Eger - hetilap, 1870
1870-12-08 / 49. szám
402 még a megye által nem érvényesittctett, azt a fölvételre jogosítottaknak szolgáltassa ki; miről nevezett föpénztárnok, továbbá Bede- kovich Vilmos, Marsó László, és Plathy József volt összeíró ktlldött- ségi elnökök értesittetni rendeltettek. Adács községbeli több lakos folyamodik, hogy az őket illető, a hatvan-miskolczi vasút épitese következtében kisajátított terület után esendő, s letéteraényezett kisajátítási összeg részükre kiszolgáltat- tassék; hogy a vasúti mérnökök által helytelenül fölmért kisajátított földterület a megyei főmérnök által újból fölmérettessék, és hogy a vasúti töltés által elválasztott földek közlekedési ut által összeköttessenek, és igy a termények behordása lehetségessé váljék. Ezen folyamodvány véleményes jelentéstétel végett gyöngyös- járási szolgabiró Borhy Dánielnek kiadatni rendeltetett. Márkáz község több volt úrbéres lakosai azon kérelmüket terjesztik elő, hogy miután az úrbéri rendezés alkalmával tett azon nyilatkozatuk, hogy a maradványföldekböl 3 G y2 hold földbirtokot Búzás István jegyzőjüknek áitaleugednek: oiykép vétetett jegyzőkönyvbe, mintha ők azt a községi jegyzői állomást betöltő egyénnek engedték volna át, holott ők azt, Búzás Istvánnak elismerésül és ju talmul azért, mert őket a perben képviselte, s reájuk nézve előnyös egyességet hozott létre, kívánták tulajdonába juttatni, — a tárgyalási jegyzőkönyv ez értelemben igazittassék ki. A kérdés alatti magánszemélyek jogigényéit érdeklő, birtok- s tulajdoujogczimek elnyerését, illetőleg megváltoztatását czélzó ügy közigazgatási utón nem tárgyalható, miről folyamodók Szentkirályi Ödön szolgabiró utján értesittetni rendeltettek. (Vége köv.) Országgyűlés. A képviselőház nov. 29-én újra megkezdte nyilvános tanácskozásait. Ürményi Miksa interpellálta Eötvös minisztert az Eszterházy-képtár ügyében, mire Eötvös báró azonnal válaszolt, kijelentvén, hogy a herczegi családdal tárgyalások folynak, s valószínű, hogy sikerlilend a képtárért oly vételárban megegyezni, melyet a minisztérium az országgyűlésnek ajánlhatni fog. E nyilatkozat áta- lános helyeslésre talált. Ezután a miniszterelnök a Pesten tervezett boulevardra vonatkozólag póthitel iránti javaslatot terjesztett elő, a közmunkatanács indokolt javaslatával és a költségvetéssel együtt, kérvén azoknak a pénzügyi bizottsághoz, onnan az osztályokhoz s azután a házhoz va'ó utasítását. Végül, miután a kérvényi bizottság jelentése előterjesztetett, a ház több rendbeli választáshoz fogott, névszerint a delegatióba egy póttagra, továbbá egy jegyzőre s végül a könyvtári bizottságba s a közalapok megvizsgálására kiküldött bizottságba egy-egy tagra történt szavazás, az eredmény kihirdetése a legközelebbi ülésre ha- \ gyatván. — A nov. 30-iki ülésben többi közt Csiky Sándor benyujtá Eger városának három rendbeli kérvényét Egernek szab. kir. várossá emeltetése, a törvényszéknek ott meghagyása és a sóháznak ugyanott visszaállitása iránt. Fölolvastatott a pénzügyi bizottság jelentése az indirect adótörvényjavaslatokról , melyeket a bizottság átalánosságban elfogadván, a részletekre nézve némely módosításokat ajánl. E törvényjavaslatok kinyomatása elrendeltetett. Ezután a pénzügyminiszter benyújtja a föld-, ház-, jövedelmi és személyes kereseti adó, valamint adohányegyedárusságravonatkozó törvények hatályának egy évre leendő meghosszabbítása s az első háromnak némi módosítása iránti törvényjavaslatokat, melyek szintén kinyomatni rendeltettek. Végül a nov. 29-iki szavazás eredménye olvastatott föl, mire az ülés — több tárgy nem lévén — eloszlott. — Nov. 30-tól decz. 4-ig nem volt Ülés. A decz. 5-iki ülésben Gorove közlekedési miniszter benyujtá a Buda és Pest közti Duna- szakasz szabályozására vonatkozó költségvetést és terveket, melyek a pénzügyi bizottsághoz utasittattak. Ezután fölolvastatott a közp. bizottság jelentése azon törvényjavaslatokról, melyek a nemegyenes adók további beszedéséről s a vasúti tartalékalapról szólanak. E jelentés tárgyalása a decz. 9-iki ülésre tűzetett ki. