Eger - hetilap, 1870
1870-11-03 / 44. szám
44. szám. November 3-án 1870. Vili. évi folyam. Hirdetései« én minden has Uizott petit sorhely után 4, bélyegadd tejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhely ért 8 ki fizettetik. Politikai $ vegyes tartalmú íietilap, mejyeíenik minden csütörtökön, Kiadó hivatal: a lyceumi nyomda, ki oh /,<■*«■ seket elfogad : a szerkesztőség (Széchengi-utcza 26. az,) Jen t a e h G. könyvkereskedése s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad MoSSe R. Bécsben. Előfizetési díj; Egész évre . Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . 5 ft — kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 35 kr.- 12 kr. Országgyűlés. — A képviselőház okt. 26-iki ülésében tárgyalás alá vétetett az igazságtigyminiszter határoza'i javaslata a bírósági székhelyek megállapítása végett kikiildendő bizottságra nézve. Ezzel kapcsolatban fölolvastatotí Papjj Zsigmondnak ugyanerre vonatkozó határozati javaslata is. A ház elfogadta az igazságügyminiszter hat. javaslatát, azon módosításokkal, hogy a bizottság ne neveztessék „jogügyidnek; hogy a 15 napi határidő helyett e szó: „mielőbb“ tétessék; s hogy a tagok száma 20 helyett 25 legyen. Ez utóbbi a javaslattevő, a két előbbi Mocsáry L. módosítása, melyeket az igaz- ságiigyminiszter is elfogadott. Ezután Kerkápoly Károly pénzügyminiszter hosszú, helyenkint tetszéssel fogadott beszéd kíséretében előterjeszti a jövő évi állami költségvetést. Beszéde, melyet az őszinteség jellemez, az ellenzék körében is bizalmat gerjesztett. A miniszter előadja, hogy a kiadásod a jövő évre nemcsak nem szállíttatnak le , de közel 10 millióval még növekednek. Azonban a bevétel is közel 13 millióval többre van előirányozva, mint a jelen évi volt. Ha az 1870-ik évi jövedelem úgy fog állani, mint állott az 1869-iki, azaz azt sem meg nem haladja, sem mögötte nem marad, akkor közel 9 millió lesz a tényleges hiány. Ha azonban a bevételek azon folytonos emelkedő irányzata, mely 1866-tól 1869-ig tapasztalható volt, jövőre is megmarad, úgy a valóban beálló hiány kevesbedbetik, sőt el is maradhat; de megfordítva az sem lehetetlen, hogy nem érvén el a folyó év a multifsk eredményét, a tényleges hiány túl is mehet az említeti, összegen. Ezen eshetőségre való tekintettel szándékozik legközelebb kibocsátani azon kincstári jegyeket, melyek kibocsátására a múlt ülésszakban fölbatalmaztatott. Németh Albert indítványozza, hogy a költségvetéssel egyidejűleg tárgyaltassék Deák Ferencznek f. évi jan. 19-én beadott határozati javaslata, mely szerint a költségvetés ezentúl mindig kellő időben, s ne részletenkint, hanem teljesen, a bevételek és kiadások mérlegével, s indokolással terjesztessék elő. Továbbá, hogy a központi hivatalnokok száma, a hol lehet, kevesbittessék. Végre, hogy a költségvetési törvényben az átruházás engedélye lehetőleg kerültessék. Ezen indítvány, melyet Németk Albert magáévá tett, kinyomatni rendeltetett. A ház erre tárgyalás alá veszi a közp. bizottság jelentését a testi fenyíték eltörléséről szóló törvényjavaslat tárgyában a főrendektől leérkezett izenet iránt. Mint tudva van, e törvényjavaslat már két ízben volt a főrendeknél, s ezek másodszor el is fogadták, azon módosirással, hogy a törvény csak az első fokú bíróságok szervezése után lépjen életbe. A közp. bizottság most azt ajánlja, hogy e módosítás mellöztessék. A ház elfogadja a közp. bizottság vélemé nyét, s igy a törvényjavaslat harmadszor is változatlanul át fog tétetni a főrendekhez. Végül beadattak a szavazatok a mentelmi, kérvényi, vasúti és számvizsgáló bizottságok tagjaira. — Az okt. 27-ikí ülésben napirenden volt Simonyi Ernő határozati javaslata a porosz-franczia háború tárgyában. Az indítványozó kérelmére a ház az