kell azonban jegyeznem, hogy csak ó vörös bort kell használni; minél régibb annál jobb, és nem kell a bort színe szerint válogatni, mert a borban levő festék nem használ, csak annak ereje s olajossága ; az igen olajos bor nem tartja meg a festéket sokáig. Az egri vörös bornak ily bajokbani hatása már a régi időben is ismeretes volt; olvastam egy kis német könyvecskét, mely a múlt század végén jelent meg és leirta a magyarországi borok tulajdonságait. Az egri vörös bort mint egyedüli biztos szert nevezi a hasmenés (Durchfall) ellen. Ezen szó alatt bizonyosan nagyobb, a choleráéhoz hasonló mérvű székelést érthet szerző. De hogy az egrit egyedülinek nevezi a sógorr tán az egri szőlők sajátos talajának kell tulajdonitani. — A cholera ellen ajánltatott még az időben a boreczet és törköly-pálinka is keverve ; minthogy azonban ezek anyaga a vörös borban tökéletesb mérvben meg van, ennélfogva én csak a teljes sikerrel használhatóvörös bort tartom czélszerünek. Minél fogva ajánlatos, hogy minden gazda, ki teheti tartson házánál pár üveg valódi egri vörös bort a véletlen esetre. Egyébiránt a cholerávai is úgy voltunk akkor, mint sok egyébbel. A tudósok theorizáltak, mig a gyakorlat és egyes esetek minden okoskodást megczáfoltak. így az orvosok csak meleg italokról rendelkeztek, és volt eset, midőn a cholerás kínjában neki ment egy vödör víznek, kiitta és — meggyógyult; mit tán az fejthet meg, hogy péld. midőn legnagyobb nyári melegben egy pohár hideg vizet meg- iván, a víz a gyomor melegségét a testbe űzi az ember utána jobban izzad mint előbb. Ilyen a theoria és praxis. Joo János. Politikai heti szemle. A politikai világ lázas kíváncsisággal várta a csehek kiegyezési programmjának közzétételét, melyet végre lényegének rövid kivonatában okt. 6-án éjfél-felé hozott Prágából a távirda. Most már politikai lapjainkban egész terjedelmében olvasható az, a cseh orsz. gyűlés felirati javaslatának alakjában, úgy amint azt a gyűlés harminczas bizottsága megteremtette. A csehek követelései, mint a kiegyezkedés föltételei, röviden a következőkben foglalhatók össze: A cseh királyság elismeri a Magyarországgal kötött és szentesitett kiegyezést; közösügyeknek ismeri el akülügyet; továbbá a hadügyet, kivéve az ujoncz-megajánlást, s a honvédelmi kötelezettség
