Eger - hetilap, 1870
1870-10-27 / 43. szám
Vili. éri folyam. 43. szám. Oktober 27-én 1870. Előfizetési dij: Egész évre . Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . . 5 ft - kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft kr. . — 45 kr. — 12 kr. Hirdetése# ért minden hasáhzotl petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 kr űzette tik. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap, meíye'eriik minden csütörtökön. Eladó-hivatal: a lyceumi nyomda. Illő fizetése két elfogad a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentseh O. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő: egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket Mosse R. Bécsben. Országgyűlés. A képviselöház aug. 5-én félbeszakított munkásságát f. hó "22-én újra megkezdette. A padok jó része üresen maradt; de a pártok vezérei, úgy a kormány részéről jelenvoltak : Horváth Boldizsár, Rajner Pál, Gorove István, Szlávy József, b. Eötvös József és Bedekovich Kálmán miniszterek. Elnök az ülést d. e. 11 órakor néhány üdvözlő szóval megnyitván, beterjesztó az időközben beérkezett kérvényeket, s jelenté, hogy a ház elnapolása alatt két képviselő: Boczkó Dániel és Kabos Imre meghalt, bét pedig, névszerint gr. Degenfeld Gusztáv, Huszár László, Szabó Miklós, Csörghe László, Ugrón Lázár, ifj. gr. Zichy József és Szuppan Zsigmond lemondott. A megürült kerületekben eddig megválasztattak: Helfy Ignácz, gr. Vay Adám, Degré Alajos, Lászlóífy Antal és dr. Vécsey Tamás. Ezután elnök bejelenté a főrendiház elnökének átiratát, melyben tudatja a delegatióba megválasztott főrendi tagok jegyzékét; továbbá a miniszterelnök levelét, melyben tudatja, hogy ő Fölsége a delega- tiókat nov. 21-re Pestre összehívta ; végre Sárkány József pesti esküdtszéki sajtóbirósági elnök levelét, melyben tudatja, hogy ebiróság Miletics Szvetozárt sajtóvétség miatt elitélte, és hogy a semmisitőszék elveté Miletics semmiségi panaszát. Irányi Dániel kívánja a Miletics-ügyre vonatkozó irományok fölolvasását, mi megtörténvén, Irányi követeli, hogy az ügy adassék át a mentelmi bizottságnak, s a ház elnöke addig is intézkedjék Miletics szabadon bocsáttatása iránt. Horváth Boldizsár igazságügy ér hosszabb beszédben felel, ajánlva, hogy a ház az ügyet egyszerűen tudomásul vegye. Deák Ferencz és Szontagh Pál (csanádi) azt kívánják, hogy ez indítvány napirendre tűzessék. Simonyi Ernő és Csernátony Lajos megnyugszanak az indítványban, de kívánják, hogy mig az napirendre tűzetnék, Miletics szabadon bocsáttassák. Ghyczy Kálmán kívánja, hogy az indítvány tárgyalása a legközelebbi (hétfői) ülésre tűzessék ki. A kérdéshez hozzászóltak még: Hodosy Imre, Madarász József és Patay István. A ház erre elhatározta, hogy Irányi indítványa a legközelebbi ülésben tárgyaltassék. Zsedényi Ede, tekintettel arra, hogy a közös pénzügyminiszter a f. évre megállapított közös költségeken kivül, hadügyi követelés fedezésére egy bécsi consortium utján, és a magyarországi activ követelések elzálogositása mellett, 15 millió frtnyi elölegezési kölcsönt eszközölt, — azon kérdést intézi a pénzügyminiszterhez : van-e tudomása ezen elölegezési kölcsönről, és ha van, s elöleges jóváhagyásával eszközöltetett, mikép tudta ezen eljárást a törvénynyel megegyeztetni? Az interpellate a pénzügyminiszternek kiadatni rendeltetett. Simonyi Ernő és szélső baloldali társai határozati javaslatot nyújtanak be a porosz-franczia háború tárgyában, s kimondatni kívánják, „hogy a magyar nemzet, a minő rokonszenvvel szemlélte a német nemzet erélyét, melylyel a saját sorsa fölötti szabad intézkedés jogát diadalmasan megvédte: ép úgy, miután e czél elérve s biztosítva van, a legmelegebb rokonszenvvel kiséri a franczia nemzetnek saját szabadsága s területi épsége megóvására szorított önvédelmi határozottságát, fölszólítja a kormányt, hogy a többi semleges hatalmakkal egyetértésben a humanitás, a népszabadság, a civilisatio s az európai közérdek által kárhoztatott további harcznak jogos és méltányos föltételek mellett berekesztésére minden kitelhető módon munkás legyen.