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés eloszlott. Ausztria-Magyarország, Olasz- és Francziaország csatlakoztak. Törökország, úgy látszik, kénytelen-kelletlen, de mégis beleegyezett a conferentiába, mely Londonban, még a karácsony előtt ülne össze. A franczia ideiglenes kormány részvéte még bizonytalan; egy londoni távirat szerint, a toursi kormány, melynek a conferentia igen alkalmatlan,megtagadta volna abba való beleegyezését.Aligha alaptalan azon nézet, hogy az egész conferentia-terv nem egyéb időnyerésre számított porosz-orosz manővernél,azért hibáznánakaz érdekelt hatalmak, ha minden eshetőségre erélyesen nem készülnének, annál is inkább, mert Oroszország hadikészülödéseiről még miudig nyugtalanító hírek szárnyalnak. Montenegro is készül, hogy háború esetére Oroszországot támogassa. Mint Bécsből jelentik, a montenegrói fejedelem megtiltotta alattvalóinak a hónukból való távozást. Herczegoviná- ban hemzseg a sok orosz ügynök. Tehát: videant consules! . . . Gorcsakoff újabb sürgönyére, mely megmarad követelésénél, Granville angol külügyminiszter nov. 29-én indította útnak válaszán melyben a korábbi tiltakozáshoz határozottan ragaszkodik, de hangja békülékeny, és kilátást nyújt barátságos fejtegetésre. Az osztrák magyar válaszjegyzékre irt orosz sürgöny is átadatott e hó 4-én Beust grófnak. A sürgöny föntartja Oroszország előbbi álláspontját. Konstantinápolyban is kijelenté Ignatieff orosz követ, hogy Gorcsa- kofif szerződésbontó jegyzékének visszavonása lehetetlen, de a czár semmi olyast nem akar tenni, mi a párisi szerződésekkel ellenkeznék. — Ezalatt Oroszország közvetlen alkudozásokb a is bocsátkozott Törökországgal a fölmerült viszályt illetőleg, ez utóbbinak azon ajánlatot tevén, hogy ha beleegyeznék a Fekete-tenger semlegességének megszüntetésébe, viszontszolgálat fejében kész biztosítani Törökország területi épségét. Mint Konstantinápolyból jelentik, a porta ez ajánlatot nem fogadta el, s csatlakozik a többi hatalmak eljárásához. A békekötés nem áll közel. E véleményét nyilvánítja a londoni „Standard,“ a párisi legutóbbi kirohanások alkalmából a kirohanók bátorságát dicsérve. A nevezett lap szerint, Poroszország aligha meg nem fogja bánni, hogy Favre békeföltételeit nőm fogadta el. A koczka rövid idő alatt megfordulhat. Néhány nap óta ismét fölmerült azon hír, még pedig a „Times“ hasábjain, hogy Bismarck a NapoIeon-család visszaállitása ügyében fáradozik. Az excsászár átengedné Elsasst és Lotharingiát, s a Németországban levő franczia hadifoglyok élén térne vissza Párisba. E hírt ugyan Brüsselből alaptalannak mondják, de nem épen valószínűtlen az, kivált ha meggondoljuk, hogy az északnémet parlamentbau még a haladó párt fejei is azt követelték, hogy a porosz kormány egyedül Napóleonnal kösse meg a békét. A délnémet államokkal kötött szerződések kétségtelenné teszik, hogy nem a népakarat, hanem a cabinetpoütika alkotta meg az uj német szövetséget, s az nem lesz más a volt északnéraet szövetség híí másolatánál, mert alkotmányának alapvonásai változást nem szenvednek, az egyes pontokban tett módosítások pedig nagyobb fontosságra számot nem tarthatnak. E módosításokban hasztalan keresünk oly pontot, mely a népképviselet jogkörének kiterjesztésére, a szövetségi elnökség hatáskörének s igy Poroszország túlysulyának megszorítására vonatkoznék. A szövetségtanács, mely a kormányok kinevezése utján alakul, s melyben Poroszországé a döntő szerep, ma is a képviselőtestület rovására igen nagy hatalmat öszpontosit kezeiben. A legfőbb hatalom a szövetségi elnökség kezében van concentrálva, mely Poroszországot illeti. Egyedül hadizenefi joga van bizonyos ügyekben a szövetségi tanács beleegyezéséhez kötve. 0 köt békét, szövetségi és más nemzetközi szerződéseket, ö gondoskodik a szövetség diplomatiai képviseltetéséröl; ö hívja össze és zárja be a szövetségi tanácsot és parlamentet; ő nevezi ki a szövetségi hivatalnokokat, az ő kezében öszpontosul az egész hadügy, ö az összes német seregek főparancsnoka, a katonaság neki hűséget köteles esküdni sat., miből kitűnik, hogy az uj német szövetség sajátkép nem egyéb, mint a porosz király oly uradalma, mely fölött föltétlenül és egy maga rendelkezik, s majdnem korlátlan hatalmat gyakorol. Ily viszonyok közt nem szabad reménylenünk, hogy az uj német szövetség, melynek megalakulásától egykor az európai alkotmányos élet regenerálóját várták, egyjelentöségü lenne a Parlamentarismus, a szabadság és népjogok uralmával. Bismarck a porosz királyi ház uralmának megalapítását egész Németország fölött akarta elérni, s czélját a viszonyok kedvezése folytán reményén fölül elérte. Mint Berlinből jelentik, a német nemzeti szabadelvűek német Ausztriát föl akarják hívni a német szövetséghez való csatlakozásra. Ausztria szabadelvű németjei bizonyára azt fogják felelni: „Köszönjük, de nem élünk vele!“ Az olasz főváros decz. 4. és 5-én nagy ünnepélyességek színhelye volt. Vasárnap jelent meg Aosta herczegnél a spanyol nemzet Politikai hetiszemle. A keleti kérdés elintézése végett ajánlott confereutia-tervet, legújabb hírek szerint, az érdekelt hatalmak elfogadták. Anglia azonban bizonyos föltételekhez kötötte abbani részvétét, s ehhez
