Eger - hetilap, 1870

1870-03-17 / 11. szám

84 Knezsik István, Mészáros István, Schaffaer János, Sir An al, Sze­derkényi Nándor, S/.ukányi Jino<, Tava-y Antal, Úrin nyi Antal képvisel ok, Nékam Alajos szállásmester es Dusárdy József jegyző bízatnak meg oly u'asitással, hogy anácskozm ínyük körébe egyéb szakférfiakat is fölvévén, t irténeudö ni gállapodáukat annak ide­jében e testülethez jóváhagyás végett mutassák be, fölhlvatván egy­szersmind, hogy a szükségiendö építkezési hely kijelölésére vonat­kozó véleményt a legközelebbi ülésre terjeszszék elő. Végre: Ezen intézkedésről a helyben állomásozó 64 ik sz imu cs. kir. katonai ez- redparancsnokság ériesi tetni határoztatik, hogy a küldöttség tollú- vására a tanicskozmányokban részt venni szíveskedjék. Fölolvastatott az utczai javi is és tisztogatás mikérti eszköz­lése iránti véleményadással megbízott kü.d ittség jelentés •; - mely általában elfogadtatván, határosa ilag kimondatott, hogy az utezák minden irányban azonnal javíttassanak s lisztoga tas-anak, tovább i a házak előtt lévő kiugró lépcsők és kövek, úgy az oszt >pok, me lyek leginkább a külvárosban találhatók; eltávoli tassanak, illető leg kiszedes-enek; azon oszlopok azonban, melyek oly helyeken vannak beásva, a hol a tér elegendő széles, és így a közlekedést nem akadályozza, hatósági enged oy mellett ideiglen esen megh i gyalulok, oly kijelentéssel, hogy az Jletö tulajdonos, az oszlophoz fákat köteles ültetni, melyek ha in giöne;, az oszlopok k'veten tők. ezen határozat végrehajtásával a közig, tanács biz itván meg. Fölolvastatott a városi tisztviselők és cselédek fizetései mikén­ti fölemelésére vonatkozó véleményadá-sal megbízott küldöttség jelentése, minek folytán Tekintve azon körülményt, hogy a városi tisztvi élők és c-el'- dek jelenlegi fizetése még 1861. évben állapíttatott meg, a mikor az élelmi czikkek a jelenleginél sokkal olcsóbb áron megszerezhet >k voltak; másrészt figyelembe véve a város anyagilag nyomasztó h fü­zeté:: azon tisztviselők fizetései, kik állásuknál fogva min len ide­jüket a közügynek szentelni, kötelesek lévén, más keresetmódra nem vállalkozhatnak; 25%-tólival raegjavittatnak. Végül A pftspök-ladányi tervezett vasútvonalnak — a hatvan-miskol- czi vonallal — Füzesabonynál leendő ögueköttetése iránt az orszá­gos képviselőházhoz fölterjesztés intéztetni határoztatok. Országgyűlési tudósítás A képviselöház inárcz. 8-iki ülésében az eluök ism -t egy kép­viselő halálát jelenté be: ez Goleskn Lázár, a torontálmegyei szent- györgyi kerüle. képviselője. Napi renden volt a honvédelmi mi­nisztérium költségvetése. Bittó István fölolvasta a pénzügyi bi'.ott- ság jelentését, mely a költségvetést ajánlja a részletes tárgyalás alapjaid. Ezután az átalános tárgyalást megke/.dé Várady Gábor. Fölemlité, hogy a Ludoviceum még mindig nincs visszaadva rendel­tetésének; kifogást telt az ellen is, hogy a honvédségnek csak egy tábornoka van. A ma:yar testőrségre vonatkozólag óhajtja, hogy eredi (tisztképzö) rendeltetésének visszaadassék A honvédség ka tonai szervezését sem tartja helyesnek. Végül Ivánka Imré.nek az 1848-iki honvédrokkantak s özvegyeik nyugdíjazása iránt régebben tett indítványát elfogadtatni ajánlá. Szóltak még : gr. Eszterbázy