Eger - hetilap, 1870

1870-09-29 / 39. szám

Vili. évi folyam. 39. szám. Szeptember 29-én 1870. Előfizetési dí j: Effész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . . 5 ft - kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft :tf> ki. . — -15 kr. — 12 kr. Hirdetésekért minden hasábzott petit sorhely után 4, bélyegadó fejel en minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 ki fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. MXiWizdéseket diósad a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — J e n t s <■ h Cl. könyvkereskedés s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő : egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. előfizetési fölhívás AZ CZIMŰ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA. Klőílzetési föltételek. Egész évre................................................................... Félévre ................................................................... Negyedévre................................................................... Egy hónapra.................................................................... Egyes szám.................................................................... Kérjük az előfizetési pénzeket az „Eger“ 5 ft — 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr. — 12 kr. kiadó-hivata­lába (lyceumi nyomda), vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi- utcza, 26. sz.) mielőbb bérmentesen beküldeni. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpé'dány- uyal szolgálunk. A lap pontos szétküldése iránt gondoskodni íog Az „Eger“ kiadó-hivatala. Eger városának vízi viszonyairól. Alig hihető, de tény, hogy Eger városa, noha az úgynevezett Bükk hegység ágai közzé van szorítva, azonkívül egy áradásaiban veszélylyel fenyegető patak majdnem a város kellő közepén keresz­tül vonul el, mégis sokszor és pedig nevezetes vízhiányt szenved. Mert az egri patak vize sokszor végképen elenyészik, sokszor pedig az azon lévő malmok hajtására zúgok által napokig szokott föltartóz- tatni; tehát a város szükségleteire e patak tulajdonképen nem állandó, és kevés vizet hoz, megjegyeztetvén, hogy itt érintetlenül hagyok egy bizonyos körülményt, mely e víznek használatát undorítóvá teszi. Másrészt pedig a városban létező kutak nem elegendők arra , hogy nemcsak a házi szükségletnek, hanem egyszersmind tűzvész esetében és az ipar igényeinek is tökéletesen megfelelhessenek. A kérdéses vízhiányt azonban leginkább az úgynevezett újváros érzi, mivel ez sokkal magasabban fekszik a belvárosnál, a hol a ku tak mélysége legfölebb 3 — 5 ölre megy, holott a fölebb fekvő kutak mélysége 15 ölnél is több. Azért is az újvárosi kutak száma oly cse­kély, hogy mintegy 100 holdnyi területen tán csak 9 utczai kút léte­zik. Azonfölül ezen kutak tüzmentesen fölszerelve nincsenek ; nem rég is egy ily kút teteje és faszerkezete a tűzvész alatt leégvén, ma­ga a kút azonnal haszonvehetlenné vált. — Más alkalommal, egy új­városi házban legközelebb kiütött tűz alkalmával, hiában csoportosult több vizipuska a vész helyén össze, mert vízhiány miatt nem működ­hettek. Azért, már a tűzvész tekintetébö', is, e vízhiányon segítenünk kell, annál is inkább, mivel tudjuk, hogy e városrész kénytelen, a házi szükségei fedezésére megkivántató vizet is a nevezett, bizonyta­lan vizű patakból fuvaroztatni. Igaz, hogy e vízhiányt érezvén, a távirda régi helyisége mögötti háztulajdonosok egy szabad kutat épen most ásattak, kik az építési költség fedezését csupán a nagy vásárok alkalmával befolyható ma­gánvámból biztosan remélhetik. De még több ily kútnak építése sem segít az