Eger - hetilap, 1871

1871-07-27 / 30. szám

235

alkotott viszonylatok megkívánják a pápa függetlenségét, melynek megvédésére ö minden lehetőt meg fog tenni.

Ugyancsak Thiers a hadszervezési bizottságban azt. indítványozta, hogy a nemzetőrségfölosztatása a hadszervezés tárgyalásáig elnapoltassék. Thiers, Faidherbe és Gambetta ismételve tanácskoztak a hadszervezés fölött. Mint Párisból jelentik, a hadügyminiszter Cissey fölszólította Kodolich ezredest, az osztrák-magyar követség katonai attachéját, hogy részére a magyar honvédelmi törvényt fordítsa le francziára. — A franczia uj hadsereg jelenleg 245,000 főből áll, melyből Parisban 50,000 katona s csendőr, Algírban 70,000, Lyonban 30,000, Versaillesban 30,000 s a helyőrségi városokban

50,000 van.

Az elfogatások Parisban és Francziaországban, mint Thiers egy magániuterpeüatio folytán kimutatá, most már csak a vétkesek azon kategóriáját sújtják, melyek a vizsgálat eredményei alapján maguk az illető birák által névszerint jelöltetnek ki. Legújabban Lerondier községi delegált került kézre Parisban egy hölgy lakásán. Az erős dohányfüst ájulta el, hogy férfi rejtőzködik a szobában. Razona községtanácsost pedig, a franczia kormány kivánatára, a szövetségtanács meghatalmazása fo.ytán, Genfben fogták el;az azonban, hogy ki fog-e szolgáltatni, még bizonytalan. —Napoleon herczeg f. hó 24- én Havreba érkezett, de azon utasítást kapta, hogy a franczia területről haladék nélkül távozzék.

Angliában a múlt héten nem mindennapi parlamenti viszály tört ki. Mint olvasóink tudják, a parlament jelen ülésszakának első felében a Giadstone-kormány az angol szárazföldi hadsereg szaporítása és újjászervezése ügyében javaslatot terjeszte a képviselőház elé. Ez a javaslatból minden reformgondolatot kitörölt, s csak azon újítást hagyta meg, miszerint az angol hadsereg tiszti állomásainak pénzen való megvásárlása megszűnjék, s itt is a rendes előléptetés szabályai alkalmaztassanak. Midőn a javaslat a képviselőház re- tortáin átment, s a felsőházhoz került, a föurak, kik a tiszti állomásokat eddig másod- és harmadszülött fiaik elhelyezésére használták, nagy szavazattöbbséggel elvetették azt. így a reformból nem lett volna semmi, ha Gladstone elég bátorsággal nem bir, a dolgot, a végletekig vinni. Miután a tiszti állomások vásárolhatóságának megszüntetését parlamentáris utón keresztül nem vihette, királyi rendelet által vitte keresztül azt. Nov. elseje után az angol hadsereg ezen visszás institutiója megszűnik, s a tiszti állások betöltése ott is az érdem és képesség alapján eszközöltetik. Gladstone ezen tette természetesen roppant vihart keltett a conservativek táborában.

Spanyolországban miniszterválság tört ki. A Serrano-kormány e hó 21-én beadta lemondását, minek oka az ország zűrzavaros bei- viszonyaiban keresendő. Serrano mintegy 7 hónap óta áll a kormány élén, s a király újra öt bízta meg az uj cabinet megalakításával, s miután ő arról lemondott, Zorilla kapta a megbízást.

A porosz koronaherczeg közelebb Münchenben járt, s hir szerint sikerült neki, az ifjú bajor királyt arra birni, hogy a porosz mindenhatóság javára még ama csekély jogkörről is lemondjon, melyet számára a hadsereget illetőleg a hírhedt versai llesi szerződések főn- tartottak. — Vilmos császár f. hó 24-én Emsböl Jugenheimba ment az orosz császári pár meglátogatására. Az orosz czár tegnapelőtt volt visszatérendő Berlinen át Oroszországba.

Nyilt-levél

b. Baldácsy Antal ö méltóságához.

Az „alföldi úthálózat tervezetét,“ csekélységem iránt többször tanúsított, s igen nagyra becsült kegyességéből megnyertem. — Az előszó első sorai: „Szabad országban, szabad polgárnak a közügyeket őrszemmel kisérni, s ezek fölött nyomatékosan nyilatkozni, nemcsak szabadságában, hanem kötelességében áll,“ —• ösztönöznek, vidékünk érdekében közvetlenül, de ez által, egy méltán országosnak nevezhető eszmét, melyet Méltóságod megpendített, tovább hangoztatni.

Hortobágy vidéke, úgy hiszem, az „alföld1* nevet legméltóbban viseli, hiszen innét messze észak-nyugatra kikelnek a Mátra kies bér- czei ; s alig haladunk délkeletre pár órányira, már kezdenek az Ér- mellék és Réz-hegy magaslatai előtűnni.

