Eger - hetilap, 1870
1870-10-13 / 41. szám
330 äamei toronyból, s egyes erődökből figyelemmel kisérik a német mozgalmakat s hadállásokat. Éjjelenként pedig az egyes erődökből világitó golyókat vetnek szét, s világitó tüzeket raknak, melyek a tájékot köröskörül inegvilágositják. Sőt viilanytüzet is használnak az erődökbeD, az azok előtt fekvő térség megvilágositása végett. — Glais-Bizion választóihoz intézett iratában reményét fejezi ki, hogy Francziaország mielőbb meg fog szabadittatni. Néhány hét múlva — úgymond — két hadsereg, melyek mindegyike két-kétszázezer emberből állaud a tartalék nélkül, megszabadítja Párist az ellenségtől. A kormánynak egyik proclamatiója közli, hogy a departe- mentokban két hadsereg, mindegyik 80.000 emberből, már megalakult, s egy harmadik hadsereg alakulóban vau. Agyú és hadiszer bőven van. A „Journal Oft'.“ szerint Parisban 280,000 nemzetőr, 80,000 mozgóőr, 20,000 szabadlövész, s 150,000 rendes csapat van, mindnyájan jól fölfegyverkezve. A német nehéz ágyuk már Páris előtt vannak, s a város bombázását legközelebb megkezdik, mit azonban Toursban ez idő szerint lehetlennek tartanak, mert az erődök ágyúi 8000 méterre visznek. (Egy méter valamivel több mint 3 láb.) A város körüli erődökből a francziák folyvást tüzelnek várágyuikkal a német hadállásokra. Toursi hírek szerint, a parasztok el vannak határozva, a poroszoktól az élelmi szállítmányokat elvágni. Legközelebb 10,000 főnyi algíri elite-csapatot várnak. A pápai zuávok már Toursba érkeztek, s körülbelül 6000 elite-csapatot fognak képezni. Chamberybe 10,000 garibaldista érkezett. Garibaldi is megérkezett Toursba, hol a kormány tagjai meglátogatták. Arab főnökök is érkeztek Francziaor- szágba, hogy a harczban részt vegyenek. Páris környékén,valamint az ország különböző részeiben a harcz folytonosan tart. Az ezen harczokról szóló hírek közül a következőket említjük meg: Okt. 4, az önkéntes lövészek számos, Fontainebleau felé vonuló porosz lovasságot és gyalogságot vertek vissza Chailly felé, mely alkalommal a poroszok közül 68 lett harczképte- lenné. Ugyanaz nap a poroszok élénk csata után elfoglalták Eper- nont. A nemzetőrök, mozgóőrök és önkéntes vadászok egész estig vitézül harczoltak a túlnyomó ellenséges haderő ellen. A francziák vesztesége nem tetemes. Okt. 5-én Reyau franczia tábornok 3 dandár lovassággal és gyalogsággal s 3 üteggel Toury felé indult. Miután Chassisban 5 bajort elfogtak, további utjokban 4—500 ellenséges lovasra bukkantak, kiket 2000 főnyi gyalogság fedezett. A francziák ezeket Páris felé gyors visszavonu!ásra kényszeriték, mely alkalommal a poroszoktól 147 tehenet és 52 juhot vettek el. Alkalmasint ugyané harczra vonatkozik a következő, okt. 6-iki toursi sürgöny is : „A poroszok Granvilleböl, Touryból és a szomszédhelységekből elüzettek. 20 és néhány porosz fogatott el, köztük Albert herczeg futára is. A Touryba vezető utat a nemzetőrség megszállotta. A poroszok túlnyomó erővel és számos tüzérséggel elfoglalták Pacy sur Eaux és Vernon helyeket; az ott állomásozó nemzetőrség hatalmas ellenállása után a Touryban levő porosz hadtest zavarba hozatott a francziák részéről, mire a poroszok gyorsan odahagyták Pitivierst, egy marhaszállitmányt hagyván hátra.“ Vendonból írják, hogy az önkéntes lövészek és nemzetőrök Yurevilleböl kiverték a poroszokat. Versaillesböl porosz sürgöny jelenti, hogy a Loire irányában okt. 5-én egy kis őrjárati csetepaté volt. A 4. és 6-ik lovassági osztály 1500 nemzetőrt Űzött el Montfort vidékéről. Toursi sürgöny szerint Gironsban a nemzetőrök visszavertek 2000 közeledő poroszt. Chartresböl okt. 8 ról jelentik: Egy csapat párisi szabadlövész Ablis mellett 150 porosz lovast szétugrasztott, 60 lovast és lovat elfogtak. Az artenayi maire jelentése szerint, a környéken 7—800 szabadlövész a poroszokat visszavonulásra kényszerité. Az utóbbi napok harczai közt legfontosb volt az, mely e hó 6-án a Voges-departementban Remy (a francziák szerint Bruyéres) mellett vivatott. A francziák a németek erejét 8—10,000 főre, a németek a francziákét 14,000-re teszik, a németek állítása szerint, az ö veszteségük 20 tiszt és 450 ember, a francziáké háromszor annyi s 600 fogolyé A németek Remyt és Nompatetizet ostrommal elfoglalták, s a francziákat Rambervillersbe vetették vissza. A francziák állítása szerint azonban ők megtartották állásaikat. — St. Quentin városa fényes példáját adta hősies önfeláldozásának. A város egészen nyilt hely, sa maire által fegyverre szólított lakosság mégis megtudta védeni a porosz invasiótól. A harcz 5 órán át folyt a porosz sorkatonaság ellen, mely végre visszavonult Soissons felé. A porosz „Staatsanzeiger“ Metz és vidékéről egy czikket hozván, abban egyebek közt csodálkozását fejezi ki Bazaine tétlensége fölött, ki kezdetben 80,000 főnyi