Pál, Ivánka Imre, Ernuszt Kelemen, Klementis Gábor és gr. Audrássy Gyula. Ez utóbbi hatásos beszédében kijelenté, hogy a Ludoviceum ügye kissé bonyodalmas ugyan, de reméli, hogy a kormány ez ügy ben mielőbb eredraénynyel fog előállhatui. Leghatásosabb volt be­szédének azon része, melyben csípős günynyai visszautasító az el­lenzék azon vádját, hogy a honvédelmi minisztérium csak kisszerű eredményt mutat föl. E vádat számokkal czáfolta meg, melyek sze­rint a honvédség állománya ma már 68,98b főre rúg, melyből 906 tiszt. Ez összeg a folyamatban levő ujonezozás után meg fogja ha­ladni a 90,000-et. Ily eredményt nem lehet kisszerűnek mondani. A márcz. 9-ki ülésben számosán hozzászólottak a honvédelmi minisztérium budgetjének átalános tárgyalásához, köztük Tisza K., b. Podraaniczky Frigyes és Kerkáp dyi Károly, ki az eddig tett el­lenvetéseket és vádakat czáfolgatta élénk helyesléssel fogadott be­szédében. Miutáa mintegy 20 följegyzett szóuok elállt a szótól, s a ház kimondá, hogy a honvédtisztek a közös hadsereg tisztjeivel egyenlő javadalmazásban részesüljenek: az általános vita befe­jeztetett. A márcz. 10 iki ülésben megkezdetett a részletes vita a hon­védelmi mioiszterium költségvetése fölött. A rendes szükséglet öt czim alá van beosztva, s arra 4,329,324 frt 53 kr, a rendkívüli szük­ségletre 205,920 ft s igy összesen 4,535,244 ft 53 kr van előirá­nyozva. A három elsöczimen csakhamar keresztülestek, megszavaz­tatván az előirányzott összegek a pénzügyi bizottság javaslata sze­llőién 'dado'd ,aortái finr.rnnoai?} ,névfal eoidefl ,flr.lc otoídönló rint. A 4-ik czimnét hosszas és heves vita fejlődött ki, melyben P. Szathmiry K., Ernuszt K., Tisza K., Audrá-sy Gy., Csernatouy L., Klapka Gy., Kerkápo’yi K. Jókai M., Vára ly G. sat. vettek reszt. Kerk ipolyi 1*2 óráig tiró beszéde, rue y a honvédelmi miniszté­rium működését híven tükrö/.é v ssza, úgy a jobb-, mint a bilolda- iou sensatiót kelteit. Elmoudá, mit tett a kormány afhoovédség szer vez‘se kőről, mi y óriási nehézségekkel kellett eleinte küzdenie, mily akadályokat görd tett útjába maga az ellenzéki sa jtó s mennyi munkájába kérőit a korra ínynak, mig a bizalmatlanságnak ekkép elhintett in igvát “i terült kiirtania. Szóval, a honvédelmi miniszté­rium műk illéséről szám >t adott, még p ólig oly módon, mely a több - s 'get h mgoa efszésnyilatkozatokra ragadó. — Az ülés a 4-ik czim megszava á-áv.il végződött. Amirov.. 11 Ui illési) m Szap >n iay József interpellálta a közouatási ni lisztéi- : melyik t.örv'niyre alapi á azon, 1869. okt. 10-én a tanfelügyelőkhöz kibocsát itt körrendeletét, melyben ezek uUsittatn ik, hogy hittelek ezeti iskolát, bírni :ly alapból larta ott főn eddig, csak az illető egyházi hatóság bel egyezés v>4 lehet kii- z issó változtatni'? Ez interpellatio kiad ito t a közokt. miniszternek. Ezután áttért, a ház a honvédelmi mmisztenu n köitségvet ‘Sének tárgyalásra ineynek utolsó, 5-,k czime (nyugdíj kra 4000 ft) vita nélkül megsz iváz atván, megkezdetett a 48 oki honvédrokkan'ak nyugdíjazásáról szóló határozati javas at tárgyalása. Dnuahidy F. után, ki a szívhez kívánt szólani, Gajzágó Sala non li isszahb be-zéd- I) '*.n kirótt a; ta, li így e javasla ot elfogulni politikai szempontból nem lehet. O is ak írj i a rokkant honvédeket s honvédek özvegyeit segé lyez ii, de nem ily módon, hanem magáuada-ozás utján. Hasonló ér­telemben beszélt gr. Audrássy Gyula, s beszédét azzal végzé, hogy mint magánegyén, egy aláírási ivet te t le a ház asztalára, melyen maga kezd - meg az alái ást 10,000 fttal a rokk int honvélek segé­lyezésére. E nemes tényt zajos és hosszan tartó éljenzés követte, s azután a vitá' tovább fo vtatták. A márcz. 