átalános bajon; mert tudjuk, mennyi időbe és fáradság­ba kerül csak egyetlenegy vödör víznek is ily mély kutakbóli fölbú­zása az eddigi szokásos szerkezet mellett; — tudjuk, hogy vízipuská­ink csekély horderejűek, és alig oly hosszú szövetcsövekkel ellátvák, hogy azok által a víz szükség esetében több száz ölnyi távolra szivaty- tyuzható volna. A közel lévő hegység maga is vizszegény, nem nyújt alkalmat arra, hogy nyílt árkok vagy csövek által azokból a víz e városrészbe bevezethető volna; e mindkét módoni vizvezetés pedig és e vezetés­nek föntartása a város által alig viselhető sok pénzbe kerülne. Ily körülmények közt csak három mód van a kérdéses vízhiá­nyon segíteni, éspedig 1-ör, az egri patak medrében — árvíz eseté­ben — magától nyíló zúgok által a vizet föltartóztatni, illetőleg a víz­színt emeltetni ; 2 or, a város alsó részében a vizet egy megfelelő vizmedenezéböl, göznyomattyú által a város felső részébe csövek ál­tal íölhajtani, és 3-or, noha ez egyelőre kivihetlennek látszik, — egy állandó víztárt egy, a város felső részén ásandó artézi kút által létre­hozni. Az 1 sö pont alatti vízfölfogást illetőleg, őszintén megvallom, hogy ez talán a két belső vízi malom megszüntetésével és egyéb ne­vezetes költséggel járna, a nélkül, hogy ez által az új város vizszük- ségén közvetlen segítve lenne. A föltartóztatott víz leginkább az al­só városbani iparosok részére bírna elönynyel, elfödvén egyszersmind többféle, a patak medrében lévő undoritó tárgyat. Ezenkívül még azon előny is volna ez által elérhető, hogy a csatornákból eredő bűz ama zúgók megnyitásával megszüntetvén, a belváros jobb levegőt nyerne, s a patak medre mindig tiszta maradna. Elönyösb lenne azonban a második mód állandó víz megszerzé­sére. Lehet, hogy ezt első pillanatra sokan nagyon költségesnek és talán kivihetlennek fogják tekinteni, a mennyiben már a városunkban tervezett légszeszvilágitás is meghiúsult. De nem szabad ez után Ítél­ni, s a víz- és legszeszvezetést egy fontosságúnak tekinteni. Elte­kintve attól, hogy a légszeszre csak a belváros szoros értelemben ten­ne szert, nem kell magyaráznom azt, hogy a szesztartó (gazometer) a városon kívül lett volna elhelyezendő, és így a légszesznek csupán a városba vezetése már nevezetes költségbe kerülne, mely költség ta­lán oka volt annak, hogy a kérdéses vállalat meghiúsult. De egy oly vízmedeneze, mely a mondott czélnak megfelelne, a város közepén alkalmazható lévén, az attól szétágazó csövek a város közvetlen ré­szeibe vezethetők. E vízvezetés még talán olcsóbb volna akkor, ha a gőznyomaty- tyú a vizet az alsó medenezéböl egy, az újváros legmagasabb helyén alkalmazandó másik szabad medenezébe közvetlenül vezetné, honnan ismét a víz önsúlya által a kívánt helyekre elvezetendő volna. Hagy e két utóbbi eset között melyik előnyösebb? azt csak az ebbeli költ­ségvetés mutatná meg, itt leginkább csak a vizvezetés módját érintém. A harmadik mód, az újvárost elegendő állandó vízzel ellátni, egy artézi kút kiásásából állna. Nézetem szerint ez volna a legolcsóbb és legbiztosabb mód, mert ha már egyszer ily kú: megvan, sem iga-' zúást, sem költséget többe nem igényel. Mert a kútból szakadatlanul magától kifolyó és biztos víz egy nagy víztartóba fűivé ve, onnan meg­felelő csövek és saját nyomása által a lentebb fekvő helyekre elvezet­hető lenne. Noha ily kútásás igen költséges, mégis eredményében leli ajánlását. — Az úgynevezett uj fürdőben létezik már egy ily kút, ámbár még nem készült el teljesen. Ezen kút mélysége után számít­va, indítványozott kutunk mélysége legfölebb 3J öl lenne; s tekintve

Next

/
Thumbnails
Contents