Eger - hetilap, 1870
1870-11-17 / 46. szám
375 41. §. A szavazás eredménye nyilvánosan állittatik össze. Ha az összeszámítás félbeszakasztatik : a jegyzőkönyv s a szavazatlapok a szavazatszedési szekrénybe záratnak, melyet a választási elnök és legalább két bizalmi férfiú lepecsétel. A szavazás eredményét a választási elnök a helyszínén azonnal kijelenti, s eljárásáról a képviselő-testületnek tüzetes jelentést tesz. A bemutatott jegyzőkönyv és szavazatlapok elzáratnak, a megválasztott képviselők névjegyzéke pedig azonnal közzététetik. 42. §. A választási eljárásra vonatkozó panaszok, vagy a megválasztott képviselő választhatósága ellen tett észrevételek, a választástól számított 10 nap alatt az igazoló-választmányhoz nyujtat- nak be. 43. §. Az igazoló-választmány a képviselő-testület által, a választást megelőzőleg, a képviselők közül választott 2, s helységekben és nagy községekben a szolgabiró, rendezett tanácsú városokban pedig az alispán által a képviselők közül kijelölt 2 tagból és ugyanannyi póttagból áll. Elnöke helységekben és nagy községekben a szolgabiró, rendezett tanácsú városokban az alispán. A választmány tollvivője és előadója jegyző. Ülései nyilvánosak. 44. §. Az igazoló-választmány határozatai a kézbesítéstől 5 nap alatt a törvényhatósághoz fölebbezhetök, mely a vitás kérdésekben végérvényesen dönt. 45. §. Ha a választás a községben, illetőleg a választókerületekben mindenütt befejeztetett: a szolgabiró, illetőleg alispán, tekintet nélkül az igazoló-választmány folyamatban levő eljárására, az uj képviselő-testületet összehívja, azt alakúdnak kijelenti, s ha általános tisztujitás következik, annak napját kitűzi. 36. §. A választási elnökök, a bizalmi férfiak és a szavazók, a törvény különös oltalma alatt állanak. A személyes biztonság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselő-választásoknál alkalmaztatnak, s az elkövetett vétségek a választó-törvény szabványai szerint toroltatnak meg. V. FEJEZET. A képviselő-testület gyűléseiről. 47. §. A közgyűlés rendes elnöke helységekben és nagy községekben a biró, rendezett tanácsú városokban a polgármester. Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes biró, emitt a helyettes polgármester, s hol ilyenek nincsenek, a legidősb tanácsbeli elnököl. 48. §. A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden községben minden tavaszszal a múlt évi számadások megvizsgálása, és minden őszszel a jövő évi költség- vetés megállapítása végett, a fölöttes törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését egy hónappal megelőzőleg közgyűlést kell tartani. Ha a biró, polgármester, vagy maga a képviselő-testület jónak látja, rendkívüli közgyűlés annyiszor tartathatik, a hányszor a körülmények igénylik. Az elnök a közgyűlés határnapjáról s a fölveendő tárgyakról a kézviselö-testület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesiteni tartozik. 49. §. A közgyűléseken a jelenlevők határoznak. A tanácskozás ügyrendét a község szabályrendelettel állapítja meg. 50. §. A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgármester, biró, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos és mérnök bir szavazattal, és csak olyan ügyekben, melyek által egyik vagy másik erkölcsileg és anyagilag érdekelve ninc=. A többi rendes és tiszteletbeli tisztviselők a közgyűléseken fölszólalhatnak, s ha fölhivatnak, fölszólalni kötelesek is, de szavazattal nem bírnak. 51. §. A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be. A tanácskozást az elnök vezeti. Az ügyrend megtanása fölött az elnök őrködik. Jogában és kötelességében áll az elnöknek, a csendzavaró hallgatóságot a teremből kiutasítani, s a szólót a tárgyratérésre, s ha attól ismételve eltért, vagy az illedelmet sértené, rendre utasítani, vagy a szót tőle az ülés egész folyamára megvonni. A kérdést szavazatra az elnök teszi föl. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kívánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről és községi kölcsönökről van szó, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni mindig köteles. 