12-iki ülésben Vára ly Gábor azt indítványozta, hogy a fiumei kérdés tárgyulására valamely délu áni id '■ tűzessék ki. Soms­aiéit Pál elnök erre inegjegyzé, h így a délutáni időkben az osztályok számos törvényjavaslat, tárgyalásával vannak elfoglalva, miért is legczélszerübbnek véli, ha a költségvetés és a nyugdijak kérdésének tárgyalá-a után vétetnék elő a fiumei ügy. Miután még többen szól­tak volua e kérdéshez, a ház elha’ározta, hogy a fiumei ügyet a költségvetés után nyomban fogja tanácskozás alá venni. Ezután foly­tatólag tárgyaltatott. Ivánka indítványa az 1848-iki honvédnkkao- tak s honvédek özvegyeinek segélyezése iránt. Ezen indítvány el­lenében Klapka György határozat javaslatot tett, mely szerint a h íz utasítsa a kormányt, hogy a honvédsegélyzés czéljóból megin­dított magánadakozásokat teljes erejéb il támogassa; ha pedig a si kér nem lenne kielégítő, rn g ez év folyama alatt e kérdés végleges rendezésére vonatkozó törvényi iv.t la ot terjeszszen a ház elé. A vita tovább folyt, de az ülés végéig határozat nem hozatott. A mire/.. 14-iki ülésben végre b< fejezte ett a vita Ivánka lm rének többször említett indítványa fölött. A nevezetes!) ellenzéki szónokok közül fölszólaltak: Ivánka I.. Simonyi E. és Várady G.. mig a jobboldalról a miniszterelnök egy rövid tömör beszédb n te­lelt az ellenzék lényegesb invectiváiri, és Gajzágó S. zárb sz üdében csoportositá mindazon okokai, in Ivek Ivánka indítványa ellen szólanák. Erre megtörtént a névszerinti s avazás, melynek eredmé­nye: hogy Ivánka indítványa 196 szavazattal 126 elleu elvette vén, Gajzágó napirendre törési indítványa fogadtatott el. Megemlítjük még az ülésből, hogy b. Eö vös miniszter válaszolt Szaplonczayuak márcz. 11-én tett interpellatiój ára, a közokt. miniszternek egv ni. évi okt. 10-én kelt, s a tanfelügyelőkhöz intézett körlevelét illetőleg. B. Eötvös kijelenté, hogy miután ezen köriratát némely tanfelügyelők félremagyarázták, m. é. nov. 11-én uj, föl világosiié köriratot bocsá­tott ki melyet föl is olvasott. Ebben többek közt az mondatik: rhogy a létező felekezeti népiskolának községivé átalakítása vagy felekezeti intézetül föntartása fölött határozni, mindig azon iskola tulajdonosa van jogosítva.“ A választ a ház tudomásul vette. Az erdőügy A szomorú tapasztalás, mely az ország nagy részében pusztí­tott szárazság okainak tudományos flirkészése által újabb érvet nyert, azon általános és egyhangú követelésnek adott országszerte kifejezést: hogy erdő és fa egyik háritója lévén ezen vészes állapot­nak; ezért mindenekelőtt erdőt és fát védeni, erdőt és fát szaporíta­ni, a szükségek legégetöbbike. Egy ily országos hangulat, mely a létezés és enyészet közötti a vgod (Jamáv eieélseoijpíddavot eobnog áruo jiaaáeeoqöif rtssíl

Next

/
Thumbnails
Contents