Eger - hetilap, 1871
1871-03-23 / 12. szám
93 van szorulva. — Egyelőre a társulat 1000 irtot fektetne a vállalatba, próba-kézi gyártás végett. E tökét 5-ször 6-szor megforgatná, s eredmény szerint gondoskodnék a nagyobbszerü gyártásról. Ezúttal ezen eszmék fordultak elő. Kürthy Antal ur fölkéretett, márcz. 27-re a gazdasági egylet helyiségébe részvényes-közgyűlést hirdetni, mely egy 5-ös vagy 7-es bizottságot választ, s azt a megállapítandó módon az ügy tényleges megindításával bizza meg. Reliqua videbimus. Zelemér. Az egri fáspiacz. Ha reggel nyolcz órakor ablakomon kinézek, egy teljesen fölszerelt és bevégzett fás- és szenespiacz áll előttem, mely északról délre húzódik, s szekereit úgy állítja föl, hogy azok homlokzatai nyugatra nézvén, az egri parocbiális épületet ágyútelepként fenyegetni látszanak. — E fáspiacz, tekintve a concurrensek kiáltási buzgalmát, úgy a fás- és szenesszekerek s taligák közt járó-kelő vevők hullámzását, igen élénknek mutatkozik, s átalában nem kevéssé hasonlít Noé bárkájához, a mennyiben Isten mindennemű teremtményei itt is szüntelenül ki s bejárnak. Hat és félhét óra között egy-két fa-liferáns már kezd elhelyezkedni, mi nem épen megállapodásból, az elfáradt vonó-barmok ledö- léséböl, s azok elé való szénavetésből, hanem föképen az útban egy kissé természetesebb helyzetbe zökkent fadarabok mesterséges reor- ganisatiójából áll, ez pedig kétféle módon történik, t. i. tuskó módszer, vagy ölfamódszer szerint, melyektől azonban a praxisban különféle eltérések is észlelhetők. Nem mulaszthatom el egyébiránt a nemzete» asszonyokat e pontra nézve figyelmesekké tenni, és tiszte lettel megkeresni, miszerint e fáskoesikka! szemben némi bizalmatlansággal viseltetni ne terheltessenek, azok telcsége iránt legkevésb- bé sem ringatván magukat illusiókban, nehogy a lerakodás alkalmával észrevett hiányok becses gazdasszonyi számításaikat megbuktatván, gyöngéd szivöket a méltó boszankodas egészségtelen gerjedel- meinek föláldozni kénytelenittessenek. — így aztán 8 óra tájban sorban és nem sorban helyet foglalnak, s megalakul a vásár. Ki festhet né le azon bizarr képeket, melyek itt annyi változatosságban mutatkoznak ! Itt egy szenes ember nem annyira tiszta lélekkel, mint bemázolt arczczal s fekete tenyerei forgatásával igyekszik a vevőt portékája becséről meggyőzni, mig széntelenebb felesége a rúgásnak bizonyos nemével illeti a föld mi heverő zsákot, mely élénkebb gestus- sal annak tömörségét bizonyltja. Amott egy jegenye-termetű atyafi egy kézzel ölfadarabokat szedeget le mutatóul, oly könnyűséggel, mintha csak egyet még meg is akarna kóstolni belőlük. Majd egy öreg tuskés kel föl haszontalan üléséből, s egy világra szóló ásitással szellőztetvén belső részeit, az egész hatvani hóstyát elnyeléssel fenyegeti, mig füles tulajdona hamis arczvágással helyeselni látszik gazdája sovány launéját; sovány lovacskák egész órákon át egy helyben szunyókálnak, nagyszarvu ökrök törökösen hevernek, szekereik előtt stb. Behatóbb s érdemlegesebb részletekkel még nem szolgálhatok, remélem azonban, hogy időfolytán naponkénti vizsgálódásaim s észleletem nem egy nagy horderejű fölfedezésre vezetendnek, melyek közzététele által a vevő világháláját kiérdemelni, ép oly igaz, mint valószínűleg teljesülendő óhajtásom ; annyit azonban eddig is belátok, miszerint e tér, tekintve azokat a sok földjavitó matériákat, anyagokat, globulusokat, melyekkel elhalmozva van-e tér, mondom, ha föl- szántatnék, igen bő gyümölcsöket teremne, mig igy nem annyira dísztelen, mint szennyes. Tizenegy óra tájban aztán már ritkul a tér, és mindig többen távoznak, végre egészen kiürül, rendesen csak egy szamár marad még legutoljára. Ott áll, búsan és szótlanul, monumentális hall-ap- paratusát különféle irányokban s in gyro forgatván, majd bizonyos szájmozgatásokat kísérelve meg, mintha éneklési ösztöneinek kivánna eleget tenni. Végre ura öt is kezdi útra öltöztetni, mialatt Vogtban szőrös barátunk néha bús pillantásokat vet a megürült s elcsendesedett fáspiaczra, mondván: „ubi Roma erat, nunc segetes sunt!