Eger - hetilap, 1870
1870-02-17 / 7. szám
volt hajdan, úgy legjobb lett volna mindjárt néhány századdal visz- 8zamenni. 1848-ban a belügyminisztérium ügyköre is sokkal szií- kebb volt, mint ma. Végül a ház a belügyminisztérium költségvetését hosszas vita után átalánosságban elfogadá, s áttért a részletes tárgyalásra. A központi igazgatásra megszavaztatott 365,400 írt. A 2-ik ezimnél, mely a megyék, kerületek s székek költségvetését foglalja magában, hosszabb vita fejlődött ki, s számos képviselőnek alkalma nyílt haza beszélni, megyéje számára az előirányzottnál nagyobb összeget kérvén. Végre eczim 6500 ft levonásával 7,348,700 ftban átalánosságban megszavaztatott. A febr. 10-iki ülésben részletesen tárgyaltatott a 2-ik czim, mely a megyék, kerületek és székek költségeit foglalja magában. Irányi D. a főispánok fizetését 4000 ftról 3000-re indítványozta le szállítani. Az iuditvány 9 szótöbbséggel elvettetett. Mivel azonban a horvát képviselők is — illetéktelenül — szavaztak, a szavazás ér- vénytelenittetett, s az uj szavazás a következő ülésre balasztatott. Megszavaztatott ezután a sz. k. és rendezett tanácsú városok részére 819,000 ft, az egészségügyre 555,600 ft, szülházi kiadásokra 20,000, lelenczek számára 8000, a tébolydára 187,345, közbiztonságra 150,000, rablók elfogatásira 15,000, tolonczozásra 20,000, ragadozó állatok pusztítására 3000, életmentési díjakra 1000 ft. A febr. 11-iki ülésben Szilády Áron interpellálta a közoktatási minisztert: miért nem teszi meg a törvény által rendelt évi jelentést az iskolaügy állásáról ? B. Eötvös kijelenté, hogy a szükséges adatok beszerzése és összeállítása nem történhetett meg a kellő időben, s igy nem lehetett a jelentést elkészíteni. Legfölebb april elejére Ígérheti a kimerítő jelentés előterjesztését. Ezután névszerinti szavazás történt az államszámvevöszékröl szóló törvényjavaslat fölött, mely 268 szóval 25 ellen végleg elfogadtatott. A föispáni fizetések is, Irányi fizetésleszállitási indítványának elvetésével, megszavaztattak 167 szóval 136 ellen. Gr. Andrássy Gyula felelt Szalay Sándornak a katonaelszállásolási ügyben tett interpellatiójára. Szalay a válaszban megnyugodott. Ugyanő felelt Tisza Kálmánnak is a debreczeni ujonczozásra vonatkozólag tett interpellatiójára. Megígérte, hogy jövőre az egész ország ujonczjutaléki arányosításának táblázata meg fog küldetni a törvényhatóságoknak, bár ez eddig nem volt szokásban. Az interpelláló azon részére pedig, hogy Deb- reczen túlságosan terheltetett ujonczjutalékkal, Kerkápolyi kimutatta, hogy ez nem áll, s kijelenté, hogy az ujonczjutalék kiszabásánál a honvédelmi törvény szerint nem a népesség, hanem az ujoncz- képesség vétetik kulcsul. Végül a ház áttért a belügyminisztérium költségvetésének folytatólagos tárgyalására. A színi képezde számára előirányzott 62,000 ft tárgyalásánál Hodosiu egy román színház fölállítására 200,000 ftot kér megszavaztatni. Miután e tárgyhoz még többen is hozzászóltak, a szavazás a következő ülésre halasz- tatott. A febr. 12-iki ülésben napi renden volt a belügyminisztérium költségvetése fölötti részletes vita, névszerint a nemzeti színház segélyezése. E tétel fölött hosszas és meddő vita folyt, melyben a tulajdonképi kérdéstől eltérőleg, leginkább a nemzetiségi kérdés fölött folyt a discussio. Hosszas vita után, melyben a szónokok egész serege vett részt, a nemzeti színház segélyzésére előirányzott 62,00U ftot a ház, 3000 ft levonásával elfogadta. Megszavaztatott továbbá: lóversenyekre 28,00u ft, elemi csapások által sújtottak segélyezésére 10,000 ft, különféle előre nem látható költségekre 20,000 ft, s végül megszavaztatott a fedezet. A febr. 14-iki ülésben még mindig a belügyminisztérium költségvetése volt napirenden. Rajner Pál a hivatalos lap múlt és jelen anyagi állapotát megismertetvén, kijelenté, hogy nem ellenzi, ha a lapnak netalán behajtható régi követelései, s múlt és jelen évi remélhető jövedelme rovására 15,000 ft a költségvetésbe mint fedezet fölvétetik. Elfogadtatott ezután a pénzügyi bizottságnak azon indítványa, bogy a belügyminiszter a közalapok kezelésének könnyítése s egyszerűsítése iránt javaslatot terjeszszen a ház elé. — A rendkívüli szükséglet tárgyalásánál hosszas és heves vita támadt az erdélyi rendezetlen állapot fölött. Végül a többség megszavazta a rendkívüli szükségletet, s ezzel az összes belügyminiszteri költségvetés tárgyalása be lön fejezve. A belügyminiszteri budget tesz 10.580,814 ftot. Hevesmegye és a Jászkerület gazd. egyesülete részéről Gyöngyösön 1870-ik év febr. hó 7-én tartott rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve. Jelenvoliak: Kiirthy Antal, mint elnök, Béla József, Dessewffy Jób, Freyburg Lajos, Kovalik Lajos, Papp János, Szávoszt Frigyes, Vezekényi István. 