Eger - hetilap, 1871

1871-05-04 / 18. szám

140 nyilvánítja. E javak mindenkor visszakövetelhetek, s azon egyének, kik a lefoglalásban vagy a törv. közokmányok megsemmisítésében részesek, a törvény szigorával Bujtatnak.—Az orleansista párt a nem­zetgyűlésen ismét mozogni kezd, hogy a köztársaság elnökévé Au­male herczeg választassák meg. A bonapartista izgatások pedig az ország különböző részeiben a földművelők közt viszhangra kezdenek ta­lálni. Napoleon jelenlegi hollétéről újabban semmi hir sem érkezett. Rómából jelentik, hogy Harcourt, az uj franczia követ, Antonelli előtt úgy nyilatkozott, miszerint Francziaország óhajtja azon idő el­jövetelét, midőn a pápa világi hatalma visszaszerzéséhez segédkezet nyújthatna ; de jelen szerencsétlen helyzetében mit sem tehet. Az 1871-ki köztársaság egészen különböző az 1848-ikitól, és Olaszország viszonyai is lényegesen másként alakultak azóta. Sajnálja, hogy ily szavakat kell használnia, de kénytelen vele — úgymond. Küldetése a jelen pillanatban egyedül a Francziországot kormányzó férfiak jó­akaratának bizonyítéka. A brüsseli békeconferentián nem akarnak a tárgyalások előre­haladni. Ezért nagyon haragusznak Berlinben, s a kormány hir sze­rint elhatározta, hogy, ha a viszályok rövid időn ki nem egyenlittet- nek, a megszállva tartott departementokban levő franczia kormány­hivatalnokok letétetni, s német hivatalnokok fognak behelyeztetni. Bismarck azt is tudatta Tbierssel, hogy mivel a versaillesi hadsereget elég erősnek véli arra, hogy a lázadók ellen hadműveleteit sikerrel folytathassa, a franczia hadifoglyoknak Németországból hazabocsátá­sát mindaddig akadályozni fogja, mig a Franczia- és Németország közti kölcsönös viszonyok teljesen rendezve nem lesznek. Szent-Pétervárról megczáfolják az orosz kormánynak tulajdoní­tott harczias szándéklatokat. — Az orániai herczeg jegyet váltott Mária Alexandrowna nagyherczegnövel, az orosz czár leányával. — Az odessai húsvéti zavargások alkalmából 1159 egyén fogatott el, kik ellen most erélyesen foly a vizsgálat. E zavargások alatt 10 ember megöletett, 20 megsebesült ; a katonák közül 27-en sebesültek meg. — Franchi, pápai legátus a szultánnak a pápa egy levelét adá át. A szulták a pápa irányában való tiszteletét s rokonszenvét fejező ki. — Herczegovinából nyugtalanító hírek érkeztek Konstantinápolyba, minek folytán szép csendesen előkészületek tétetnek, hogy ha a szük­ség úgy kívánná, a veszélyes pontokra azonnal bizonyos számú kato­naság indulhasson. A rendőrminiszter pedig utasittatott, hogy a her- czegovinába jövő idegenekre, különösen pedig a montenegróiakra, nagy figyelmet forditson. — Omer basa, az összes török csapatok legfőbb parancsnoka, jeles katonai tehetség, Konstantinápolyban ap- ril 18-án elhunyt. Gazdasági kiállítások és gépversenyek. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium az érdeklett gazdaközönség és gépgyárosok tájékozása végett köztu­domásra hozni kívánja a folyó évben Magyarországban a gazdasági egyletek által rendezendő gazdasági kiállításokat és gépversenyeket, melyek sorozata a következő : 1. April hó 24-én Pesten az országos gazdasági egylet köztel­kén : dohánykiállitás államdijakkal. 2. Május hó 7—9-én állat- és eszközkiállitás Kecskeméten, rendezi a kecskeméti gazdasági egylet. 3. Május hó 11-én és következő napjain szántásverseny Bihar- Diószegen, rendezi a biharmegyei gazdasági egylet. 4. Május hó 14—21. napjain általános gazdasági kiállítás, 25r,0 ft értékű államdijakkal Miskolczon, rendezi a borsodmegyei gazda­sági egyesület. 5. Junius hó 14-én állatkiállitás és algani tenyészmarhaárverés Poprádon, rendezi a szepesmegyei gazdasági egyesület. 6. Junius hó 29-én aratógépverseny Gyöngyösön, rendezi a he­vesmegyei gazd. egyesület. Államdijak : első dij 100 arany és arany­érem. 7. Julius hó 3-án arató-gépverseny Miskolczon, rendezi a bor­sodmegyei gazdasági egyesület. Alllamdijak: első dij 50 arany és aranyérem ; második 25 araay és ezüstérem ; harmadik 15 arany és bronzérem. Az utóbbi két pont alatti mindkét arató-gépversenynél, külön­ben egyforma munkaképesség mellett, azon gép fog előnyben része- sittetni, mely egy pár váltatlan, középerejü ló vagy ökör vontató erejénél nagyobbat nem igényel. 8. Szeptemberhó 14—17. napjain általános gazdasági kiállítás Nagy-Váradon, rendezi a biharmegyei gazdasági egyesület. 9. Szeptember hó 24—26. gyümölcs- és terményki állítás Kecs­keméten, rendezi a kecskeméti gazdasági egyesület. 