Eger - hetilap, 1871
1871-04-06 / 14. szám
törvényszék előtt megjelennek. Kimondotta továbbá az egyház elválasztását az államtól; megszüntette a cultusbudgetet, s a vallási testületek vagyonát cnmzeti vagyonnak nyilvánította. Egy párisi lap az összes egyházak ős kolostorok feloszlatását és vagyonuk elárusitásá>, egy másik lap pedig az örökösödési jog átalános megszüntetését követeli. A „Journ. Offic." csodálkozását fejezi ki a fölött, hogy Aumale herczeg Franeziaországban tartózkodhatik, a nélkül hogy valaki megölné. Ez nem egyéb, mint közvetlen fölhívás gyilkolásra. Szóval, a legvadabb s egyszersmind a legszomorubb dolgok történnek most Párisban. Azon hir, hogy Garibaldi fiai csatlakoztak a forradalomhoz, nem valósult. Ok az errei fölhívást azzal utasiták vissza, hogy csupán a franezia köztársaság küiellenségei ellen rántanának kardot. — A vidéki nagy városokban mutatkozott mozgalmak, úgy látszik, szerencsésen elnyomattak. Egy bordeauxi sürgöny szerint, Párist kivéve, egész Franeziaországban nyugalom van. Parisban legközelebbre várják a támadást Versaillesból. Thiers a nemzetgyűlés egyik közelebbi ülésében arra kérte a képviselőket, hogy ne interpellálják a kormányt a párisi lázadással szemben követett politikájára nézve ; a kormány —úgymond — várakozó, de épen- séggel nem tétlen állást foglalt el, megtette a szükséges intézkedéseket a rend helyreállítására, s nemsokára kielégítő nyilatkozatot fog tehetni. A kormány leginkább látszik bizni a fogságból hazatérő csapatokban, kik egy Rennesben állított nagyobb táborban ujjászervez- tetnek. E tábor főparancsnoka Ducrot tábornok ; e szerint azon hir, hogy Ducrot a lázadásnak áldozatul esett, valótlan. Clichant tbk. is alakit egy hadtestet hazatérő foglyokból. Versailiesban pedig Mae- Mahon tábornagy alatt alakíttatott egy kitűnő hadsereg. A versaillesi kormány legközelebb 150,000 főnyi haderővel remél Páris ellen nyomulhatni. Nemet részről is megtétettek az intézkedések, hogy 24 óra alatt legalább 200,000 ember legyen összegyűjthető Páris körül, hogy Thiers fölhívására a lázadás elnyomására közreműködjenek. A versaillesi kormány azonban bizonyára csak a legvégső esetben fogja igénybe venni a német segélyt, mely a franezia nemzetre soha le nem mosható gyalázatot róna. Féiüuk, hogy e legvégső eset be fog következni. Sőt egy brüsseli távirat szerint, a németek minden fölszólitás nélkül is be fognak vonulni Parisba, ha a rend april 15 ig helyreállítva nem lesz. — Mint Párisból f. hó 2 ról jelentik, april 1. óta több összecsapás volt a fölkelők s versaillesi csapatok előőrsei közt. A nemzetőrség sokat szenvedett, s megfutamodott. Másnap több ezer nemzetőr a hatalmas Mont- Valerien erődöt, mely a törvény embereinek kezében van, kísérletté meg elfoglalni, de mielőtt az erőd közelébe juthattak volna, visszaverettek. Ez alkalommal mintegy 2G0 lázadó nemzetőr halt vagy sebesült meg. Az elfogott nemzetőrök, mint lázadók, agyonlövettek. A Mont-Valerien erődből is erősen tüzeltek a nemzetőrökre. Orleanista, legitimista és bonapariista képviselők Versailiesban tartott értekezletükön elhatározták a monarchia mielőbbi helyreállítását. Bonapartista körökben nagy remény uralkodik. Chislehurst és Ostende közt, hol számos császári hivatalnok és tiszt van, ólénk ösz- szeköttetés áll főn, s naponkint utaznak titkos ügynökök Francziaor szágba. Eugenia császárné közelebb nyíltan kijelenté, hogy hat hó letelte előtt ismét Franeziaországban lesz. A bonapartisták izgatásairól irja a versaillesi kormány hivatalos lapja : „A kormányt értesítők, hogy Lyonban bonapartista ügynökök tartózkodnak, kik kísérleteket tesznek a lyoni és a szomszéd megyékbeli csapatok elcsábítására. A londoni „Situation," mely a bukott kormány embereinek közlönye, nyíltan hirdeti a gyülölséget a polgárok közt, a törvények megsértésére és fölkelésre, polgárháborúra izgat." Németországnak a párisi eseményekhez való viszonyáról Bis' marék a német birodalmi gyűlés april 2-iki ülésében következőleg szólt: „A mi a külföldre vonatkozó előterjesztéseket illeti, a franczia- országi események fejlődése kis ideig még bevárandó. A szövetséges kormány érdeke : hogy a republikánus kormány föladatát lehetőleg megkönnyebbitse. A császár elhatározása, hogy Francziaország bel- ügyeibe nem avatkozik, csak bizonyos határig valósítható, ha a dolgok további folyama Németország érdekeit