Mi tehát, az alföld népe, mint hajdan Izrael, messziről tekintünk föl az Ígéret főidére, hol a jó köutak mellett már gőzerővel, vaspályán röpitik tova a felesleget, és hozzák a szükségeseket a lakosok, mig mi y4 ár elengedés, 1/i ár jószágölő fuvarbér-leszámitással, épen féláron adhatjuk el, ha van feleslegünk, és épen ily ráadással veszszük szükségleteinket ; mert könnyebb Karcza^ vagy Püspök-Ladánytól Pozsonyba vagy Kolozsvárra eljutni, mint Nagy-Iványról a két emlitet- tem legközelebbi állomások bármelyikéhez. — Minek igazolására csak két példát hozok föl : I. 1867. febr. hó elején Visznekröl jött káplán Nagy-Iványra ; Gyöngyöstől Miskolczig gyorskocsin, Miskolcz- tól Püspök-Ladányig vaspályán, 3 mázsa podgyászszal, és nem került neki annyiba, mint Püspök-Ladánytól Nagy-Iváayig. 12 osztr. ftot követeltek személyétől, mert podgyászát ott kellett hagynia, mig az ut javultával, ismét 5 írtért elhozatta. II. Múlt 1870. november első napjaiban ismét Szegedről jött egy ujmisés káplán, ezt karczagi fuvaros szintén 12 forintért szállította volna ide Nagy-Iványra; de esetleg mi is értesültünk, és szerencsések voltunk, 7 forintért kapni szekerest, ki érte ment, — pedig ide Püspök-Ladány 13 (?) Karczag pedig 1000 ölnyire fekszik. Ezen két példa épen ily arányban áll, midőn a Tisza árja vagy zajlása miatt, a hatvan-miskolczi vonalra gabonát, dohányt sat. szállítani nem lehet ; és Polgár, Margita, Csege, Egyek , Ohat, Kócs, Tisza-Füred sat. nagy kiterjedésű vidék terményét a karczagi indóházhoz kell szállítani.

boroztak ; félni lehetett, hogy a várost a legközelebbi reggelen, vagy még az éjjel megtámadják ; miért is mindenki talpon volt, fegyverrel kezében.

A leglátogatottabb kávéházban, mely ez időben egy nemét a főhadiszállásnak képezé, a mozgalom szerfölött élénk volt, mi ily pillanatban könnyen megmagyarázható.

Egyetlen egy orosz sem tér vissza a Rajnán át !“ kiáltá a jelenvoltak egyike.

„Sem porosz, sem osztrák !“ tévé hozzá egy másik.

„Egyetlen egy ellenség sem !“ hangoztatá egy harmadik.

„Még két vagy három ily győzelem, mondá egy nemzetőr, s mindennek vége lesz, Isten oltalmazza Francziaországot !u

„Isten? gunyolódék egy öreg nyugalmazott tiszt, annak semmi része a dologban. A császár, az igen, és ez elegendő ! Mig ő köztünk nem volt, megverettünk, s alig hogy közénk jött, az ellenségnek ugyancsak a fejére koppintottunk. Napoleon tehát az, ki mindent eszközöl, ö és Francziaország, természetesen. Ha nem ezért és nem ö vele harczolunk, a mennyei atya ugyan nem sokat tehet. Van császár, van haza, de Isten nincs !“

„Nemsokára nem lesz császár, haza pedig már nincs is ! “ kiáltott egy szelid, de erélyes hang a terem másik oldaláról. (Vége köv.)

A növények, az ember szolgálatában.

(Folytatás.)

Úgy találjuk, hogy a civilisált országokban a len és kender mindenütt jelentékeny szerepet játszik ; az emberi ügyesség és leleményesség nem szoritá ki helyéből, sőt magasabbra emelte. Az van a gazdag, elpuhult ember testén, mint fehérruha; az nyújt enyhülést a véres csatamezön, hol a halálos ón ezreken ejt sebet, a hazáért meg- sebesülteknek, mint tépés ! — De alig lehetséges elősorolni mindazon részleteket, melyekben szolgálatot teszen az embernek.

A vászon az őskorban ismeretes volt már ; az egyiptomiaknak még a trójai háború előtt kellett azt föltalálniok. Plinius és Tacitus beszélik, hogy az ős germánok is ismerték.

A papír, a művelődés, kereskedelem és közlekedés emez emeltyűje, hasonlókép a növényország productuma. — A pamut- és vászonrongyok, mint a háztartásban teljesen használhatlanok, félredobatnak ; jő a rongyszedö, ki azonban benne keresetforrást talál, összeszedi, a papírgyárnak eladja, hol átváltozáson menvén át, ismét előáll, mint papir és ismét használ az embernek. A papir nélkülöz- hetlen, melyre minden embernek szüksége van a tudóstól, ki a tudomány kincseit összegyűjti, és az emberiség közkincsévé teszi könyveiben, le a gyermekig, ki az iskola padjain nyeri a képzettség elemeit.

A gyapotpapir föltalálóinak, melyet később a rongypapír kiszorított, a chinaiak tartatnak ; tőlük terjedt el lassankint más országokba, és 800 év körül Németországban is ismeretes lesz.

A papirnak legrégibb neme az egyiptomi papirnádból készült, innét a „papir^* nevezet is. A rómaiak már többféle papirt ismertek. A legtöbb papirt Alexandria állitá ki, mely is ezáltal nagy gazdagságra tön szert. J 120-ban készült az első rongypapír.

Ha szemeinket délre fordítjuk, a forró égövi nagy óceán szám-