10. Október hó első felében szarvasmarha-kiállitás Beszterczén, rendezi a beszterczei gazdasági egyesület. Kiállítások és versenyek, melyek megtartása biztositva van, de melyek ideje közelebbről meghatározva nincsen : 11. Thomson-féle utigözös, és ekevontató megkísérlése Buda­pesten és egyéb kijelölendő pontokon május vagy junius hóban. 12. Kenderaratógépverseny, ha a minisztérium által a múlt év­ben kitűzött jutalomra pályázók jelentkeznek, később meghatáro­zandó helyen, julius vagy augusztus hóban. 13. Általános gazdasági kiállítást rendez a küküllőmegyei gaz­dasági egyesület őszön, Dicsö-Szent-Mártonban. 14. Tejtermékkiállitást államdijakkal rendez az országos gazda­sági egyesület Pesten, szintén az őszön. Múlt évről ez évre elhalasztott kiállítások, melyek megtartása iránt még közelebbi értesítés hiányzik : a temesvári, aradi és vesz­prémi gazdasági egyesületek által rendezni szándékolt átalános gaz­dasági kiállítások, és a febérmegyei gazdasági egyesület által ren­dezni szándékolt állatkiállitás. Á 2, 4, 6, 7, 8, 12, 13 sorszámmal jelölt kiállítások és verse­nyeken külföldi gépek és eszközök is versenyezhetnek. A kiállítási tárgyak a rendező gazdasági egyesületekhez czi- rrezve küldendők. A kiállítási tárgyak szállítási költségei a kiállítókat terhelik ugyan, azonban ezeknek nyújtandó megkönnyitések érdekében a mi­nisztérium lépéseket tett, hogy a kiállítási tárgyak a hazai szállító-in­tézetek által viteldij-kedvezmények mellett szállíttassanak, mely en­gedmények közzétételéről annak idejében, midőn t. i. az illető inté­zetek nyilatkozatai beérkezendnek, gondoskodni fog. A kellő nyilatkozattal ellátott küldemények a behozatal alkal­mával a bizonytalan eladásra behozott tárgyakra nézve fönálló vám­mentes kezelés előnyében részesülnek. Pesten, 1871. april 16-án. Városi és megyei hírek — Érsek ö nagyméltósága közelebbi Gyöngyösön idő- zése alkalmával meglátogatván az ottani kath. iskolákat, egyszers­mind azon helyet is megtekinté, melynek egy uj iskolahelyiségül leendő megszerzésére múlt évben 1000 ftot adott, most pedig az épí­tés megkezdésére újólag 2000 ftot adományozott. — Posta Ferencz ur, az Egerben állomásozó honvédgva- logyzászlóalj őrnagya, alezredessé neveztetett ki. Kívüle még 11 alez­redes, 4 őrnagy, számos százados, fő- és alhadnagy kinevezését közli a hivatalos lap múlt vasárnapi száma. — A „májfa.“ A szokásos májfa ellen intézett eme soraim némi megütközéssel találkozhatnak ugyan ; de ha meggondoljuk, hogy a fának szükséglete és drágasága az utóbbi 4 év lefolyta alatt majd­nem megháromszorosodott, és hogy eme fiatal korában levágott kis májfából idővel nagy fa lesndett — melyből sok tüzelő- vagy építő­anyag nyerhető — azon kérdés tűnik föl előttem : vájjon nemzetgaz- dászati szempontból nem volna-e tanácsos mindazon régi, bővebb időből származott szokásokról lemondanunk, melyek az erdők pusztí­tását elömozditják ? Miért maradt el e szokás a többi országokban, melyek lígy fában, mint kitűnő kőszénben bővelkednek? Bizonyosan azért, mert nagyobb lévén ez országokban az ipar, jobban tudják megbecsülni mindazon eszközöket, melyek amazt előmozdítják. Hogy pedig a tüzelő-anyag minden gyár előnyös üzletére nézve lényeges tényezőt képez, ezt az egri gőzmalomnál is volt alkalmunk tapasztal­hatni ; mivel ezen hires gőzmalom a rósz utak miatt tüzelő-anyag­ban hiányt érezvén, annak üzlete több hétig pangott. — Nem csak egy májfáról van itt a szó — az ebbeli kár ezrekre terjed az egész országban, és hasonlítható azon buzamaghoz, melyet a sakk föltalálója királyától kért, — melyet ez sokszorozás után megadni nem birt­SgIi. F. — A hevesmegyei jótékony nőegylet választ­mányának f. hó 1-én tartott ülésében elnöknő bejelentő, hogy Blas- kovics Sándor ur az egyletnek irányábani azon 200 franknyi követe­lése fejében, melyet Puky Miklós ur engedményezett, 200 o. é. forin­tot küldött, s az egyletnek azon ajánlatot tévé, hogy ha az illető tar­tozásnak kielégítéséről szóló nyugtát megtalálja — mert hite szerint már ő e tartozást az illető külföldi kereskedőnek kifizette — azt az egyletnek, viszkeresete érvényesítése végett megküldi, s ez esetben sem kívánja az általa küldött összeg visszatérítését. Áz egylet Blaskovics urnák e nagylelkű eljárását jegyzőkönyvileg megörökíteni határozta, s a küldött 200 ftból a fölös 120 ftot kegyadománynak tekinteni. — I

Next

/
Thumbnails
Contents