“ A ház elhatározta, hogy az okt. 27-iki ülésben fog a fölött tanácskozni, vájjon tanácskozási tárgyul elfogadja-e e javaslatot vagy sem? — Ezzel az ülés bezáratott. — Az október 24-iki ülésben az igazságügyminiszter programm- beszédet tartott, melyben jelzé a kormány óhajait a jelen ülésszak teendőire nézve, s elöterjeszté a már benyújtott és nem sokára a ház elé kerülő törvényjavaslatok jegyzékét. E jegyzék 64 törvényjavaslatot foglal magában, melyeknek tárgyalás alá vételét a kormány ezen 2-ik ülésszak elhalaszthatlan teendőjéül jelöli ki, mi annál nehezebb munka leend, minthogy a kormány elhatározta, hogy jövőre, rendkívüli eset kivételével, a nyári hónapokon át nem fogja igénybe venni a törvényhozás működését. E sorozatból kitűnik, hogy a közoktatás, az igazságügy és kereskedelem, a közlekedés és a pénzügyi szakma terén nagyobb horderejű reformjavaslatok czéloztatnak. E programra azonban nem meríti ki mindazt, a mire az országnak szüksége van; különösen kiemeli szónok, mint abból hiányzókat, a büntető-törvénykönyvet, a büntető-eljárást, a szóbeliség és közvetlenség rendszerét a polgári törvénykezés terén. Az ezekre vonatkozó javaslatok is már befejezésükhöz közel állanak, de azokat előbb kinyomatva, a közvélemény s különösen a szakférfiak birálata alá akarja bocsátani. A ház nagy figyelemmel, s a jobboldal a helyeslés zajosb nyilvánításaival hallgatta az emelkedett szellemű szónoklatot. Tisza Kálmán határozati javaslatot terjesztett elő egy magyar hadsereg fölállítása iránt, melyben utasitani kívánja a minisztériumot, hogy haladék nélkül tegyen fölterjesztést ö Felségének egy teljesen fölszerelt magyar hadsereg szükségessége iránt, s ily értelmű törvény- javaslatot terjeszszen a képviselöház elé. Ez indítvány jövö hétfőre tűzetett napirendre. Papp Zsigmond indítványt terjesztett be, mely szerint 24 tagú bizottság választatnék, a vidékek és nemzetiségek tekintetbe vételével, mely az első folyamodásu bíróságok székhelyeit statistikai adatok, vidékek és nemzetiségek igényeinek figyelembevételével megállapítsa. Ezen indítvány kinyomatni rendeltetett. Miután beadattak a szavazatok a naplóbiráló bizottság 22 tagjára és a gazdasági bizottság 5 tagjára, a ház áttért a Mileticsre vonatkozó Irányi-féle indítvány tárgyalására. Az indítvány mellett az indítványozón kivül szólották : Simonyi E., Tisza Kálmán,Madarász József, Paolovics István, Németh Albert; ellene: Hoffmann Pál, Horn Ede és Horváth Boldizsár. A vita befejeztetvén, a névszerinti szavazás a következő ülésre halasztatott. — Az okt. 25-iki ülésben Horváth Boldizsár határozati javaslatot nyújtott be az iránt: hogy az első folyamodásu bíróságok számáról és székhelyeiről szóló törvényjavaslat s az ezzel szoros kapcsolatban álló költségvetés elöleges tárgyalására egy 20 tagú jogügyi bizottság küldessék ki, mely e tárgyban legfölebb 15 nap alatt véleményt adjon. E javaslat a legközelebbi ülésre tűzetett napirendre, valamint az Irányi által régebben benyújtott, s a testi fenyíték eltörléséről szóló törvényjavaslat is. Napirenden volt a névszerinti szavazás Irányinak a Miletics- Iigyben tett indítványa fölött. Az indítvány 126 szavazattal 89 ellen elvettetett. Elnök nem szavazott. 205 képviselő távol volt. E szerint a ház a közvádlónak Miletics elfogatását tárgyazó bejelentését tudomásul vette. Kerkápoly pénzügyminiszter bejelenti, hogy a legközelebbi ülésben be fogja terjeszteni az 1871. évi állami költségvetést, kivéve természetesen a közös költségekhez való járulékot.