sereggel és 62 üteg ágyúval rendelkezett. E tétlenség okát abban találja, hogy Bazaine, miután a menekülés lehetienségéről meg van győződve, seregét vagy legalább annak romjait főn akarja tartani Francziaország jövendci kormánya számára, mit annál inkább föltesz Bazaineröl, mert biztos kilátása van, hogy még több hétig tarthatja magát. Bazaine serege a vár előtt sátrakban táboroz, melyek a porosz lövegek által folyton nyugtalanittatnak, mig a helyőrség az eredetileg ott volt katonaságból és nemzetőrökből áll. Még hét falu van a várvonalon belül, melyek a tábornagy rendelkezésére állanak, mivel a küleiődük oltalma alatt feküsznek. — A „Times“ szerint, Frigyes Károly herczeg, a Metzet körülvevő hadsereg főparancsnoka, vérhasban megbetegedett. Metz környékén a legtöbb faluban iszonyú módon dühöngnek a járványos betegségek, s a porosz hadsereg negyedrésze megbetegedett. — Bazaine m. hó 27-én kirohanást tett, de porosz forrás szerint visszaveretett; ellenben más birek szerint a francziák győztek, s a poroszok Bryeig űzettek. Az okt. 2-i kirohanás a poroszoknak igen nagy veszteséget okozott, mint a „Köln, Ztg.“ írja. F. hó 7-én ismét történt kirohanás Metzböl, melyről egy hivatalos, berlini sürgöny ezt mondja: „A Kummer-hadosztály okt. 7-én Voi- py felöl megtámadtatott; az ellenség mindenfelől nagy veszteséggel veretett vissza. A francziák részéről a gárda vett részt. Ugyanekkor a Mosel jobb partján több hadosztály csatázott. A Kummer- hadosztály és a 10-ik hadtest vesztesége 500 ember; a 3-ik hadtest vesztesége pedig 130 ember.“ E sürgönyből csak azt tudjuk meg, hogy a kirohanás nagymérvű volt, az eredményre nézve más tudósításokat kell bevárnunk. A porosz „Staatsanzeiger“ szerint, eddig 9 erősség került a németek kezébe, 12 pedig a német seregek által körül van zárolva. Porosz hírek a soissonsi és meziéresi várak elestét közel kilátásba helyezik. Neu-Breisach vonakodik magát megadni. E hó 7-én bombázni kezdték, mire a város égni kezdett. — A Strassburg átadására vonatkozó körülmények hivatalos vizsgálata kiderité, hogy az átadás a haditanács által, kettő kivételével, az összes szavazatokkal határoztatott el; Uhrich magatartása ennélfogva nem gáncsolható. Strassburgnál a németek saját veszteségűket 906 halottra és sebesültre teszik, s ezek közt 43 tiszt van. A strassburgi polgárság közül 1700 részint meghalt, részint megsebesült. A vagyonban okozott kárt 180 millió frankra becsülik. Porosz források szerint, a németek eddigi összes vesztesége 81.000 ember, közte 3000 fogoly; a francziáké 245,000, közte 160.000 fogoly, 85,000 pedig részint elesett , részint megsebesült, vagy (12,000) Belgiumba menekült. A poroszok, úgy látszik,, nagyon is kevésre tették saját veszteségöket. Politikai hetiszemle. A békealkudozásokról szóló hírek folyvást föntartják magukat. Mint Londonból jelentik, Granville levelet intézett Bismarckhoz, melyben jó szolgálatait ajánlja föl az alkudozások megújítására. Bismarck ez ajánlatot azon föltétel mellett fogadta volna el, ha az alkudozások hivatalosan folytattatnak. E végből Keratry franczia rendőrfőnök állítólag a porosz főhadiszállásra ment. Párisi hírek szerint, a franczia kormány most mára területátengedéstől sem idegenkedik, de sem Elsassról, sem Lotharingiáról lemondani nem akar, hanem egyedül Weissenburg környékén szándékozik némi határiga- zitást megengedni. Bécsi és bríisseli hírek szerint, a békealkudozások már meg is kezdettek. Burnside amerikai tábornok állítólag meg- bizatott volna porosz részről a közvetítéssel. Mennyiben való e hir, nem tudjuk, de az tény, hogy a tábornok e hó 5-én Párisban volt, hol Favre külügyminiszterrel értekezett, s onnan Versaillesba, a poroszfőhadiszállásra ment, hogy Bismarckkal értekezzék. Mi mindezen békehírek daczára nem látjuk oly közvetlen közelben a békét, mint az optimisták, mert az tény, hogy a porosz főhadiszálláson komoly előkészületeket tesznek a téli hadjáratra. Az eddigi tapasztalatok nem jogositnak föl azon reményre, hogy Poroszország mérsékelni fogja követeléseit, s lemond Elsass és Lotharingia bekeblezéséről, ily föltétel alatt pedig nem hiszszük, hogy a köztársasági kormány a békére hajlandó legyen. Úgy látszik, Poroszországban sem hisznek a közel békében; erre mutat a következő berlini sürgöny : „Miután semmi kilátás nem mutatkozik arra, hogy Franeziaországban egyhamar kormány alakulhatna, melylyel oly béke felől, mely jövőbeni érvényét s megtartását illetőleg biztosságot nyújthatna, értekezni lehet, a porosz táborkar egész komolyan fontolóra vette azon tervet, hogy Francziaország elfoglalt vidékeit a jövő télen át a németek még azon esetben is megszállva tartsák, ha Páris elfoglaltaiik.“ E sürgöny, ha való, különös világot vet a porosz tervekre. Az orosz kormány, békés szándokai hangsúlyozása mellett,.
