Eger - hetilap, 1871
1871-06-22 / 25. szám
196 A párisi commune leveretését az „International11 Európa-szerte tüntetésekkel üli meg, s ily tüntetések Pesten is elrendelve voltak. E ózdiból egy városi térre volt hirdetve népgyülés. Minthogy e tér felett a város rendelkezik, az ott a népgyülés megtartását betiltó. Az illetők erre összegyűltek az Istvántér 4. számú házában, hol ezen, a hatóságnak előbb be nem jelentett gyűlésen, beszédek tartattak a párisi com rnune megünneplésére, és szidalmazták a monarchiát s a tulajdonjogot. Innen az illetők, mintegy 4—500-an, zárt sorokban indultak ki a városligetbe, a „bimbóház11 korcsmába. Mindegyik munkás fövegén gyászkokárdát viselt, a párisi commune eleste feletti gyász jeléül. A nevezett városligeti korcsmában beszédek tartattak, hogy : Le a monarchiával ! Le a kormánynyal ! — Több városi biztos szétoszlásra hivta föl a tömeget, s az ellenszegülök letartóztattak. Eddig összesen mintegy 16-an voltak fogva. Ezek feles számmal külföldi s bécsi ismert műnk ás-izgatok, kik, úgy látszik, Pest rendezetlen viszonyait igen alkalmasaknak találták izgatásaikra, s egyelőre nagyobb mérvű munka-fölfüggesztést terveztek, mi részben sikerült is. On természetesnek fogja találni, hogy ilyesmit a hatóság nem nézhetett tétlen kézzel, s a megfelelő intézkedéseket sietett megtenni. Ez intézkedésekről, a melyeket a városi kapitányság foganatosított, a belügyminisztérium értesítve van, az illető vizsgálati iratok a minisztériummal közöltettek, s legyen ön meggyőződve, hogy a személyes szabadság érdekei szintúgy tiszteletben tartatnak, a mint a hatóság nem fog késni oly szigort is alkalmazni, minőt a viszonyok követelnének. Ez internationalis mozgalomtól egészen függetlenül történik az, hogy a városkapitányság oly munkásokat, kik 8 nap alatt oeresetforrásukat nem tudják kimutatni, Pestről kiutasít. Ilyesmi káros istatutum alapján történik; s ezt a fenyegetett közbiztonság érdekei követelik, miután ép most, midőn különben munkáskézben Ily nagy a hiány, Pesten föltűnő nagy számmal csoportosulnak oly emberek, kik nem akarnak dolgozni. Ennyi az, mit ez ügyről, a vizs- válatok jelen állapotában, önnel közölhetek. A vizsgálatok folyamat- gan vannak, s esetről-esetre, ön engedelmével, kiegészítem majd jelen budositásomat. —x. y.“ A munkás-mozgálmak a kormány figyelmét is magukra vonták, s a múlt hét egyik napján a belügyminiszternél tanácskozmány volt, melyben Ribáry miniszteri tanácsos, Jekelfalusi Lajos osztálytanácsos, Thaisz főkapitány és Gamperl főpolgármester vettek részt, s elhatározták, hogy a Pesten tartózkodó munkások szoros rendőri fölügyelet alá helyeztetnek, s mindazon munkások, kik 8 napon át munka nélkül vannak, hazájukba tolonczoztatnak. A belügyminiszter ez alkalommal azon óhaját fejezte ki, hogy a rendőrség ez ügyben inkább szigorral, mint elnézéssel járjon el. Politikai hetiszemle. Róma és Berlin a múlt héten nagyszerű ünnepélyeknek volt színhelye. IX. Pius pápát az ég oly kitüntetésben részesité, minővel kívüle sz. Péter óta egy előde sem dicsekedhetett. Pápaságának 25 éves jubilaeumát ülte e hó 16-án, melyhez az összes katholikus világ örömmel küldé szerencsekivánatait. Európának összes fejedelmei, némelyek külön küldöttek által, üdvözölték e napon a kath. egyház fejét. Egy római levél szerint az angol királynő sürgönyben tudatta ö szentségével, hogy tiszteletére ünnepélyt rendezett, s hogy jun. 16- ka az egész királyságban meg fog ünnepeltetni. A pápának ez alkalomból küldött ajándékok értékét 25 millió frankra becsülik. A wür- tembergi királyné 200,000 frankot küldött aranyban, Amerikából 50,000 font sterlinget kapott aranyban. A jubilaeum-napot Európa- szerte sok helyen a házak kivilágításával ülték meg. Bécsben a nun- cius az egyetemi templomban ünnepélyes nagy misét tartott s bünbo- csánatot osztott; ezután a szerencsekivánatokat fogadta a főhercze- gek s számos kitűnőségek részéről.— Berlinben a Francziaország fölött kivívott fényes győzelmet ünnepelték, összekötve III. Frigyes Vilmos király szobrának leleplezésével. A diadalmas német hadsereg bevonulása f. hó 16-án, a legszebb időben ment véghez, s az el- léptetés négy órát vett igénybe. A császár által tartott szemle alkalmával számos kitüntetés tétetett közzé, igy Moltke tábornagygyá neveztetett ki, s Roon hadügyminiszter grófi rangra emeltetett. A császárnak babérkoszorút nyújtottak át. Este a város fényesen ki volt világítva. Az ünnepélyben, mint elgondolható, óriási néptömeg vett részt, s a roppant tolongás miatt számos szerencsétlenségek is történtek. Albrecht herczeg a bevonulás alatt roszul lett, könnyű szélhü- dés érte, és leesett a lóról, s a rendre fölügyelő lovaskatonák számos egyént eltapostak. F. hó 18-án a királyi palotában 700 teritékü disz- ebéd volt. Páris állapota jelentékenyen javult, noha az elfogatások és házmotozások még nem érték