sértené, névszerint a békeelőzményeket koczkáztatná. Mikor fog ez bekövetkezni : e határpontot bajos előre megjelölni. Ha a szükség parencsolja, sajnálattal ugyan, de a réginek megfelelő erélyességgel fog a hadjárat utójátéka is befejeztetni." A párisi forradalmárok Olaszországra is ki akarták terjeszteni gyászos működésűket. Olaszország több városában s helységében francziákat fogtak el, kik, a mint a vizsgálatból kitűnt, a párjsi föl- kelők kormányának emissariusai, s ezéljuk volt, ott is több helyen egyidöben lázadást támasztani. Az olasz kormány e terv meghiúsítására megtette a szükséges intézkedéseket. A vértes-hajóraj teljesen föl van szerelve, hogy minden eshetőségre készen legyen. Az orosz kormány erélyesen és következetesen folytatja oro- szo.sitási munkáját. Most már a zsidókra került a sor. Egy császári ukáz bocsáttatott ki, mely a zsidóknak a lengyel és német nyelveknek egyházi nyelvül való használatát megtiltja, s azok helyett az orosz nyelv használatát rendeli el. E czélból Mandlstern pétervári zsidó tudós bízatott meg a zsidó imádságoknak orosz nyelvre átfor- ditásával. Egy másik czári ukáz Gorcsakoff herczeg minisztert örökös „fenség" czimmel ruházza föl, tekintettel a hazának és trónnak tett szolgálatokra és azon működésre, mely által a fekete-tengeri kérdés békés s Oroszország igényeinek megfelelő megoldást nyert. Bukarestben a helyzet mind fenyegetőbbé válik. Az uj minisztérium a követkamrában közvetett bizalmatlansági szavazatot kapott, mire beadta lemondását, de a fejedelem nem fogadta el, hanem a kamrát föloszlatta. A forrongás Bukarestben folyvást tart. Magánhi- rek szerint Radovitz porosz fökonzul segélyt kért a kormánytól, mert a csőcselék személyes biztonságát fenyegeti. A városban mindenütt fenyegetések hallhatók a kormány sa fejedelem ellen. A katonaság napok óta consignálva van a kaszárnyákban. A fejedelmi palotát egy sorgyalogezred s egy ágyuüteg őrzi,__mert attól tartanak, hogy a Iá zadók éjjel megrohanják a palotát. Összeesküvésnek jöttek nyomára, melynek szálai a hadseregben is el vannak terjedve. Egy legújabb sürgöny szerint a herczeg elutazni készül, Konstantinápolyból pedig azt távirják april 2-ról, hogy a Porta a többi hatalmaktól fölhatalmazást nyert, szükség esetén a Dunafejedelemségeket megszállhatni. Sumlában nagyobb haderő vonatik össze. Bazaine tábornagy, Metz hős föladója, legközelebb Francziaor- szágba visszatérni szándékozik, hol önigazolása végett haditörvényszék elé állittatását kívánja. — Spanyolországban, jelesen Cataloniá- ban, élénk izgatás foly egy universalis köztársaság létesítése végett. Komoly zavargásoktól tartanak. — Rómából távirják, hogy a Vaticanból rendelet adatott ki, melylye! a nagyhét tartama alatt szokásos templomünnepélyek eltiitatnak. — A „NordJ szerint, a legitimisták és orleansis- ták fusiója Versaillesban bevégzeít ténynek tekinthető. A franczia írónra Chambord gróf s trónutód gyanánt a párisi gróf van kiszemelve. — A Jura departementban heves összeütközés történt a lakosság s a porosz katonaság közt. A lakosságból 3 halott és 13 sebesült, a poroszok közül 1 halott és 3 sebesült maradt a színhelyen. — Luxemburg nagyherczegség belép a német szövetségbe.—Londonból mintegy 4000 tolvaj érkezett Párisba, kik a zavarosban halászhatni remélnek. Magyarország és Erdély népessége, hivatás és foglal kozás szerint. (VI., jelentés a népszámlálási munkálatok állapotáról.) A múlt évi deczember 20-kán közlött V. jelentésben Magyarország népessége 11,117,623 lélekkel Erdély „ 2,101,727 „ az összes jelenlevő népesség 13,219,350 „ volt kimutatva. Ezen népesség következőleg csoportosul hivatása és foglalkozása szerint. Van ugyanis: Magyarországban, 1 Erdélyben, összesen.. pap, lelkész, stb. közhivatalnok *) és pedig 13,821 3,694 17,515 állami 8,852 1,888 10,740 megyei, kerületi stb. 6,497 1,288 7,785városi, községi 10,744 2,034 12,778 tanár s tanító •21,239 3,983 25,222 tanuló 50,560 8,802 59,362 iró 604 73 677 művész 9,815 1,129 10,944 ügyvéd 4,209 425 4,634 Egészsé gügy i személyzet, és pedig orvos 2,332 230 2,562 sebész 752 128 880 bába 4,345 744 5,089 gyógyszerész 1,152 164 1,316 egyéb 3,022 225 3,347 *) Megjegyzendő, hogy a gazdaságnál, iparnál stb foglalkozó államhivatalno - kok az illető rovatokban fordulnak elő ; italában pedig a rovatok az annak idején- kiadott utasítás értelmében töltettek be.