indítvány tárgyalását akkorra halasztotta, midőn a miniszterelnök Pestre érkezik. A báz ezután a fölött tanácskozik, vájjon a különböző czélokra kiküldött bizottságok most újból megválasztassanak-e ? s elhatározó, hogy e bizottságok úgy, a mint össze vannak alkotva, tovább folytathassák müködésöket. Végül a törvényjavaslatok tárgyalási sorrendje került szóba, s a ház a következő törvényjavaslatokat utasitá az osztályokhoz: A községek rendezéséről; az úrbéri maradványokról; a bérföldekről; az irtványokról; a kapcsolt részek úrbéri pereiről; a földhitelintézetről ; a telepitvényekröl; az udvartelki birtokokról; az állami uradalmak területén levő községekről; az arányosítás és tagosításról Erdélyben; a China, Japan és Siammal kötött kereskedelmi szerződésről. — Az okt. 29-iki ülésben Táncsics Mihály interpellálta a pénzügyminisztert: Igaz-e, hogy am. kincstári utalványok czimei magyar és német nyelven nyomatnak; s ha igen, miként egyeztethető meg ez hazánk önállásával és függetlenségével ? Az interpellate kiadatott a pénzügyminiszternek. Helfy Ignácz a következő in’erpellatiót intézte a miniszterelnökhöz : Tett-e a kormány valami lépést azon eseménynyel szemben, melynél fogva Róma és területe, népességének majdnem egyhangú szavazata folytán, az olasz királysággal egyesült ? Eiismerte-e már vagy sem ezen egyesülést? s ha elismerte, minő intézkedéseket tett vagy szándékozik tenni a római nagykövetet illetőleg? Az in- terpellatio ki fog adatni a miniszterelnöknek. Irányi Dániel, a szélső baloldaliak nevében is, az alkotmány megváltoztatása iqápt következő határozati javaslatot nyújt be: Utasítsa a képviselobáz a minisztériumot, hogy a magyar birodalomnak az ő Felsége uralkodása alatt levő többi országok és tartományokhoz való viszonyainak rendezése végett, az 1867-iki XII. t. ez. megszüntetésével, az előbbi sarkalatos törvényeinkben gyökerező személyi unió alapján, törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. Végül a ház hozzáfogott ama 25 ős bizottság megválasztásához, mely az első folyamodásu bírósagok székhelyeinek meghatározásához kiküldetik. A szavazás eredményének kihirdetése a legközelebbi ülésre balasztatott. — Az okt. 31-iki ülésben a pénzügyminiszter válaszolt Táncsics Mihálynak a m. kincstári utalványok iránt tett interpellatiójá- ra. Táncsics a válaszban megnyugszik, s a ház tudomásul veszi. Ezután a pénzügyminiszter beterjeszti az 1869-iki zárszámadást, beszédében röviden jelezve annak tartalmát. Előadásából kitűnik, hogy mindent összevéve, 5 millióval több vétetett be, mint a mennyi előirányozva volt. A ház napirendre tér, s tárgyalás alá veszi Simonyi Ernő és társainak a franczia-porosz bábomra vonatkozó határozati javaslatát. Mindenekelőtt Simonyi, mint indítványozó, előadja nézetét e kérdés körül, s javaslatát elfogadásra ajánlja. Simonyinak felelt a miniszterelnök, kifejtve Simonyi indítványának alkalomszeriitlen- ségét. A ház erre elhatározta, hogy az indítványt nem tárgyalja. Most Tisza Kálmán szólalt föl a magyar hadsereg különválasztása tárgyában. Más nem szólt a tárgyhoz, mire az elnök azon kérdésére : kivánja-e a ház az indítvány tárgyalását ? névszerinti szavazás utján, 149 szavazattal 92 ellen elhatározza, hogy az indítványt nem fogja tárgyalni. A napirend harmadik tárgya volt Irányi Dániel határozati javaslata az alkotmány megváltoztatása, illetőleg az 1867-iki XII. t. ez. megszüntetése iránt. Miután Irányi indítványát indokolta, a kérdés szavazásra tűzetett ki, s a ház többsége elhatározta az indítvány elejtését. Végül a központi bizottság előadója jelentést tett a Siam, Japan és Chinával kötött kereskedelmi szerződés tárgyában. — A legközelebbi ülés attól függ, mikor szolgáltatnak az osztályok anyagot a tárgyalásra.
