Eger - hetilap, 1871
1871-08-03 / 31. szám
IX. évi folyam. 31. szám. Augusztus 3-án 1871. Előfizetési dij : Egész évre . 5 ft kr. Félévre ... 2 ft 50 kr. Negyedévre . - i ft 30 ki. Fgy hónapra . — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr. EGEE. Hirdetésekért : minden hasóbzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó hivatal : a iycenmi nyomda i.ioií Kötéseket e ! t osa <1 : o azerkeaztüaég( Széahenyi-utcza 26. az.) J en t a c h G. ki'myvkereakedéae a minden k. poatahivatcl Hivatalos hirdetésekért előre íizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. A regal-jogi monopólium kérdése. Országgyűlésünk remélhetőleg nem fog soká késni az italmérés- röl szóló törvényjavaslatnak végleges tárgyalás alá vételével. Ezen törvény igen fontos úgy gazdászati, iparüzleti és kereskedelmi érdekek és viszonyok, mint a magán- és községi jövedelemforrások szabályozása tekintetében, s általa évenkint sok száz millió évi forgalmi üzlet, és nagymérvüleg jövedelmes gazdászati s iparágak vannak érdekeive, koczkára téve; általa sok jövedelmi és kereseti forrás nyit- latik meg, fokoztatik föl, vagy zárható el ; — ez okon nagyon megérdemli, hogy e törvény minél alaposabb taglalás után s beható állam- gazdászati észielödéssel állapittassék meg. Tehát kell, hogy a hozandó törvénynek az legyen az alapja és kiindulási pontja : hogy az által a regal-jogi monopólium minden irányban megszüntettessék, és a vendéglősség, ital gyártás, italárulás s italmérés, mint szabad kereskedelmi és iparág, a szabad versenynek megnyittassék. A korcsmáltatási jog egyedáruság, melynek kiváló tulajdonai : a köznép legterhesebb megadóztatása, s az e téreni verseny korlátozása. Eredete királyi adományon alapszik, s az egyes kiváltságosak tekintélyes jövedelmi forrását képezi; itt tehát többféle érdekeket kell szem előtt tartanunk, hogy ennek eltörlése mindnyájunkra nézve kielégítő, megnyugtató lehessen. Mindenekelőtt nem látom helyesnek azon már több oldalról pengetett eszmét, hogy a rágalék ezen nemére nézve az érdeklettek országos kárpótlást nyervén, azontúl az a községek tulajdonává váljék, s azok jövedelmét képezze; tudva lévő tény ugyanis, hogy még közbirtokosság! községekben is, hol a korcsmáltatási jog az egyes közbirtokosokat illeti, noha a kisebb bírtokosság is a korcsma jövedelmében osztozik, mégis ezekre nézve aránytalanul káros, mert anyagi körülményeiknél fogva kényszeritvék, hogy italbeli szükségleteiket itczeszámra szerezzék be ; a korcsmáros természetesen a bérösszeghez mérvén az italok árát, igy közvetve a fönebbi kényszerűség által a nagybirtokosnak adóznak, ki a regale jövedelmét élvezi csupán, a korcsmabeli fogyasztáshoz azonban nem járul ; mert házi szükségére az italokat első kézből nagyobb mennyiségben vásárolja, vagy maga termeszti. Föltéve már most, hogy a korcsmajog községi tulajdonná válnék, scyllából charibdisba jutnánk, mert a község érdeke természetesen azt hozná magával, hogy a községi korcsma minél magasabb áron adassék bérbe ; már pedig a korcsmabeli iratok fogyasztásához ismét csak a szegényebb sorsú járulna hozzá : s igy adóznék egyrészt a kivetendő regale-kárpótlás törlesztéséhez, másrészt pedig a fogyasztás által fizetné közvetve a községi korcsmáros haszonbérét, holott a