végokét. Még mindig kerülnek kézre egyes korifeusok, kiknek eddig sikerült, magukat Párisban elrejteniük. A csatornákban számos lázadót fedeztek föl. Egyik csatornában 5 holttestet leltek, melyek nem voltak többé fölismerhetők, mert a patkányok szétrágták. Most a vidék lefegyverzéséhez kezdenek, s a vidéken is számos elfogatások eszközöltetnek. A foglyok nagyobb része Cherbourg, Brest és L’ Orisul kikötő városokban van elhelyezve, s hogy mi fog velők történni, még bizonytalan. Azon terv, hogy tengerentúli gyarmatba szállitassauak, meglehet, dugába dől azon óriási költség miatt, melybe az elszállítás kerülne. A haditörvényszékek még nem kezdették meg szomorú működésüket, bir szerint azért, mivel uj okmányok fedeztettek föl, melyek az összeesküvés ügyére uj világosságot derítenek. — A háziurak Páris városától 800 millió frank kárpótlást követelnek a lázadás idején megkárosított házaikért. Ekkor a bérlők legalább is 1000 milliót vesztettek bútorokban s más értékekben ; de erre nem gondol senki. A párisi lakosság állapota igen szomorú. A hitel csaknem teljesen kihalt. Minden osztály a leg- nélkülözhetlenebb fogyasztásra szorítkozik ; vagyonos osztályok ócska ruháikat szedik elő s viselik, a munkás-osztályok csaknem meztelenek s koldusok ; az éji őrjáratok ezrenkint fogdossák össze az elhagyott gyermekeket. Az élelmiszerek ára roppant drága. Ide járul a helyzet aggasztó bizonytalansága. A lázadás elnyomatott ugyan, de végpép megsemmisítve nincs, mit bizonyitnak azon manifestumok, melyek ismeretlen kezek által a fővárosban terjesztetnek. Egy ily manifes- tumban egyebek közt ez áll : „Páris föigyujtásaért mi veszszük magunkra a felelősséget. A régi társadalomnak tönkre kell menni. Tönkre fog menni. Egy gigási kísérlet már megingatta, egy utolsó kísérlet teljesen leverendi azt!11 Valóban szomorú kép! A franczia nemzetgyűlés utóbbi időben első sorban a nemzeti védelem kormánya által tett intézkedések és rendeletek utólagos megvizsgálásának kérdésével foglalkozott, s e czélra bizottságot küldött ki. Ez alkalommal Trochu tábornok, Páris volt kormányzója és védője, két ülésen át tartott beszédet mondott, s mind a császári uralom utolsó idejére, mind az ostrom alatt történt eseményekre vonatkozólag igen érdekes, eddig nem ismert közleményekkel lepte meg a képviselőket. Elmondá, hogy dynasticus, roszul fölfogott politikai indokok szabták elő Napoleon hadi terveit, ki szellemileg és testileg tönkre jutott beteg létére átvette a fövezényletet, s midőn a szerencsétlenségek később észre térítették, örömest hallgatott volna értelmes katonák tanácsára, de neje és Palikao gróf vakon kergették az örvénybe, mely Sedannál várakozott rá. Trochu beszédéből kitűnt, hogy Párisban fegyveres damagogok állottak egymással szemben ; a nemzetőrségben 25 ezer bűntettes és 660 titkos társasági tag volt, kik a fegyelmet megronták, iszákosságot s tétlenséget terjesztettek. Ily hadsereggel maga sem remélt győzhetni, de bár az ellenállást hősies esztelenségnek tartá, azt Francziaország becsületének megmentésére szükségesnek vélte, s bízott Amerika, Anglia és Olaszország segélyében ! Francziaországbsm a monarchista izgatások naponként nagyobb mérvet öltenek, mit Thiers gyöngesége is elősegít. A papság különösen nagy tevékenységet fejt ki Chambord gróf érdekében, mi kétségtelenné teszi, hogy a főnemesség, a papság s a hadsereg egy része ezen restauratiót komolyan akarja. A bonapartisták sem dugják ösz- sze kezöket, bár maga az excsászár nem nagy reményt helyez az izgatások sikerébe. A párt saját szakállára működik, s nem annyira III., mint inkább IV. Napoleon trónraemelését óhajtja. A bonapartisták főügynöke Conti, s ez vezeti az agitatiót Francziaországban. A közelebb végbemenendö pótválasztásoknál Napoleon herczeg is föl akar lépni jelöltkép Corsica szigetén, s képviselővé választatása biztosítottnak látszik. A monarchista izgatások a köztársaságiakat is tevékenységre ébresztők, s a nemzetgyűlésben levő köztársasági párt 81 tagja a pótválasztások alkalmából manifestumot tett közzé, melyben figyelmeztetik a választókat azon veszélyre, mely a royalismus győzelmével a közügyre háramolna. Az előrehaladottabb köztársasági párt 22 tagja külön, de hasonló czélu nyilatkozványnyal fordult a polgárokhoz. A német parlament f. hó 15-én bezáratott. Utolsó üléseiben a rokkantak ellátásáról, a tartalékosok s honvédeknek adandó 4 millió tallérnyi segélyről, a tábornokok dotatiójáról szóló törvényeket, többé kevésbbé heves viták után elfogadta. — Mint Florenczből jelentik, az összes nagyhatalmak követei, illető kormányaik meghagyása folytán oda nyilatkoztak, hogy a pápai garantia-törvény kielégítő. — Nápoly- ból távirják a „Pressernek, hogy Galle érseket elfogták, mivel egy Bourbon-összeesküvésre vonatkozó iratokat találtak nála. Még más elfogatások és házmotozások is történtek. Egy konstantinápolyi levél I
