Eger - hetilap, 1871
1871-09-28 / 39. szám
oklevelekkel kellőleg igazolták, a tulajdoni jognak alperes városra lett átruházását pedig alperes város nem bizonyította, mihez képest a tulajdoni jogot felperes egri érseknek megítélni és a kir. Ítélő táblai Ítéletet, az abban felhozott és felhívott okokból is, e részben helybenhagyni kellett. — Ellenben a használat tekintetében a királyi Ítélő táblai ítéletet, figyelembe véve, hogy az 1869. évi october 11-én 17446 szám alatt kibocsátott és K. alatt felmutatott vallás és közoktatásügyi miniszteri rendelet a peresfeleket a közigazgatási utón érvényesíteni megkísértett tulajdon és használat iránti igényeikkel a törvény rendes útjára utasította, meg kellett változtatni, és a használatot a római kath. hitfele- kezetnek megítélni azért, mert ez felel meg az alapítók akaratának, melyet a szakadatlan gyakorlat kétségtelenül tanúsít és mert a birtok használata rendszerint a tulajdonost illeti, melyből folyólag alperes város volt kötelezve igazolni azt, hogy a tulajdonostól a hasz nálatot jogszerüleg megszerezte, azonban alperes a használatnak reá lett jogos háramlását nemcsak be nem győzte, de sőt ennek ellenkezője tudnillik, hogy a kérdéses helyiségek eddig mindig és kizárólag a romai kath. hitfelekezet népiskoláiul használtattak, a K. alatti okmány által is tanúsitatik ; miután továbbá: az 1868 évi 38 t. czikkre való hivatkozással a közigazgatási legfőbb mint illetékes hatóság K. alatti szerint az eddigi felekezeti iskolák minőségének, jellegének megváltoztatására kizárólag az illető hitfelekezetet jogosítja fel, ellenben a községet erre nézve illetéktelennek nyilvánította, ehhez képest tehát alperes város tartozott volna igazolni, hogy a vitatott használatot a tulajdonos és hitfelekezettöl megszerezte, miután azonban ezt be nem bizonyította, felpereseknek mint igazolt tulajdonosoknak a törvény és ezzel összhangzólag a már idézett K. alatti szerint, a kizárólagos használatra jogosultaknak e részbeni keresetüknek ez okból helyt adni s felpereseknek úgy a tulajdoni valamint a kizárólagos használati jogot megitélnis őket a telekkönyvi be- keblezés eszközölhetésére jelen Ítélettel feljogosítani, és ezekhez képest a kir. Ítélő táblai Ítéletet részben megváltoztatni, nem felebbezett részében pedig érintetlenül kellett hagyni. Pesten, julius 11-én 1871. Fdbry m. k. Jamniczky Lipót, m. k. II. A pesti királyi ítélő tábla Polonkay Endre városi ügyész által képviselt Tavasy Antalnak mint Eger város polgármesterének s fölperesnek — Alexy Mihály ügyvéd által képviselt Bartakovics Béla egri érsek, mint a Lyceum főgond- noka s az egri római kathol. hitfelekezet feje, úgyszintén Tarnay János ügyvéd által képviselt Tárkányi Béla József kánonuk mint az egri róm. kath. hitfelekezet egyházi, nemkülönben saját személyökben is védekező, fönnevezett két alperesi képviselő, mint ugyanazon felekezet világi elnökei s alperesek ellen Heves és K.-Szolnok t. e. megyék közp. föszolgabirája, mint kiküldött biróság előtt folyamatba tett, sommás viszszahelyezési perét, melyben az említett első folya- modásu biróság 1870. szept. 12-én 620 sz. a. kelt Ítéletével felperest kereshetőségi jogának megállapítása s az alperesek által kért patvar- sági büntetés alóli fölmentése mellett keresetétől elmozdította s 81 ft. 25 kr. perköltségben elmarasztalta, saját ügyvédének költségeit pedig 61 ft 84 krban állapította meg, mindkét félnek szóval bejelentett és felperesnek 1870 évi 1027 sz. a. alperesnek pedig 1870 évi 1026 sz. a. írásban is indokolt fölebbezése folytán az 1871 évi augusztus hó 14 napján tartott nyilvános ülésen vizsgálat alá vevén következő Ítéletet hozott: Az eljáró első biróság fennebbi számú és keletű ítélete a felperesi kereshetőség megállapítását és alpereseknek felperes ellenében alkalmazandó patvarkodási birság iránti kérelmükkel lett elutasítását, úgy felperesnek a perköltségekben! elmarasztalását tárgyazó részében — indokaiból — érdemileg pedig következő okoknál fogva helyben hagyatik. Indokok: Felperes 1870 év május 27-én benyújtott keresetében, oly helyiségek birtokába kéri magát sommás utón viszszahelyeztetni, mely helyiségeket felperes saját beismerése szerint karhatalommal foglalt el alperesektől ; ezen tény már magában megfosztja jelen keresetet egyik fökellékétől, mert lehetlenné teszi azt, hogy felperes a kérdéses helyiségeknek általa lett békés birtoklását igazolhassa, minthogy pedig továbbá alperesek korántsem önhatalmúlag illetőleg önbirás- kodva foglalták vissza az említett helyiségeket, hanem ezek kulcsai, mint a birtoklás jelvényei Eger város képviseletének határozata folytán adattak át alpereseknek, — a sommás visszahelyezési kereset második főkellékének t. i. az erőszakos foglalás vagy is birtokháborításnak tényálladéka sem állapíttathatott meg; miknek birói figyelembe vételével felperest az 1802. XXII. és 1807. XIII t. ez. rendeletéhez képest sommás utu viszszahely ezési keresetével elutasítani, illetőleg az első bíróságnak ily értelemben hozott Ítéletét helyben hagyni kellett. Kelt Pesten 1871. augusztus 14-én. Szászy László Ráth Károly kir. táblai biró. a pesti kir tábla alelnöke. 7291. p. 871. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyéknek Egerben 1871. évi szeptember 6-án tartott polgári törvényszéki ülésében végeztetett : Ezen curiai Ítélet felolvastatván a felek képviselőivel szabály- szerüleg közöltetni rendeltetik. — Miről Babies István felperesi és Polonkay Endre alperesi ügyvéd ezen végzés által értesittetni rendeltetnek. — Másod alispán : Lipcsey Péter. Okolicsányi Károly, megyei t. aljegyző.
