Eger - hetilap, 1871
1871-01-26 / 4. szám
26 változtatás nem történt, mint hogy a 3-ik szakaszba e kitétel szura- tott be : „Ezen törvény azonnal életbe lép.11 Ezután fölolvastatott az állandó pénzügyi bizottság jelentése a pénzügyminiszter által a ház asztalára letett 1869. évi zárszámadások tárgyában. A pénzügyi bizottság véleménye az : hogy ezen zárszámadások adassanak ki megvizsgálás végett az állami számvevőszéknek. Mintán a dologhoz Horn Ede, Kerkápoly Károly és Simonyi Ernő röviden hozzászóltak, a pénzügyi bizottság javaslata elfogadtatott. Végül megállapittatott az 1871-iki költségvetés megvitatásában követendő sorrend. — A jan. 19-iki üle'sben Henszelmann Imre határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter uta- sittatnék, hogy az Eszterházy-képtárt mostani tűzveszélyes helyiségeiből rögtön távolittassa el, annak tűz- és vízmentes helyiségekben mielőbbi elhelyezéséről gondoskodjék, s ebbeli intézkedéseiről az országgyűlést azonnal értesítse. E határozati javaslat kinyomatni rendeltetett. Stratimirovics György interpellálja a miniszterelnököt: Gyakorolt-e és minő befolyást a magyar kormány a legújabb osztrák porosz közeledésre, s mi ennek valódi hordereje ? Szándékozik-e a netalán készülő porosz-osztrák-magyar szövetségnek meghiúsítása által azon veszélyeknek, melyek egy ily szövetségből Magyarországra és szomszédnépeire hárainolhatnának, elejét venni? és ha e szövetség meggátolható nem volna, szándékozik-e a magyar kormány oda működni, hogy abból a franczia nép szabadságharczára semmiféle hátrány se háramoljék? Ez interpellate kiadatott a miniszter- elnöknek. Napirenden volt az ujonczozási törvény végleges megszavazása, melynek megtörténte után a nyilvános ülés zárt üléssé alakult. A zárt tanácskozmány tárgya volt Illésy Györgyné azon kérvénye, melyben magát az országgyűlési gyorsirodában alkalmaztatni kéri. A ház elvileg nincs ellene alkalmaztatásának, de az ügy elintézését az elnökre bizza, mivel e jog öt illeti. így Illésynének nem sok reménye lehet, miután Somssich elnök ellene van a nők alkalmaztatásának. •— A jan. 20-iki ülés,— miután egy elnöki kimondás téves értelmezése folytán a képviselők határozatképes számban nem jelentek meg, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után eloszlott. — A jan. 21-iki ülésben Horn Ede a magyar pénzügyi viszonyok érdekében interpellatiót intézett a pénzügyérhez, s a bécsi nemzeti bank egyedárusságát pénzügyünk önállósítása és függetlenitése akadályának festvén, kérdi: mit szándékozik a miniszter ez érdemben, különösen a hosszasan működő bankbizottság munkálatainak gyorsítása és az ellenséges tendentiák ártalmatlanná tételére, valamint az ellenséges tények eltávolítására nézve tenni? Szathmáry Károly pedig a honvédelmi miniszterhez intézett interpellatiót, kérdvén : Szán- dékozik-e a miniszter lépéseket tenni az iránt, hogy a szolgálaton kívüli fegyverviselés hazánkban mind a sorkatonaságnál, mind a honvédségnél megtiltassék ? Mindkét interpelláló kiadatott az illető minisztereknek. Irányi Dániel következő határozati javaslatot terjeszt a ház elé : Utasítsa a képviselőház a minisztériumot, hogy törvényjavaslatot készítsen, mely szerint az államtitkári miniszteri tanácsosi s ezekkel egy rangú, valamint az elnöki titkári állomások kivitelével, minden rendszeresített államhivatal előre meghatározott vizsgálat és bizonyítványok alapján, az illető miniszter által kinevezett bizottmány előtt tartandó pályázat utján töltessék be, fönmaradván a