Eger - hetilap, 1871
1871-08-17 / 33. szám
IX. évi folyam. 33. szám. Augusztus 17-én 1871. Előfizetési dij : Egész évre Félévre Negyedévre . Fgy hónapra Egyes szám . 5 ft - kr. 2 ft 50 kr. I ft 30 ki. — 35 kr. — 12 kr. EGER. Hirdetésekért: minden hasAbzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó hivatal : a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad o szerkesztő» é g (Széohenyi-utcza 26. sz.) J e n t s c h G. könyvkereskedése s minden k. postahivata Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Népünk közerkölcsiségének egy szennyfoltja. Á nélkül, hogy szigorú szemlélődést kellene tartanunk jelen társadalmi életünk fejlődése fölött, akaratlanul is szemünkbe ötlik népünk, leginkább pedig az alsóbb rétegű osztályhoz tartozók amaz erkölcsi sinlödése, mely a roszlelkü, pajzán káromkodásban — a honi műveltség legnagyobb meggyalázására —oly nagy mértékben vehető észre. A káromlás magának az istenségnek lealacsonyitásában, megvetésében, meggyalázásában áll; és az ily káromlások magának az államnak, a polgári társaságnak életföltételét, a vallásosságot támadják meg, mely nélkülözhetlen alapja minden polgári társaságnak. A világ műveltsége a kereszténységen alapszik, s át van hatva a Megváltó szellemétől. Azon pillanatban tehát, midőn a művelődés épületének alapja megrendül vagy lerontatik, magának az épületnek is össze kell dőlnie. A vallás alapja a műveltség és erkölcsiségnek ; minthogy pedig minden nagy nemzet egyes családokból áll : e családok erkölcsi épsége vagy romlottsága ad jellemet az egész nemzetnek. Valamint a házi bűnök feldúlják a család boldogságát: úgy a nemzeti bűnök is siettetik annak veszedelmét. Helyesen Írja „Az európai kabinetek és szövetségek1' czimü munkának szerzője, hogy erkölcsileg gyenge nemzeteknek sohasem lehet erős és szilárd kormányuk, s hogy következőleg azoknak, kik valamely nemzet vezetésére hivatvák, mindig érdekükben fekszik, és kell is, hogy feküdjék, miszerint minden hatalmukat és befolyásukat, nemzetük erkölcsi erejének növelésére fordítsák, mert minden egyéb csak pro visorium." Nézzünk csak vissza honunk múltjába. — A megvesztegethetetlen történelem leleplezi előttünk a múlt ragyogó képeit, hogy lássuk, hogyan néztek ki őseink a velők született vallásosság és erkölcsösségjelmezében. Őseink korában átalán véve inkább a becsületszó és nem az undorító káromlás szerepelt. Innét van, hogy valódi tös magyar jellem sokat is tartott minden időben szavára. — Tudós Toldy Fe- renczünk szerint „vendég-szeretet, szövetségesei iránti hűség s bajnoki becsület eleven érzése egészítik ki a régi magyarnak jellemképét, melyet mind akkori viszonyaiban, mind a kor átalános szellemében gyökerezett hibái daczára egészséges neme, alap s bizonyos foka a valódi emberi béltartalomnak tüntetett ki." (A m. n. irod. tört. I. 24. 1.) De korunkban napról napra mindinkább tapasztaljuk, hogy a gonosz káromlási szokások, melyek népünkbe oly mélyen befészkelték magukat, szemlátomást gyöngítik a vallásosságot és erkölcsiséget. Rendüljenek meg csak tulnyomólag valamely társadalomban az erkölcsi alapok, hogy megrendített szellemi ereje ne legyen többé elégséges az anarchicus elemek, az Isten és humanitás ellenségei féken- tartására, s ebbeli tehetetlenségében ne legyen képes azon rendes társadalmi érdekek és igények biztosítására, melyeket ma a szédelgés mármár tarthatatlan magasságig vitt föl : mi fog következni ? Feleljenek erre az ó- és ujabbkori fényes, civilizált és hatalmas társadalmak, melyeknek fatális végzetök volt: az experimentumon keresztülhajtatni, tudniillik erkölcsileg megromlani, és aztán hosszú és iszonyú halálküzdelmek közt örökre megsemmisittetni ! A káromlási bűntények elfojtására a