Eger - hetilap, 1871
1871-06-01 / 22. szám
172 gatók elfogatásira segédkezet nyújtsanak. Álig kételkedhetni, hogy a megkeresett kormányok e kérelmet teljesíteni fogják, mint ezt a belga kamra máj. 25-iki ülésében a külügyminiszter egy interpellate folytán ki is jelenté. Bismarck is utasította a Francziaországban állomásozó német csapatok parancsnokait a menekülök elfogása és kiszolgáltatására. Az angol alsóházban pedig a kormány kijelenté, hogy magának tartja fon a jogot, minden egyes esetben eldönteni, vájjon politikai vagy közönséges bűntény forog-e szóban, mert a politikai menekülteket nem adja ki. Egyébiránt Angliában a közhangulat a mellett van, hogy a menekülő párisi lázadóknak ne adassék menedék, egy máj. 26-án Londonban tartott népgyülés is ily értelemben határozott. A kézrekerült föczinkosok közül eddig már többen lövettek főbe, köztük Dombrowszky, a lengyel származású fővezér, kit St. De- nisben súlyosan megsebesülve fogtak el ; Rigault, az alig 26 éves orvosnövendék, ki mint rendőrfőnök, Marat majmolója volt, s hivatalát hajmeresztő kegyetlenséggel gyakorolta ; Cournet, Billioray s Ver- morel, a községtanács tagjai sat. Rochefort, a föczinkosok egyik leg- gonoszabbika, s a menekülés legelső megkísérlője, Meauxban szintén elfogatott, s két század katonaság és csendörség födözete alatt vitetett Versaillesba, hol a nép szét akarta tépni, s csak a katonaság mentette meg dühétől. Rochefort börtönében öngyilkosságot kísérlett meg, de szándékában megakadályozták. Első kihallgattatása alkalmával elájult, s miután eszméletre tért, vonakodott választ adni, és óvást tett törvénytelen elfogatása ellen. Rochefort a mily nagy szájhős volt, a veszély pillanatában ép oly gyávának tüntette ki magát. A fölkelés főkolomposainak jellemzésére megemlítjük az „Indep. be!ge“ után, hogy Cluseret fölkelő tábornok még máj. 1-ső napjaiban ajánlatot tett Thiersnek, hogy 10 millió frank készpénzért Páris kapuit kezére játszsza. Később pedig Dombrowszky tett hasonló ajánlatot félmillióért. Thiers azonban mindkét ajánlatot visszautasította. Méltók voltak e főemberekhez alárendeltjeik is, kik egyéb gonosztettek mellett nemcsak a templomokat rabolták ki, hanem némelyek még a sirok fölbontásától sem riadtak vissza, hogy a holttesteket minden értékes tárgytól megfoszszák. Ilyen emberek csinálták a fölkelést, mely Pá- risnak s vele együtt egész Francziaországnak két hónap alatt milliár- dokra menő anyagi kárt okozott. Hát még az erkölcsi kár s a sok ezernyi emberi élet : ki képes ezt megbecsülni s kipótolni ? ! Az agg Thiers helyzete valóban nem irigylésreméltó. A nemzetgyűlés legitimista és orleansista képviselői folyvást agyarkodnak ellene, s megbuktatására törekszenek, mert őt tartják a monarchia visszaállításának föakadályaul. Hir szerint Thiers az ellene tervezett csínynek meghiúsítása végett a nemzetgyűlést föloszlatni, s a köztársasági elem gyarapítása czéljából uj választási rendet létrehozni szándékozik. Római tudósítás szerint, az ottani franczia követ közlést kapott volna Versaillesból, hogy a franczia kormány elhatározó, Olaszország belügyeibe nem avatkozni, a pápa világi uralma érdekében tehát mit sem tehet. A franczia kormánynak, jelen viszonyai közt, nagy becset kell helyezni Olaszország barátságába. — Az olasz alkotmányünnepély Rómában jun. 4-én tartatik meg. Az „Opin. Nat.“ erősíti, hogy Viktor Emánuel király a fővárosnak Rómába áthelyezésével egyidejűleg (juh 1.) le fog köszönni, s az uj fővárosban a koronaher- czeg veendi át a kormányzást. — A pápa kinyilatkoztató, hogy oly követet, ki az olasz királynál is mint követ meghitelezve van, nem fogadhat el. A német csapatok diadalmi bevonulása Berlinbe hir szerint jun. 16-án megy végbe. Az orosz czárt közelebbre Berlinbe várják. — Bajorországban a csalhatlansági dogma miatt támadt vallási mozgalmak mind nagyobb mérvet öltenek. Egy máj. 26-iki müncheni távirat szerint, a kath. congressus elöértekezletén kimondották volna a Rómától valórelszakadást, s kikiáltók a nemzeti egyházat ily fölkiáltásokkal: „Éljen Döllinger, a német pápa!