miniszternek a jog, mely szerint az ajánlottak közül szabadon választhasson. E határozati javaslat kinyomatása elrendeltetett. Királyi Pál benyújtja a központi bizottság jelentését a honvédelmi minisztérium által beadatott törvényjavaslatokra vonatkozólag. Győrffy Gyula a kisebbség részéről a honvédlovasságról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag külön véleményt nyújt be. E jelentések napirendre fognak kitüzetni. , Napirenden van az 1871-iki állami költségvetés tárgyalása. A pénzügyi bizottság általános jelentésének fölolvasása után, legelőször Széli Kálmán, mint előadó emelt szót. Részt vettek még a vitában : Simonyi Ernő, Kerkápoly pénzügyminiszter és Mariássy Béla. Simonyi Ernő beszéde után Ítélve, mely tele volt recriminatiókkal, alaposan várhatjuk, hogy a költségvetési vitát az ellenzék ismét arra fogja fölhasználni, hogy összehordva tücsköt-bogarat, a kormányt s a jobboldalt minél népszerűtlenebbé tegye. Ö a következő határozati javaslatot tette : „Mondja ki a ház határozatilag, hogy az ország vagyonának kezelését a jelen minisztériumra tovább is bizni nem tartván az ország érdekeivel megegyezőnek, az általa előterjesztett költségvetést a részletes tárgyalás alapjaul el nem fogadja.11 — A jan. 23-iki ülésben folytatták az állami költségvetés fölötti átalános vitát, melyben — miután a beszédek rövidek voltak — nagyszámú, legtöbbnyire minorum gentium szónokok vettek részt, névszerinti b. Simonyi Lajos, Borlea Zsigmond, gr. Szapáry Gyula, Tisza Kálmán, Schvarcz Gyula, Hrabár Manó, Irányi Dániel, Prilesz- ky Tádé, Németh Albert, Berzenczey László, Madarász József, Lázár Ádá m, Tisza László és Kerkápoly Károly. A szélső párt tagjai, karöltve a nemzetiségi képviselőkkel, elkövettek mindent, hogy szivök régi keserveit kiöntsék. Atalán véve különös figyelmet érdemlő eszmék és észrevételek nem merültek föl. A nemzetiségi képviselők a nemzetiségi kérdésről elmélkedtek, Madarász a német császárságról mondotta el nézeteit, Németh Albert pedig kedvencz tárgyát: a „hevesi kérdést11 hozta emlékezetbe. T Á Fösvény ember ............. F ösvény ember vagy, szerelmem, Ki titkon olvassa kincsét, És megrezzen, ha a vendég Fogja az ajtó kilincsét, Jársz kopott, rongyos ruhában, Mig kezedben száz gyémánt van, Képmutató a le lelked . . . Én szerelmem — szégyenellek. Nem vagyok fösvény, barátom ! De vagyok mennybeli harmat, Mely az álmodó virágra Csak az éj titkában szállhat, És az égbe, mely föliszsza, A nap szárnyán röppen vissza, Hogy az irigy szem ne lássa. . . . — Ne szégyelj, szivem barátja. Bűnös tolvaj vagy, szerelmem, Ki sötétben mégy ki lesre, Elkerülve minden embert, Csak az alvókat keresve, És ha megrabolrad őket, Biztos vagy, mert az erdő fed, Nem állsz szembe ellenednek . . . — En szerelmem — szégyenellek. C Z A. {*Nem vagyok tolvaj, barátom ! De vagyok szép rózsabimbó, Mely éjfélkor nyitja keblét, Mig szól az angyaltilinkó, Illatoz, mint senki, senki, A lány is keblére rejti, Mert a menny lehelt reája. . . . — Ne szégyelj, szivem barátja! Sápadt hold vagy, én szerelmem, Ki ott bujkál a felhők közt, Fűből, fából rémet alkot, Mint az, a kit fegyver üldöz, S e nem szűnő rettegésben, El-eltün olykor végképen, S joggal mondják hütelennek. . . . — Én szerelmem — szégyenellek. Nem vagyok hold sem, barátom ! Vagyok fényes álló csillag, Bár kicsinynek látszó, ámde Müértő szemnek mégis nap, Mely a viharban, a csendben Ég Örökké rendületlen, S büszkén néz le a világra. . . — Ne szégyelj szivem barátja. Sas.
