Eger - hetilap, 1871
1871-09-14 / 37. szám
291 zanak. Örömmel mondhatom, hogy a természettudományi szakosztály, melynek elnökéül minden ülésben az egri csillagászt újra megválasztották, évről évre több tagot számlál ; e szakban az érdekeltség s az eszmecsere élénksége egyre fokozódik. Hasonlót lehet mondani a többi szakosztályokról is, s csak irigység és roszakaró elfogultság tagadhatja, hogy azon szerény mag, melyet ezelőtt 30 évvel hazánk néhány tudományt kedvelő lelkes férfia (kik közt e sorok Írója is lehetni szerencsés volt,) ültetett, azóta terebélyes fává nőtte ki magát, mely hazánk tudományos művelődéséhez sok nemes gyümölcscsel járult. Ha egyéb haszna nem lett volna, minthogy a tudomány embereiben az együvévalóság öntudatát részint fölébresztette, részint megerősítette; hogy tovább hazánk egyes vidékeit tudományos tekintetben megismertette, és hog^ a természettudományoknak hazánkban sok uj erőt szerzett: már az is elég volna, ezen gyűléseket, mint hathatós tényezőit elismerni a magyar táj tudományos művelődésének, s a helyett, hogy némelyek kedvüket lelik abban, ezen gyűléseket ócsárolni, sokkal kívánatosabb volna, ha a szakférfiak e hazában összeállanának arra, hogy közreműködésük által ezen intézmény ne- taláni hibáit megjavitani s az egész institutió tökélyesbülését eszközölni törekednének. Kirándulás kettő volt az idei nagygyűlés alkalmából. Az első Radnára, Lippára és a solymosi várra ; a második Erdélybe és jelesen a petrozsenyi nagyjövőjií köszénbányákba. Radna és Lippa lelkes lakói taraczklövésekkel és a szives látás minden jelével fogadtak minket, és hálára köteleztek le. Derék erdélyi testvéreink pedig szintén minden tőlük kitelhetőt elkövettek, hogy bennünket meggyőzzenek arról, miszerint szivesen látnak. A Zsil folyó vadregényes szűk völgye, melyben Petrozsen fekszik, taraczkdurranások visszhangjától rendült meg és röppentyűk fényes világában ragyogott, midőn megérkeztünk, lakosai pedig gondoskodtak, hogy e helyen, mely még néhány évvel ezelőtt lakatlan hegyszoros volt, 40Ü vendéget a lehetsé- gig elhelyezhessenek. Hogy néhány idevaló csapiár az alkalmat fölhasználta, számláinkat nem dupla, hanem négyszeres krétával megírni, az mit sem von le a lakosság szívélyes készsége által szerzett érdemből, hanem csak uj bizonyságul szolgál, hogy egyes önzők és kapzsi nyerészkedők sehol sem hiányzanak. Lippán és Radnán szíves fogadtatásunk érdeme az ottani állami hivatalnokokat, a megye ottani szolgabiróját és esküdtjét s egyes lakosokat, Pelrozsenben pedig az ottani bányatiszteket s az első erdélyi vaspálya hivatalnokait illeti, mely utóbbiak igazgatósága ingyen vitetett bennünket Aradról leg és hitelt érdemlöleg szóltak e tárgyról, miszerint az orosz kormány jónak látta egy, a czár külügyminisztere által 1778. máj. 15. alájegyzett iratban e hir czáfolását megkisérleni. Alexis neje iránti kegyetlensége és politikai vétségek miatt Nagy Péter által egy külön fölállított törvényszék elé idéztetett, és halálra Ítéltetvén, két napra ezután fogságában meghalt, mint egyesek állítják, saját atyja által fejeztetett le. Második házasságából származott öregebb leányát Annát IX. Frigyes herczeggel (Holstein-Grottorp) házasitá össze. Minthogy pedig ennek fia III. Péter anhalts-zerbsti Katalin herczegnövel, a későbbi II. Katalinnal kelt össze, tehát a Romanow ház csak tiszta német vérrel egyesült, annális inkább, mert nemcsak uralkodói, hanem minden más tagja is német herczegi családok sarjaival kötött házasságot. — II. Katalinnak fia Pál, első házasságában egy hessen- darmstadti, aztán würtembergi herczegnőnek adta kezét; fia és utóda I. Sándor bádeni herczegnöt ; a következő s csak egy hétig (decz. I—9 1825.) kikiáltott Konstantin czár szász-coburg, ennek utóda Miklós pedig porosz királyi leányt vett el; a jelenlegi uralkodónak, II. Sándornak neje, mint nagyatyjáé volt, szintén hessen-darm- stadti herczegnő. Egyetlen Romanow tért el az összekelési szabálytól, és ez a koronába került neki. Az előbb említett Konstantin ugyanis elvált nejétől Szász-Coburg Juliétól, és morganiticus házasságra lépett a lengyel Grudzinszka herczegnövel. A királyi család ezért kényszerité őt születési jogáról lemondani, és Sándor halála után Miklós testvérének a trónt átengedni. Az előadottakból világos, mily benső és széles rokoni összeköttetésben áll az orosz uralkodó ház a többi európai dynastiákkal. Anyjától, ki porosz herczegnő, és nejétől, ki a hessen-darmstadti uralkodó nagyherczeg nővére, a czár minden európai koronás fővel közeli rokon ; Olga nővérének pedig a würtembergi királylyali eljegyzése, Hollandia és Svédországgal hozta közelebb. Konstantin nagyherczeg- nek egy