nagyobb birtokos ily körülmények közt ismét csak a jövedelemben részesülne, a korcsmabeli fogyasztást s ez által a korcsmajövedelem szaporítását pedig nem segitné elő ; s igy egyrészt a szegényebb sorsú egyszeres helyett kétszeresen adóznék, mig a gazdagabbnak a mostani egyszeres helyett kétszeres jövedelem vándorolna zsebébe. Ha már most párhuzamba állítjuk itt a jobbágyközségeket, ott eddig a volt jobbágyokra nézve még hasonlithatlanul hátrányosabb az arány, mert a szerint, a mint */4 vagy ;l/2 évi úrbéri korcsmáltatási joggal bírnak, J/2 vagy s/4 évig adóznak közvetve a korcsmabeli fogyasztás által a volt földesurnak, s járulnának hozzá a korcsmabér fizetéséhez jövőre is, a mennyiben a korcsmaregale községi tulajdonná válnék, mert szintén csak ök emelnék fogyasztásuk által a korcsma jövedelmét, a volt földesur pedig csupán a hasznot élvezné. Nézetem szerint tehát a k orcsmaregale, mint ilyen, jövőre egészen megszüntetendő volna, s e téren is szabad versenyt nyitnának, csupán azon egy korlátozással, hogy bármelyik vállalkozó csak hatósági engedély mellett nyithatna korcsmát, mert történetesen a korcsmák száma túlságosan szaporodván, ez a közrendszeri fölügyeletet nehezítené. Áttérve a kárpótlásra, erre nézve a jobbágyközségekben zsinórmértékül megtartandónak vélnök a kővetkező eljárást: Kulcs gyanánt az 1848. óta hozott korcsmajövedelmek nem szolgálhatnának, mert ez időben a jövedelem túlságosan növekedett, hanem vennök az 1870. évtől visszafelé 12 és 1848. évtől visszafelé 12 évi átlagos jövedelmet, s ennek egybevetése után derithetnök ki megközelítőleg a tulajdonképeni átlagos évi hasznot ; ebből azután leszámítandó volna a korcsmaépületekbe s egyéb fölszerelésekbe befektetett tökének kamata s évenkénti föntartási költség, s csak az ezután fönmaradandó évi átlagos korcsmajövedelemnek megfelelő tőkéje kárpótoltatnék az állam által ; s ez szolgálna zsinórmértékül az úrbéri y4 vagy y2 évi korcsmáltatási kárpótlásra nézve is. A közbirtokosságoknál ezen elvtől némileg el kellene térnünk, mert ott rendes korcsmák úgyszólván mindenütt csak akkor lettek fölállítva, midőn a tagosítás létesült, és azelőtt házankénti korcsmáltatás divatozott. Itt tehát nézetünk szerint az átlagos jövedelem a szerint lenne kiszámítandó: hogy mióta a házankénti korcsmáltatás eltöröltetett, az azótai átlagos évi jövedelem, illetőleg az ennek megfelelő töke, a történt beruházások s az évenkénti föntartási költség leszámításával kárpótoltatnék. Lörinczfy János. Eger város költségvetése az 1871. évre. (Vége.) A katonatisztek lakásán elhasznált butorak javitá- frt kr. sára, ágynemüek mosására s egy tisztogató szolgának évi 24 ft fizetésére ....... 200 — A katonai laktanyák világítására . . . . 96 — A katonai laktanyák s a város utezái tisztításához szükséges söprűkre ....... 100 — A város összes épületeinek tűzkár elleni biztosítására .......... 210 37 Kőművesmunkákra a város nem katonai épületeinél .......... 400 — Kőművesmunkákra a város katonai épületeinél . 500 — Fazekasmuckákra a város nem katonai épületeinél 90 — Fazekasmunkákra a katonai épületeknél . . 90 — Asztalosmunkákra a város nem katonai épületeinél 150 — Asztalosmunkákra a katonai épületeknél . . 200 — Üvegesmunkákra a város nem katonai épületeinél 80 —