“— A nyugati diplomatia igen ingerült a porta magatartása miatt, melyet az orosz befolyás következtében a lengyel menekültek és az egyiptomi alkiráiy ellen tanúsít. A kiutasított lengyelek érdekében a franczia, az alkiráiy érdekében pedig az osztrák-magyar kormány le'pett közbe, eddig azonban sikeretlenül, mert a porta most csak Oroszországra hallgat. Ezen elvakultságát aligha meg nem keserüli. Kimutatás az idei termés állásáról. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz az april hó 13-án kibocsátott felszólítás következtében, az ország különböző részeiből a termények állásáról 973 tudósítás érkezett be, melyek összeállittatván, az eredmény, mint alább következik, a közönség tájékozása végett köztudomásra hozatik. Az idézett 973 tudósításhoz járul még a m. kir. államjavakról beérkezett, 50 különböző birtok-testről szóló jelentés, melyek az illető megyék és vidékek alá Boroztatván, az eredmény a következő : l.Az őszi buzavetések: A. a dunáninneni kerületben : jók 56, középek 115 és roszak 9 jelentés szerint. B. a dunántúli kerületben: jók 42, középek 122 és roszak 10 jelentés szerint. C. a tiszáninneni kerületben : jók 36, középek 110 és roszak 3L jelentés szerint. D. a tiszántúli kerületben: jók 46, középek 113 és roszak 51 jelentés szerint. E. a királyhágón túli részekben: jók 126, középek 61 és roszak 3 jelentés szerint. Az egész országban: jók 306, középek 521 és roszak 104 jelentés szerint. Összesen 931 jelentés szerint. 3. Az őszi rozsvetések: A. a dunáninneni kerületben : jók 56, középek 101 és roszak 18 jelentés szerint. B. a dunántúli kerületben: jók 30, középek 107 és roszak 35 jelentés szerint. C. a tiszáninneni kerületben : jók 38, középek 126 és roszak 35 jelentés szerint. D. a tiszántúli kerületben: jók 118, középek 78 és roszak 40 jelentés szerint. E. a királyhágóntuli részekben : jók 59, középek 55 és roszak 4 jelentés szerint. Az egész országban: jók 301, középek 467 és roszak 132 jelentés szerint. Összesen 900 jelentés szerint. 3. Őszi kétszeres vetések: A. dunáninneni kerületben jók 1(1, középek 66 és roszak 3 jelentés szerint. B. a dunántúli kerületben jók 8, középek 45, és roszak 2 jelentés szerint. C. a tiszáninneni kerületben jók 8, középek 55 és roszak 12 jelentés szerint. D. a tiszántúli kerületben jók 33, középek 73 és roszak 33 jelentés szerint. E. A királyhágón túli részekben jók 103, középek 43 és roszak 2 jelentés szerint. Az egész országban: jók 168, középek 282 és roszak 52 jelentés szerint. Összesen 502 jelentés szerint. Az őszi vetések általában az egész országban: jók 775, azaz 31 százalék, középek 1280, azaz 54 százalék, és roszak 288 azaz 15 százalék jelentés szerint. Összesen 2333, azaz 100 százalék jelentés szerint. 4. Tavaszi búza vetések: A. a dunáninneni kerületben jók 10, középek 30, roszak 5 jelentés szerint. B. a dunántúli kerületben jók 35. középek 20 és roszak 1 jelentés szerint. C. a tiszánninneni kerületben jók 18, középek 31 és roszak 9 jelentés szerint. D. a tiszántúli kerületben jók 67, középek 71 és roszak 12 jelentés szerint. E. a királyhágóntuli részekben jók 52, középek 36 és roszak 1 jelentés szerint. Az egész országban: jók 182, középek 188 és roszak28 jelentés szerint. Összesen 398 jelentés szerint. 5# Tavaszi árpavetések: A dunáninneni kerületben jók 69, középek 52 és roszak 3 jelentés szerint. B. A dunántúli kerületben jók 100, középek 57 és roszak 2 jelentés szerint. C. a tiszáninneni kerületben jók 32, középek 41 és roszak 9 jelentés szerint. D. a tiszántúli kerületben jók 85, középek 66 és roszak 12 jelentés szerint. E. A királyhágóntuli részekben jók 43, középek 32, és roszak 0 jelentés szerint. Az egész o rszágban: jók 329, középek 248, és roszak 26 jelentés szerint. Összesen 603 jelentés szerint. V
