Eger - hetilap, 1871
1871-01-19 / 3. szám
19 zottság javaslatba hozta (t. i. hogy a czimben a magyar sorhadi csapatok helyett magyar hadsereg tétessék.) Tiszának gr. Andrássy Gyula felelt, s ezzel az átalános vita befejeztetvén, névszerinti szavazás történt, melynek eredménye az lön, hogy a törvényjavaslat 237 szavazattal 31 ellen elfogadtatott a részletes vita alapjaul. A részletes vita azonnal megkezdetvén, abban résztvettek : Győrffy Gyula, Tisza Kálmán és Tóth Vilmos. Ezután az ülés az előrehaladt idő folytán eloszlott. Politikai hetiszemle. A legutóbbi napokban egész özöne terjedt el azon híreknek, melyek egy vagy több hatalmak békeközvetitési kezdeményezéséről szólották ; névszerint Angliát és Ausztria-Magyarországot emlegették. Mindé híreket azonban Berlinből határozottan megczáfolják. A porosz főhadiszálláson ma még inkább visszautasítják a hatalmak inter- ventiójának eszméjét, mint valaha, mert Páris bukását minden pillanatban várják, s azt hiszik, hogy e szomorú eshetőség után a franezi- ák mindenesetre képtelenek lesznek a háborút folytatni. Egyúttal megemlítjük azt is, hogy egy brüsseü lap bordeauxi levele szerint, Párisban és Párison kivül arra gondolnak, hogy egy nagy békepártnak vezért keressenek. Ugyané levelező szerint a párisi kormány meghatalmazást küldött Bordeauxba 1 */2 milliárd frank kölcsönnek a külföldön való fölvételére. A londoni conferentia jan. 11-ről elhalasztatott, s arra újabb határnapul jan 17-ike tűzetett ki. Granville lord hivatalos meghívása jan 10-én adatott át Favre Gyula párisi miniszternek, de ahhoz menlevél nem volt csatolva, s igy ha a conferentia újra el nem napol- tatik, Francziaország abban egyelőre nem lesz képviselve, minthogy a bordeauxi kormány mást, mint Favret, nem akar abba képviselőül küldeni. A conferentia előmunkálatai már jan. 11-én megkezdettek, s a hatalmak küldöttei megegyeztek abban, hogy a keleti ügy érdemleges tárgyalása előtt előzetes jegyzőkönyvet Írnak alá, melyben újólag szentesittetik azon nemzetközjogi elv, hogy szerződések egyol- dalulagsem meg nem szüntethetők, sem nem módosíthatók. E jegyzőkönyvet állítólag az orosz meghatalmazott is kész aláírni. Konstantinápolyból határozottan megczáfolják azon hirt, mintha a török kormány hajlandó volna, Oroszországgal egyenesen alkudozni. Római távirat szerint, a porosz király újévkor üdvözletét küldő a pápának, s azt igéré neki, hogy a háború után bevégzésre jutta- tandja a római kérdést; azonban a világi hatalom helyreállítására semmit sem tehet. A porosz kormány válaszsürgönyét Beust gr. decz. 20-iki jegyzékére Schweinitz báró már Pestre hozta. Hir szerint a jegyzék következőket tartalmaz : Bismarck sietett Beust gr. válaszát Vilmos Képzelem, a sok márvány patriciusi homlok hogy ránczoso- dott meg a dühtől! Mint fog a nép Metellinójának örülni! Csak merészségét fogják a kávéházakban dicsőíteni. Ő a nap hőse, ő lesz a salonok királya ! Nem volt-e fölséges őrlet, nem ér-e többet, mint a megszokott tapsok és megunt tetszésnyilvánítások? A köztetszés, ha még emelhető, egész oktávval magasabb lesz." Mily könnyelmű meggondolatlanságot árult el ezen öntetszel- géssel a fiatal mii vész! „Nem ! mormogá magában — ma sem fogok énekelni.Csak nyer az által a művészet, ha a személy nem válik közönséges alakká. Áll, ma sem fogok énekelni! Lássák, hogy Metellino nélkül nem boldogulnak.1' És este ismét Giudettánál volt, ki ártatlanságában nem is gya- nítá, mily merészségre vállalkozott újólag kedvese. Neki azt mon- dá, hogy az nap nincs szerepe. Sebesen,nyilsebesen eltelt az idő. Metellino eljöttnek hivé az időt a hazatérésre. Elválnak, Giudetta erősen mellére szőri ja kedvesét. „Aggódom, mondhatlanul aggódom miattad," mondá a leány, még mindig mellén tartva az ifjút. „Légy nyugodt, kedvesem. Metellino kedvesének nincs oka félni." Kilépett. A legszebb velenczei esték egyike volt. A hold egész fényében ragyogott. Megállt egy pillanatra, és mély lélegzetet vön. Aztán lesietett a tengerhez a lépcsőkön. A gondola könnyeden himbálózott a viz sima tükrén. „Hé! Paulo alszol? indulhatunk." — A gondolás egyet mor- gott. És még jobban összehúzta magán a velenczei köpenyt, melyet ö nem csupán a hideg ellen látszék