Coburg herczegnöveli házassága folytán Lipót volt belga király családjával és a habsburg házzal, továbbá a portugali uralkodó házzal, e kettős utón Viktor Emánuellel jött rokonságba. Az új dán linia Petrozsenbe s onnan vissza Aradra, mi körülbelül 62 mfldet tesz ki. A petrozseni kőszéntelep 4—5 raértföldre terjed, s a réteg vastagsága 4 öltől 19 ölig megy. A szén fekete, és a vidéken sok megkövült kagylót és levéllenyomatot találhatni. Visszaraenetben a regényes és megható Csetatje-boli nevű barlangot tekinthettük meg, melynek különösen bejárása nagyszerű, és egy östornyot, melynek alapja római eredetű. Sokan el is váltak tőlünk, a kies hátszegi völgyet és regényes vajda-hunyadi várat megtekinteni, melynek helyreállítása tagadhatlanul a jeles Aranyi Lajos, egyetemi tanárnak érdeme, ki a magas kormány figyelmét hazánk ezen legérdekesebb régiségére vezette, de engem a körülmények visszatartóztattak ezen szépségek megtekintésétől. A benyomás, melyet Erdélyből magammal hoztam az, hogv ezen gyönyörű hegyes és regényes vidék lakossága minden tekintetben hátrább áll, mint magyar testvérei. A. Politikai hetiszemle. Múlt héten ment végbe Ferencz József császár-király és Vilmos német császár salzburgi találkozása, mely kiváló politikai jelentőségénél fogva egész Európa által nagy figyelemmel kisértetett. Mindkét uralkodó igen nagy kísérettel e hó 6-án érkezett Salzburgba; jelenvoltak Bismarck, Beust, Andrássy és Hoh enwarth miniszterek is. A napi lapok hasábokat Írtak e találkozás részleteiről, mikép volt öltözve a két uralkodó, mint ölelkeztek és csókolóztak össze sat. ; még többet Írtak, s Írnak még folyvást arról, hogy az uralkodók, illetőleg minisztereik miről tanácskoztak, miben állapodtak meg, köttettek-e szerződések? Csakhogy persze az e körül forgó czikkek alig egyebek találgatásoknál, csupán az látszik kétségtelennek, hogy fontos elvi megállapodások jöttek létre a két nagyhatalom egymásközti viszonyát s az összeurópai politikáját illetőleg. A berlini „Rr. Ztg.u úgy hallja, hogy a gasteini és salzburgi értekezések eredménye oda formulázható, hogy Ausztria és Németország közelebbről a maguk részéről minden támadást elutasitnak maguktól, szorosabb csatlakozásuk által, és minden támadásnak határozottan ellenszegülnek; egyidejűleg Németország részéről demo strati ve bebizonyittatnék, hogy az érintetlen, hatalmas Ausztria föntartására súlyt helyez, — mig Ausztria részéről, hogy a Németországhoz való csatlakozás a béke czéljaira szolgál, minthogy ezt akarják a császár és az összes vezér államférfiak. Salzburgi tudósítás szerint, jól értesült oldalról a minapi csak egy ága az orosz uralkodó családnak; II. Sándor a franczia ex császárral a Leuchtenberg család-, és sógora a würtenbergi koronaher- czeg által rokon. Az oroszországi rokonság sok német családra, főleg pedig a Hohenzollerekre nézve nagy jelentőségű, mert ez utóbbiak e század elején Sándor hatalmas pártfogása nélkül Napoleon szemé- lyes gyűlöletének alig állhatták volna ellen. Ismeretes dolog, hogy Napoleon 1807-ben Poroszországot a térképről kiakarta törölni, s ha ez megtörtént, Ausztria bizonyára minden erejéből a királyság vissza- állitása ellen dolgozott volna. Azóta ugyan az Orosz- és Poroszország közti összeköttetés nem zavartatott meg, és a Hohenzollerek még ott is segítették a pétervári cabinetet,, hol talán saját érdekük az ellenkezőt javasolta volna. VII. Poroszország. A porosz királyi család Európában a legnépesebbek egyike, s jelenleg legalább is 50 tagot számlál, mióta az 1860. márcz. 20-iki kibocsátványnál fogva a hohenzollern hechingeni és a sigmaringi mellékágat is a főághoz csatolták. Nincs Németországnak uralkodó háza, melylyel a Hohenzollerek közvetlenül kisebb nagyobb fokban rokonok nem volnának. A balkézrei házasságok a porosz királyi családban előbb ismeretlenek voltak, de újabb időben náluk is behozatott. III. Frigyes Vilmos király a szép Louise királyné halála után Marrach hölgyet, a későbbi Liegnitz herczegnöt vette el. — Adalbert herczeg Elsler Teréz kisasszonynyal, a hires tánczosnö Elsler Fanny testvérével kelt össze; kevéssel azelőtt pedig a hohenzollern hechingenek főága hasonló házasságot kötött Geyern Amália kisasz- szonynyal. A király egyik unoka nővére — Friderika herczegnő, 1844-ben Pepoli marquishoz ment nőül, a később sz.-pétervári olasz követhez, az egykori nápolyi király, Murathnak unokájához; mind e házasságokat a Hohenzollerek mesáliance-nak tekintik ; — végre pedig a király testvére Albert, balkézrei házasságra lépett a hohe- naui grófnővel, — mivel első nejétől — Németalföld királyának I. Vilmosnak leányátóli elválását nagynehezen keresztülvitte. Folyt. köv. *