“ Gazdája persze csakhamar hátba frissíti öt egy jó fütykössel, mire a további dögonyözésnek elejét veendő, vagy talán mélyen sértett büszkesége érzetében, visszatartóztathatlan nyargalásokban tör ki, s vele az utolsó szereplő is eltűnik a fáspiacz színpadáról. Szaladj, szaladj, jó és nemes állat, s ha haza érsz, kérd Jupitert, hogy ha gazdád szivét nem lágyítja meg, bőröd vastagodását elömozditani kegyeskedjék ! x. Városi és megyei hirek. X Ma esti hét órakor a helybeli dalegylet, pártoló tagjai számára, a jeles katonai zenekar közreműködése mellett, az ó-casinó nagytermében dal- és zeneestélyt rendez, melyre az egylet t. pártoló tagjait ezennel tisztelettel meghívja. Ez alkalommal úgy a dalárda, mint a zenekar több érdekes müdarabot fog előadni. — Pártoló tagok jegyeik fölmutatása mellett lépnek be. Nem pártoló tagok jegyeket t. Köllner Lörincz ur gyógyszertárában válthatnak 50 krért. Az étkezésről, a t. közönség kényelmére, a teremben Schaffer ur ismert konyhája s Braun ur czukrászata fognak gondoskodni. A dalegylet ezen estélyeinek czélja a müveit társalgás és műélvezet lévén, a dalegyleti igazgatóság az ének- s zeneelöadások figyelmes élvezését s azoknak netalán előfordulható zavarásoktól megóvását a müveit közönség szives gondoskodásába ajánlja. — Szerencsétlenség. F. hó 19-én éjjel Urbanovics Mátyás, állítólag ittasan, a verő-szalai úgynevezett nagy hid melletti kor- láttalan kútba esett, s belefult. Ugyanazon éjjel ugyané kútba egy verő-szalai asszony is beleesett, kit azonban, bár erősen megsérülve, sikerült a belefulástól megmenteni. Említésre méltó, hogy a szerencsétlen Urbanovics Mátyás testvérbátyja is ezelőtt 6 évvel ugyanazon kutban lelte halálát. A kút — elég későn — rendőri intézkedé s folytán betemettetett. — Könnyelmű i j észté s. F. hó 19-én K. J. egri szolgalegény az érseki lak konyhájában megjelenvén, minden előzmény nélkül, csupán szerelmi enyelgésböl, G. K. szolgálónak egy, csak lőporral töltött pisztolylyal szemek őzé lőtt. Bár a lövés semmi sérülést nem okozott, a meggondolatlan legényt befogták, s átadták a megyei fe- nyitőtör vényszéknek. — Folyó hó 19-én a kath. legényegylet helyiségében Sivampel József képezdei tanár ur tartott népszerű előadást az embertanból. Az előadottak fölfogását a szép kivitelű és czélszerü ábrák fölötte megkönnyiték. A kellemetlen idő daczára szépszámú hallgató közönség gyűlt egybe, mi a tudományok iránti érdeklődésnek igen szép jele. A legközelebbi vasárnap, márcz. ‘26-án, tartatik meg a negyedik fölolvasás. — A pesti főconsul az egri kaszinó-társulathoz f. hó 10röl a következő levelet intézte: „Uram! Elénk elismeréssel vettem az egri casinó által rendezett bálnak és bazárnak, nyolczszázhetven forint negyven krajczárra, négy darab osztrák aranyra, két darab öt frankosra, egy tallérra és három húszasra rúgó jövedelmét. Kérem, legyen azon egyéneknél, kik ezen jótékony műben résztvenni szívesek voltak, tolmácsunk; s nekik hálánk kifejezését átadván, jelentse ki, mennyire érzékenyen vettük azon fájdalmak közt, melyek bennünket sújtanak, a rokonszenv ezen bizonyítványát. — Fogadja tiszteletem, teljes köszönetéin mellett kiváló nagyrabecsülésem biztosítását. Gróf Castellane főconsul. — Mély részvéttel vettük a hirt, hogy Saáry Ferencz végzett jogász, egykor egri lakos s lapunk egyik derék munkatársa, Budán, f. hó 13-án, életének '23-ik évében, tüdővészben elhunyt. Kitűnő tehetsége és komoly törekvéséről tanúságot tesznek azon szép tanulmányt eláruló czikkek, melyek tőle részint lapunkban, részint több pesti lapban megjelentek. Tőle sok jót és szépet várhattunk volna mégvha a kérlelhetlen halál oly korán ki nem ragadja az élők sorából. Áldás és béke hamvaira! — Kimutatás a „hevesmegyei jótékony nöegylet" árvaháza,, állásáról. A „hevesmegyei jótékony nőegylet“ 1868. év márczius 15-én nyitá meg árvaházát, csupán leánykák számára, s azonnal nyolcz árvát vett gondozása alá. Rövid fönállása alatt az egylet máris oly helyzetbe jutott, hogy árvaházát, 1869. évben 3000 o. é. forinton vásárolt saját helyiségébe helyezhette át. A műit év folytán 14 árva leányka részesült az egylet jótékonyságában. Az árvák az egylet fölügyelete alatt, sorsukhoz illő nevelésben részesülnek; vallásuk elvei szerint neveltetnek ; olvasás -, irás- és számolásban, nem különben a legszükségesebb női munkákban oktatást nyernek. — Pénztári kimutatás 1869. évi szeptember 1-töl, 1870. évi de- czember 31-ig. Bevétel : Maradványösszeg 1868. évről 199 frt 46 kr, 1869. évre befizetett tagdíjak és kamatokból 524 ft 50 kr, 1870. évre befizetett tagdijak és kamatokból 595 frt 75 kr, 1871. évre elölege- sen s 1868. évre utólag befizetett tagdijak s kamatokból 23 ft 50kr, lefizetett alapítványok után 664 ft, különfélékből 1596 ft 71 kr. Ösz- szesen : 3603 ft 92 kr. Kiadás : Házjavitásra 350 frt 53 kr, százalékra 139 frt 76 kr, az árvák élelmezésére 445 frt 98 kr, az árvák ruházatára 178 frt 62 kr, cselédfizetésre 167 frt 40 kr, 1103 forint 50 kr árvapénz után járó másfélévi kamat 99 frt 31 kr,#> különfélékre 193 frt, tőkésittetett 2020 ft. Összesen : 3594 ft 93 br. Összes bevétel 3603 frt 92 kr. Összes kiadás 3594 frt 93 kr. Maradvány 8 frt 99 kr. T