használni. Metellino nem ügyelt rá. Saját gondolatai mélyen látszanak öt elfoglalni. király tudomására hozni, s hogy ez öt megbízta, miszerint a király nevében a császárnak kifejezett nagylelkű érzelmeiért köszönetét fejezze ki. Bismarck nagy örömmel teljesiti e megbízást. A két állam tehát folyvást szép phrasisokkal boldogítja egymást. Jó lesz, ha Ausztria-Magyarország kötve hisz a komának, mert hamis ember az a Bismarck ! A versaillesi hirhedt szerződések tárgyalása a bajor kamarában aggodalmakat okoz, mert a hazafias párt egyelőre többségben lévén, ama szerződések valószínűleg el fognak vettetni, mely esetben a kamaraföl fogna oszlattatni. A jan. 11. és 12-iki ülésben a király és minisztériuma ellen heves nyilatkozatok ejtettek. Az ülések alatt a képvi- selöház tere katonailag volt megszállva. A „Dresdener Journal" megczáfolja azon hirt, mely szerint a szászkoronaherczeg és Vilmos király közt viszályok támadtak s ennek következtében a szász király titkon Versaillesba utazott volna. A csatatérről. Párist és érődéit a poroszok folyvást nagy erélylyel bombázzák. A város bombázása ellen a párisi kormány erélyesen tiltakozott, mivel az elölegesen be nem jelentetett, s a kórházak, templomok, iskolák és fogházak sem kímélteinek. Már eddig számos nő és gyermek esett a porosz bombáknak áldozatul. Jan. 5-től 8-ig mintegy 20,000 gránát esett az erődökbe és a városba, csupán egy éjjel 2000 bomba hullott Páris belsejébe. A bombák az Odeonig, a Grenelle, St. Germain utczáig és a rokkantak palotájáig hatottak el. A fölháborodás átalános, de a bombázás nem tesz elcsüggesztő benyomást. A lakosság elszántsága a legvégső ellenállásra erélyesebb, mint valaha. — Mint Versaillesból jelentik, az Issy erőd már teljesen össze van rombolva, a Vauves erőd falaiban is nagy károk mutatkoznak, s a porosz óriási ágyuk, melyek öt negyedmérföldnyire visznek, a városban nagy égéseket okoznak. Az Issy, Vauves és Montrouge erődök tüzelése jan. 14-én már majdnem teljesen megszűnt. Csupán az Issy erőd ellen jan. 12-én 120 porosz ágyú működött. Hogy meddig tarthatja magát Páris, bizonytalan Párisi lapok szerint,az élelmiszerek febr.közepéig elégségesek. Trochu állítólag visszalép, s helyét Vinoy foglalná el. Ducrot tbk. torokgyíkban megbetegedett, s helyette Vinoy vette át a parancsnokságot. Egy párisi léghajói tudósítás szerint, a párisi kormány azon esetre, ha Páris négy hét alatt külsegély által föl nem szabadittatik, becsületes föltételek mellett capitulálni, s a háború folytatását a vidékre hagyni szándékozik. E hírrel azonban ellenkezik Trochunek egy proclamatiója, melyben megesküszik, hogy ö sohasem fog capitulálni. Trochu ellen tétlensége miatt a bizalmatlanság mind hangosabban nyilvánul a párisi lapokban. Legújabban azonban, jan. 15-én A kis jármű szokott sebességével haladt végig a canal gran- dén. Házak, paloták, templomok vonultak el előtte, mint büvész- lámpai képek. Itt-ott néhány ablakból fény világolt ki, mi csak bátorítólag halhatott Metellinóra, ha esetleg babonás lelkű vala. A kupolák és házfedelék felhő szerüleg takarák el szemei elől a hold fénysugarait, és még mellé a sötét kék ég csillag tengerével. Az egész nyugalmas, ünnepélyes és impozáns képét nyujtá az éjnek, mit csak kevés festőnek sikerül vászonra varázsolni. A gondola megáll. „Paulo, mit akarsz, hisz ez nem az én lakom? Ez a dózse palotája. Az ördögbe ficzko, hova hoztál? . . „A dózse-palotába, signor! na igen! Nagy számú társaság epedve várja önt." E szavaknál jéghidegség futá át a művész testét. „Ki vagy te?" De a gondolás hallgatott. Evezőjére támaszkodva, szoborként állt a kőlépcsőn, és Metellinót a kiszállásra látszék fölhivni. — Fönn hosszú köpenyben két férfi állt. Ruháik a se- natus szolgáit ismerteték tol bennök. „Vonakodás nélkül kövessen bennünket, signor. Egész társaság vágy önt hallgatni." Metellino szive hangosan vert. Lelkiismerete szemrehányást tön neki, hogy nem jól cselekedett. Hallgatag követé őket. Mit is tehetett volna egyebet? Az ellenállás csak helyzetét nehezíti meg. Fölhalad a lépesön, a kétes világu corridoron végig halad. Zeng a folyosó lépésük alatt, és e viszhangot oly végzetesnek találta Metellino! (Folyt, köv.) * 1