legrégibb időkben szigorúan hatottak törvényeink. így nevezetesen 1653. évi országgyűlésünk 42. czikke, az 1659-ik országgyűlésnek szintén 42. czikke azt rendelte, hogy azok, kik az Istent és szentségeket káromolják, első két Ízben megverettessenek, harmadizben pedig úgy büntettessenek, mint maguk a gyilkosok, tehát halállal. E törvényeink büntetést szabtak még arra is, ki ily káromlást hallott, és föl nem jelentett. Sőt nehezebb körülmények között az is, ki csak másodszor káromolta az Istent, nyelvének kihúzásával, vagy kezének levágásával büntet- tetett. Ily szigorúan vették őseink a káromlási merényleteket. De van reá századunkból is példa, hogy az ily bűntettesek halállal fenyittettek. így nevezetesen Szardíniában a törvény legújabb időkben is halálbüntetést mond ily bűntettekre. Sőt, hogy Európa majdnem összes birodalmaiban mindenütt öszhangzó egyetértés uralkodik ily büntetések szükségessége iránt, igazolják a legújabban hozott törvények : igy Poroszországban a büntetőtörvénykönyv 3 évig terjedhető fogságot rendel; Szászországban a büntetés két évig terjedő börtön vagy munka; W ürtembergben szintén két évi fogság a büntetése ; Hessenben hasonlóan két évi börtön; Bádenben egy évi fogságig terjedhet büntetése ; Fran- c z i a o r s z á g b a n félévi fogsággal sujtatik. Az osztrák büntetötörvénykönyv a 122. 123. és 124. §§-ban e bűntettre, mint a vallásháboritás egyik esetére — a körülményekhez képest — 6 hótól 10 évig terjedhető börtönt irt elő. Ezen adatok sorát korántsem azért tüntetjük elé, mintha ezzel azt akarnék mondani, hogy az undorító káromlási erkölcstelenséget addig néni irthatjuk ki, migfogházainkat be nem töltjük ily bűntettesekkel! Épen nem, sőt inkább azt óhajtanék: vajha minden embernek elég biztosítékot nyújtana saját erkölcsi fensöbbsége s jelleme, hogy ne kellene minden mozdulataira más-más törvényczikk. „A legromlottabb államban legtöbb törvény van" — mondá Tacitus (In republica corruptis- sima pl u rimáé leges.) E részben törvényeink sohasem hiányoztak. Nem czélunk, hogy e sok ellenszenvre méltó bűntett fölött hosz- szasabban elmélkedjünk, csak annyit vagyunk bátrak kinyilatkoztatni, hogy az istenkáromlás úgy a családi körben, mint azon kivül, senkin nem javít, nem épit, hanem ront. Ugyanazért azok, kik a népre befolyást gyakorolhatnak, bármily hatáskörben is be fogják látni, hogy a legszentebb kötelességet teljesitik akkor, ha azt akadályozzák, mert itt nemcsak a lelki üdv kérdése forog főn, hanem az emberiségnek és polgári társadalomnak legfontosb érdekei is. L'örinczfy János. Megyei élet. Heves-Szolnokmegye bizottmányának aug. havi üléseiből. (Vége.) — Römström Richmann, mint Kockum F. H. svédországi mal- mö-városi gépgyártulajdonos meghatalmazottja s ügyvezetője, jelenti, hogy Kockum F. H. gyáros gazdasági, különösen cséplőgépek javítására szolgáló üzlethelyül Flizes-Abouy községét választván, ott ezen czélra szolgáló közegeit le is telepitette, mely telepítés nevezett község elöljárósága által el is fogadtatott Minthogy azonban ezen telepítésre kormányi engedély is szükséges, kéri, hogy jelen kérvénye a telepedési engedély kiuyerhetése végett, a m. k. belügyminisztériumhoz pártolólag terjesztessék föl. A benyújtott kérvény, mellékletével együtt a m. k. belügyminisztériumhoz pártolólag fölterjesztetik. — Gyöngyös város polgármestere f. é. 1286/vt• sz. a. a •/. alatt csatolt eredeti „eladási okirat" alapján Gyöngyös város képviselőtestülete 139/X. I. X. sz. határozata értelmében, a város tulajdonához tartozó haszonvehetetlen köztérségböl azon 120 □ ölnyi területnek, mely a '//. alatt bemutatott térrajzban 3429/a. helyrajzi számmal van jegyezve, Bogdány István és neje Csoszáüszky Katalin helybeli lakó