7. Elnök az egybegyült tagok üdvözlése után az ülést megnyíltnak nyilvánítván, a múlt rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve fölolvastatott. Tudomásul vétetett, s a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Des- sewffy Jób és Vezekényi István urak kérettek föl. 8. Elnök röviden megemlíti, hogy a múlt rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyvének első pontjában érintett, az egyesület fön- állhatása iránt fölmerült aggodalma teljesen nem igazoltatott, miután a történt fölszólitásra lemondását mindössze csak 5 tag küldte be, lévén pedig az egyesületnek évvégével 201 tagja, melyhez újév után bejelentetett 2 tag, lett összesen 203 tagja, ebből leszámítva a lemondott 5 tagot, — van jelenleg az egyesületnek 198 tagja, még mindig elegendő szám arra nézve, hogy fönállhasson, s hogy egy kis kitartás és buzgalom kifejtése mellett az ügynek továbbra is hasznos szolgálatot tehessen. Tudomásul vétetett. 9. Fölolvastatott a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium levele, melyben kéri az egyesületet, hogy a mennyiben a f. évi működésre nézve előzetes tárgysorozattal bir, azt, vagy legalább az év folyamában eszközlendö nevezetesebb teendőit röviden körvo- nalozva hozzá beterjeszsze. Ezen fölhívásnak egyik indoka az, bogy ismerve a kitűzött teendők sorát, amennyiben azok egy részét olyannak találná, hogy támogatását fölajánlandónak tartaná, azt annak idejében foganasithassa; másrészről, ha a kijelölt munkarészletek közt nem találná azt, mit talán országos érdekből figyelembe veendőnek tartana, arra nézve is észrevételeit megtehesse, s az általa megjelölendő mozzanatra az egyesület figyelmét kikérhesse, — reményét fejezvén ki, hogy ebbeli fölhívásának a hazai gazd. egyesületek annál készségesebben fognak haladék nélkül megfelelni, minél inkább hiszi, hogy meggyőződve vannak arról, miként az ország anyagi érdekeinek s különösen a földművelésnek fejlesztése körül kifejtett törekvéseiben legtermészetesebb és hathatósabb támaszai a gazd. egyesületek lehetnek, ha föladatuknak az ügy által követelt odaadással iparkodnak megfelelni; és viszont a gazd. egyesületek közhasznú munkásságukban — benne találhatják azon természetes szövetségest, ki őket czéljaik kivitelében a rendelkezésére álló minden erkölcsi úgy mint anyagi erővel istápolni kész; ki erőfeszítéseik sikerét élénk megelégedéssel fogja minden időben üdvözölni. S a menynyiben a lefolyt 1869-ik év bőséges alkalmat nyújtott, az összes gazd. egyletek munkásságát közelebbről ismerni föl, — elismerését és köszönetét fejezi ki mindazon egyletek irányában, melyek minden alkalommal tanúságot szolgáltattak arról, hogy a földművelés szolgálatára fölajánlott nemes buzgalmuk nem lazult, de sőt az folytonos hasznos intézkedésekben nyer kifejezést. Viszont más oldalról nem tagadhatja, hogy néhány egyesület részéről a buzgóság hiányzik, s aggodalmasan tapasztalja a munkakedv csökkenését, mit annál sajnálatosabb jelenségnek tart, minél bizonyosabb az, hogy a földművelés terén kifejtendő munkásságunk útjában — ez idöszerint, — nemcsak hogy erkölcsi akadály nem létezik, sőt a munkásság a nemzeti kormány részéről lehetőségig készségesen elösegittetik. Végre reményét fejezi ki afölött, hogy a gazd. egyesületek, az általa elismeréssel kiemelt tevékenység példáját átalánosan követve, nem fognak visszarettenni az előttük álló munka nehézségeitől, s nem fognak csekélynek tartani egy, bármi kicsinynek tetsző mozzanatot is, melylyel a mezőgazdászat ügyének hasznos szolgálatot tehetnek, osztván azon meggyőződését, hogy a hazafiui érdemek ép úgy megszerezhetők a közgazdaság szolgálatában, mint a politikai küzdelmek mezején. Miután az előzetes tárgysorozat meghatározása mindenkor a közgyűlés hatáskörébe tartozik; — ez pedig mindez ideig meg nem tartatott, — mindaddig, mig a legközelébb megtartandó közgyűlés azt meg nem határozza, a fölhívásnak elég nem tétethetik, miről a t. minisztérium rövid levélben addig is értesítendő, mig a fölhívásnak teljesen elég tétethetik. S hogy ez igen szép s buzdító levél nyomán a közgyűlés az előzetes tárgysorozatot annál biztosabban megállapíthassa, szükségesnek látta az igazg. vál. ennek elkészítésére egy, Schik Ignácz elnöklete alatt Boroviczényi Gyula, Kovalik Lajos, Móczár János és Szávoszt Frigyes egyleti tagokból álló bizottságot kiküldeni, azon megjegyzéssel, hogy miután a földművelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium a fönérintett levél folytán a gazd. egyesületeket munkásságukban — ha azok országos érdekből figyelemreméltók, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatásban is részesi- tendi, — a tárgysorozat közé olyanokat is fölvegyenek, a mik az országos érdekeknek megfelelnek ; ilyenek különösen a gazdasági minta-iskola és ménestelep fölállítása, s e tárgybani javaslatukat a legközelébb tartandó igazg. vál. ülés elé terjeszteni annyival inkábl»