52. §. A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él, s azt rögtön vissza nem vonja, a gyűlés által a fölebbezés kizárásával kis és nagy községekben 15 friig, rendezett tanácsú városokban 50 írtig terjedhető s közigazgatási utón behajtható birságra büntettethetik. Ha széksértés megtorlása inditványoztatott, elsőbben a fölött kell szavazni, hogy a vádlott büntetendö-e ? azután a birság meny- nyisége fölött. (Folyt, köv.) Városi és megyei hírek. — Egy ügyes és veszélyes iparlovagot fogtak el e bó 12-én városunkban. Neve Simánszky Gyula (álneve Frank Ernő) egri születésű, 20 éves. Korábban az Allemann-ezred- ben szolgált, honnan két Ízben szökött meg, de csakhamar kézre kerülvén, miután a reá szabott csekély büntetést kiállotta, ismét megugrott, s Budára ment, hol anyja s fiatal nővére segélyével M. ügyvédet ez évi szept. hóban 900 ftig meglopta. Budáról Egerbe jött, hogy itt a városi gyámságnál kezelt örökségéből pénzt kaphasson , azonban egy ide érkezett távirat folytán elfogatott, s mint katona- szökevény az egri katonai parancsnoksághoz kisértetett, de útközben sikerült az őt kisérő hajdútól csalárd utón elillanni. A kalandor most a makiári jegyzőhöz menekült; hol a vendégszeretetet azzal hálálta meg, hogy a háziasszonynak 60 ft értékű ékszereit ellopta, s Jászberénybe ment. Ott beállott honvédnek, de már néhány nap múlva főhadnagyát is meglopta, elvivén tőle polgári ruháját és 300 ftot. Ugyanott egy vendéglőbe szállt, s országos vásár lévén, a vendéglős fölkérte, engedne helyet szobájában egy vásárosnak. A kalandor beleegyezett, s éjjel, midőn társa aludt, fejvánkosa alól ellopta ennek tárczáját mintegy 1000 fttal. Ezután Pestre illant, hol egy hónapig, mig pénze tartott, mesés 'kalandokkal töltötte idejét, azután pedig Gyöngyösre ment, s beállott huszárnak, de onnan is néhány nap múlva ruhástól, fegyverestől megszökött, s Egerbe jött, hol elfogatván, már átadatott a katonai parancsnokságnak. Kihall- gattatásakor egykedvüleg mosolygott csínyein, s azon reményét fejezte ki, hogy ezentúl is sikerülend neki, még több ezrednél szolgálatba lépni. De most az egyszer, reméljük, jól gondját viselendik. — Postarablási kísérlet. A f. bó 14-én délután Egerből Ftizes-Abonyba indult postakocsinak három fegyveres ember a kerecsendi erdőben útját állotta, s miután fenyegető állást foglaltak el, a postakocsis közéjök lőtt, mire ezek is rálöttek a postakocsisra, s öt arezban megsebesiték. Ez most a lovak közé csapva, sebesen tovahajtott, a rablók pedig, miután még utána pár lövést tettek, egy más kocsi közeledésének zajára eltűntek. Mint halljuk, a postakocsi több mint százezer forintot szállított. Méltán kérdezhetjük: miért nem rendeltetik a postakocsihoz fedezetül fegyveres katona? — Lődözés. Múlt vasárnap este az atyamestert választó scizmadialegények égő fáklyákkal és zeneszóval vonulván végig a főutezán, pisztolyokkal oly lödözést vittek véghez utcza-hosszat, mintha valami burkushad tört volna városunkra. Másnap délelőtt pedig ugyanezt tette, habár kisebb mérvben, egy, az esküvőről haza térő lakodalmas csapat. A közcsend ily háborgatását nem volna szabad a hatóságnak eltűrni. Úgy tudjuk, hogy van a megyének egy határozata, mely az ily lődözéseket pénzbírság terhe alatt tiltja. Vájjon tett-e lépést a hatóság e határozat foganatosi tására ? — Múlt vasárnap este 9 óra után a vészharangok kongása riasztotta föl városunk lakóit. Az angolkisasszonyok intézetének egyik kéménye gyuladt ki, de csakhamar minden kár nélkül el- oltatott. — Az „Eger“ 45. számú közlése szerint, valakinek eszébe jutott, a sáros útezák ellen följajdúlni,különösen a specialis-utcza sáros, gödrös voltát sajogván , és nem minden ezélzás nélkül, a rózsa-ut- czában (hol én is lakom) jelenleg teljesedésbe vett vízjárás kiburkolását irigyelvén. — Mire nézve a városi közönség íölvilágositásaul tudatom, miként a rózsa utczának elegyengetése, az itteni árkász- katonaság által, diszpolgártársunk, a derék ezredes ur szívességéből, a vízjárás kiburkolása pedig, a rózsa utczai háztulajdonosok költségein tétetett, valamint az ott fölállított 2 utczai lámpavilágitás is,— és mindezek nem kerültek a városi pénztárnak egy garasába sem. — A ki lebát lakott utczáján hasznos lendületet óhajt kivívni, tessék a rözsa-utezai lakosokat követve, mindazokat közös erővel saját erszé-
