Eger - hetilap, 1871

1871-03-30 / 13. szám

IX. évi folyam.

13. szám.

Marczins 30-án 1871.

Előfizetési dij :

Egész évre ’ Félévre Negyedévre . Fgy hónapra Egyes szám .

. 5 ft kr. . 2 ft 50 kr. . S ft Ifit ki. . — 45 kr. — 12 kr.

Hirdetésekért :

minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön.

Kiadó hivatal : a lyceumi nyomda. KÍoíiiz(‘ííiht‘kt?t eliogiiíi -cl szer k e s z I 6 s ég ( Széchenyi-uCcza 26. xz.) J e » t x r h G. könyvkor ex kedése s minden k. postahivata Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak MOSSC R. Bécsben.

előfizetési fölhívás

AZ

CZIMQ

POLITIKAI S VEGYES TARTALMI! HETILAP

KILENflZEDIK ÉVFOLYAMÁRA.

Előfizetési föltételek.

Egész évre ....................................................5 í't —

F

élévre ....................................................2 í't 50 kr.

N

egyedévre....................................................1 ft 30 kr.

E

gy hónapra.....................................................— 45 kr.

Egyes szám.....................................................— 12 kr.

Kérjük az előfizetési pénzeket az ,,Eger" kiadó-hivatalába (lyceumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi- utcza, 26. sz.) mielőbb bérmentesen beküldeni, annál is inkább. minthogy a lap csak az előfizetési pénz ■elöleges beküldés e mellett jog megküldetni

Minthogy a posta-utalványok használata az előfizetéseknél átalánossá lön, ennélfogva ajánljuk t. előfizetőinknek ezek használatát, melyek csak 5 krba kerülnek.

A lap pontos szétküldése iránt gondoskodni fog

az „Eger“ kiadó-hivatala.

Megyei élet.

Heves-Szolnokmegye márcz. 20. és következő napjain tartott évne- gyedes bizottmányi nagygyűléséből.

(Vége.)

— Fölolvastatott a közmunkaküldöttség hivatalos jelentése a közfnunkaügy jövő rendezése, f. évi mikénti fölosztása, az utak s hidak költségvetése, úgy több községnek e részbeni kérvénye tárgyában. Ennek kapcsán fölolvastatott a Makiáron megszerzendő kavicsbánya iránt bemutatott hiv. jelentés. Végül az indítvány mellett bemutatott •határozati javaslat, melynek folytán az alább külön, egész terjedelmében közlött határozat hozatott.

— Fölolvastatott a belügyminiszternek f. évi 988. sz. rendelete, melynélfogva a múlt évi 843. sz. bizottmányi határozattal életbelép- tettetni rendelt cselédrendtarlást következőleg módosíttatni kívánja:

A 4. §. utolsó pontjában a büntetés kiszabása az illető bíróságra ruházandó.

A 41. §., mely a cselédügy ellenőrzésén kivid ezen szabálynak végrehajtását a községekre ruházza; — és a 42. §., mely a bíráskodási jogot is a községi elöljárók kezeibe teszi le; a mennyiben a községeknek a törvény utján történendő rendezéséig e hatáskör kiszabása úgy a cselédet tartó gazdák, mint a cselédek ügyeiben való törvényszerű eljárásra nézve több esetben aggályt ébreszthet, oda módosítandó : „miszerint a cselédügy körül előforduló bíráskodás az illető járási szolgabirák hatásköréhez tartozandó, és csak ritkább esetekben, teljesen megnyugvást nyújtó1 községekre ruházható át;“ végre hogy lehető visszaélések kikerülése végett a cselédek által megvásárlandó

cselédkönyvek ára azok czimlapján kinyomandó. — Az ilykép módosított cselédrendszabály egy példánya, használat végett, a belügyminiszterhez fölterjesztendö.

A cselédrendszabáiy 4 §-a oda módosittatik : „Ily esetekben, mindkét fél, jelesen a gazda 30 ft, a cseléd 20 ftig terjedhető pénzbírsággal büntetendő11; — a cselédkönyvek czimlapjaira pedig a könyv ára kinyomandó; miről a belügyminiszter ur fölterjesztésben azzal értesítendő, miszerint a kérdéses rendszabály 4L és 42. §§-ai szerint, a cselédügyre való fölügyelettel és az e részbeni bíráskodással, a fö- lebbezési jognak föntartásával, azért bizattak meg a községek elöljárói, mert a eselédrendtartás csak ezúton lesz gyakorlatilag érvényesíthető ; mert ha a cselédügyek kivétel nélküli elbírálása az amúgy is számos törvényszéki és közigazgatási teendőkkel túlhalmozott járási szolgabirákra ruháztatnék, méltán lehet attól tartani, hogy az igen fontos cselédügy nem fog oly gyorsan kezeltetni, mint azt a dolog természeténél fogva megkívánja, a mi annál inkább szükséges, mert elleneseiben a most alkotott szabály azon várakozásnak : bogy a gazda és cseléd közötti viszályok elintézése a felek érdekében haladék nélkül megtörténhessék, - meg nem felelhetne; a felek a fölebbezési jog fönlartása által biztosítva lévén, az e részben fölmerülhető aggályok megszűntéknek tekinthetők. Fölkérendő tehát a belügyminiszter ur, hogy ezen szakaszok az eredeti szövegben föntartathassanak, — mely végből a 4. §-ban foglalt bírságösszeg is 50 írtról 39 írtra lett leszállítva, hogy az 1868: LIV. t. ez. 475. § nak megfeleljen. — A cselédkönyvek nyomatása a belügyminiszter ur elhatározásának leérkeztéig fölfüggesztendő.

— Szabó Imre megyei főmérnök a megyei utakon levő műtárgyaknak szántszándékos s vandal megrongálását panaszolva előadja, hogy nemcsak az utak melletti korlát- és élöfák kitöretnek és elraboltat- nak; nemcsak a fahidak és átereszek karzatai, pallókötöi és sokszor pallózata is erőszakosan elvagdaltatnak , fölszaggattatnak : hanem a köhidak és köátereszek takaró kövei is erőszakosan lebontatnak, s a homlokfalak összeromboltatuak. így a bátori hídnak egészen uj karzata, mely hídnak helyreállítása csak alig néhány hónap előtt a megyének több mint 800 ftjába került, — a helyreállítás után pár hétre fejszével erőszakosan kivagdaltatott, s elraboltatott.

Hasonló panaszos előterjesztést tesz Lejtényi Ferencz m. kir. főmérnök az államutak körüli roszakaratú rombolásokról, és ezek megakadályozása s a rombolók szigorú megbüntetése végetti hatályos intézkedésre hívja föl a megye közönségét.

A községek a határaikon átvonuló állami, országos és megyei utaknak s az azokon s azok körül levő műtárgyaknak, milyenek a kö- és fahidak, kő- és faátereszek és mindennemű korlátfák ; továbbá az utak körül levő élöfáknak, mint közvagyonnak, — mit minden jó polgárnak őrizni és védeni kötelessége, — megőrzésére és oltalmazására első rendben lévén hivatva, a mennyiben mégis — daczára ebbeli gondos fölügyeletöknek, azok leromboltatnának, vagy megsértetnének, a szántszándékos rombolók és gonosz kártevők rögtöni kikutatására és följelentésére, a községek ebbeli kötelességük pontos teljesítésére újólag is komolyan figyelmeztetnek. Egyúttal azonban, hogy a följelentett s tovább nem tűrhető szörnyű rombolásoknak valahára annál bizonyosabban vége szakadjon, s a vad rombolók a büntetés elöl meg ne menekülhessenek, ezennel határozatilag kiraon- datik :

I) Hogyha a községek ebbeli kötelességüket te'jesiteni tovább is elmulasztanák : az ezentúl történendő ily rombolások és károkért egész vagyonukkal felelősek, s az okozandó kárt megtéríteni tartoznak.

II) Azok, kik az utakon, vagy utak körül leró hidaknak, átere-